|
A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁNAK KOMPENDIUMA

Copyright © 2005 Libreria Editrice Vaticana, Cittŕ del Vaticano
Motu proprio
Bevezetés
ELSŐ RÉSZ
A HITVALLÁS
Első szakasz: „Hiszek” – „Hiszünk”
Első fejezet: AZ EMBER „FOGÉKONY” ISTENRE
Második fejezet: ISTEN TALÁLKOZIK AZ EMBERREL
Az isteni kinyilatkoztatás Az isteni kinyilatkoztatás továbbadása A Szentírás
Harmadik fejezet: AZ EMBER VÁLASZA ISTENNEK
Hiszek Hiszünk
Második szakasz: A keresztény hitvallás
A hitvallás: Apostoli hitvallás – Nicea-konstantinápolyi hitvallás
Első fejezet: HISZEK AZ ATYAISTENBEN
A hitvallási formulák „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek
teremtőjében” Az ég és a föld Az ember A bűnbeesés
Második fejezet: HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN
„És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban” „Jézus Krisztus fogantatott a Szentlélektől, született Szűz Máriától” „Jézus Krisztus szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és
eltemették” „Jézus Krisztus alászállt a poklokra, harmadnapon föltámadt a halottak közül” „Jézus fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján” „Onnan jön el ítélni élőket és holtakat”
Harmadik fejezet: HISZEK A SZENTLÉLEKBEN
„Hiszek a Szentlélekben” „Hiszem a szent, katolikus Anyaszentegyházat”
Az Egyház Isten tervében Az Egyház: Isten népe, Krisztus teste, a Szentlélek temploma
Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli A hívők: hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet
Hiszem a szentek közösségét Mária Krisztus Anyja, az Egyház Anyja „Hiszem a bűnök bocsánatát” „Hiszem a test föltámadását” „Hiszem az örök életet” „Amen”
MÁSODIKRÉSZ A KERESZTÉNY MISZTÉRIUM ÜNNEPLÉSE
Első szakasz: „A szentségi üdvrend”
Első fejezet: A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ IDEJÉBEN
A liturgia – a Szentháromság műve A húsvéti misztérium az Egyház szentségeiben
Második fejezet: A húsvéti misztérium szentségi ünneplése
Az Egyház liturgiájának ünneplése Ki ünnepel? Hogyan ünneplünk? Mikor ünneplünk? Hol ünneplünk? A liturgiák sokfélesége és a misztérium egysége
Második szakasz: Az Egyház hét szentsége
Első fejezet: A keresztény beavatás szentségei
A Keresztség szentsége A Bérmálás szentsége Az Eucharisztia szentsége
Második fejezet: A gyógyulás szentségei
A Bűnbánat és Kiengesztelődés szentsége A Betegek kenete
Harmadik fejezet: A közösség és a küldetés szolgálatának szentségei
Az Egyházi Rend szentsége A Házasság szentsége
Negyedik fejezet: Egyéb liturgikus szertartások
A szentelmények A keresztény temetés
HARMADIK RÉSZ ÉLET KRISZTUSBAN
Első szakasz: Az ember hivatása: élet a Szentlélekben
Első fejezet: Az emberi személy méltósága
Az ember Isten képmása A boldogságra szóló meghívásunk Az ember szabadsága A szenvedélyek erkölcsisége Az erkölcsi lelkiismeret Az erények A bűn
Második fejezet: Az emberi közösség
A személy és a társadalom Részvétel a társadalmi életben A szociális igazságosság
Harmadik fejezet: Isten üdvössége: A törvény és a kegyelem
Az erkölcsi törvény Kegyelem és megigazulás Az Egyház: anya és tanító
Második szakasz: A Tízparancsolat
Kivonulás – Második Törvénykönyv – Kateketikai formula
Első fejezet: „Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljesn lelkedből és teljes elmédből”
Az első parancsolat: Én vagyok a te Urad Istened. Ne legyenek idegen isteneid
előttem! A második parancsolat: Isten nevét hiába ne vedd! A harmadik parancsolat: Megemlékezzél arról, hogy az ünnepnapokat
megszenteld!
Második fejezet: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
A negyedik parancsolat: Tiszteld atyádat és anyádat! Az ötödik parancsolat: Ne ölj! A hatodik parancsolat: Ne törj házasságot! A hetedik parancsolat: Ne lopj! A nyolcadik parancsolat: Ne szólj hamis tanúságot! A kilencedik parancsolat: Más feleségét ne kívánd! A tizedik parancsolat: Mások javait ne kívánd!
NEGYEDIK RÉSZ A KERESZTÉNY IMÁDSÁG
Első szakasz: Az imádság a keresztény életben
Első fejezet: Az imádság kinyilatkoztatása
Az imádság kinyilatkoztatása az Ószövetségben Az imádság teljes kinyilatkoztatása és gyakorlása Jézusban Az imádság az Egyház idejében
Második fejezet: Az imádság hagyománya
Az imádság forrásainál Az imádság útja Imádságra vezetők
Harmadik fejezet: Az imaélet
Az imádság módjai Az imádság küzdelme
Második szakasz: Az Úr imádsága: Miatyánk
Miatyánk „Az egész Evangélium összefoglalása” „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy” A hét kérés
Függelék
A) Alapvető imádságok B) A katolikus tanítás formulái
A Szentírás könyveinek rövidítése
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumát jóváhagyó és közzétevő motu proprio
Tisztelendő Bíboros, Pátriárka, Érsek, Püspök, Áldozópap, Diakónus testvéreimnek
és Isten népe minden tagjának
Húsz éve immár, hogy megkezdődtek a Katolikus Egyház Katekizmusa kidolgozásának
munkálatai, amelyet a II. Vatikáni Egyetemes Zsinat befejezésének 20.
évfordulója alkalmából összeült Rendkívüli Püspöki Szinódus szorgalmazott.
Végtelenül hálás vagyok az Úristennek, hogy megajándékozta Egyházát ezzel a
Katekizmussal, melyet tisztelt és szeretett elődöm, II. János Pál pápa 1992-ben
hirdetett ki.
Ezen ajándék értékét és hasznosságát bizonyította mindenekelőtt az a széleskörű
pozitív fogadtatás, amelyet a püspökök részéről kapott. A Katolikus Egyház
Katekizmusa ugyanis elsősorban a püspököknek szólt, mint az Egyház tanításának
biztos és hiteles alapszövege, főként a helyi katekizmusok kidolgozásának
céljára. Ugyanilyen fogadtatásban volt része Isten népe minden tagjának
részéről, akik csak megismerhették és értékelhették azon a több mint ötven
nyelven, amelyekre eddig lefordították.
Most nagy örömmel hagyom jóvá és teszem közzé e Katekizmus Kompendiumát.
Egy ilyen összefoglalást nagyon kértek a 2002 októberében tartott Nemzetközi
Kateketikai Kongresszus résztvevői, akik az Egyház nagyon széles köreiben élő
igényt fogalmazták meg. Elhunyt elődöm elfogadva a kérést, 2003 februárjában
elrendelte előkészítését, s szerkesztését egy bíborosokból álló kis létszámú
bizottságra bízta, melynek én voltam az elnöke, és mellénk rendelt néhány
szakértő munkatársat. A munka folyamán a Kompendium tervezetét megküldtük minden
bíborosnak és a püspöki konferenciák elnökeinek, akik jelentős többségben
kedvezően fogadták és értékelték.
A Kompendium, amelyet most átadok az egyetemes Egyháznak, a Katolikus Egyház
Katekizmusának hűséges és megbízható szintézise. Tömören tartalmazza az Egyház
hitének minden lényeges és alapvető elemét, s így, elődöm akaratának megfelelően
egyfajta vademecum, mely lehetővé teszi az olvasónak, hívőnek és
nemhívőnek egyaránt, hogy egy tekintettel átfogja a katolikus hit egész
panorámáját.
Hűségesen tükrözi a Katolikus Egyház Katekizmusának szerkezetét, tartalmát és
nyelvezetét, s remélhető, hogy e szintézis segítséget és ösztönzést ad magának a
Katekizmusnak jobb és mélyebb megismeréséhez.
Ezért bizalommal adom át e Kompendiumot az egész Egyháznak és külön-külön minden
kereszténynek, hogy most, a harmadik évezred elején nagyobb lendülettel és új
elkötelezettséggel folytassák az evangélium hirdetését és a hitre nevelést, mely
minden egyházi közösségnek és bármely korú és nemzetiségű krisztushívőnek
sajátos feladata.
Ám a Kompendium a maga rövidségével, teljességével és világosságával minden
emberhez is szól, akik a sokféle üzenetet hangoztató és szétszóró világban
szeretnék megismerni az Élet Útját, az Igazságot, amelyet Isten Fiának Egyházára
bízott.
Bárcsak mindenki, aki e tekintéllyel tanító könyvet, e Kompendiumot olvassa, a
Boldogságos Szűz Máriának, Krisztus és az Egyház Anyjának közbenjárására egyre
jobban megismerné és befogadná Isten emberiségnek szánt legnagyobb Ajándékának
kimeríthetetlen szépségét, páratlanságát és aktualitását, aki nem más, mint az Ő
egyszülött Fia, Jézus Krisztus, aki „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6).
Kelt 2005. június 28-án, Szent Péter és Pál apostolok vigíliáján, pápaságom első
évében.
BENEDICTUS PP. XVI
BEVEZETÉS
1. 1992. október 11-én adta át II. János Pál pápa az egész világ híveinek a
Katolikus Egyház Katekizmusát, s úgy mutatta be, mint „hivatkozási szöveget
a hit élő forrásaiból megújult katekézis számára” (Fidei depositum
apostoli konstitúció 1.). Harminc évvel a II. Vatikáni Zsinat (1962–1965)
megnyitása után szerencsésen teljesült a kívánság, amelyet 1985-ben fogalmazott
meg a Rendkívüli Püspöki Szinódus: készüljön katekizmus, mely a katolikus hit és
erkölcs teljes tanítását összefoglalja.
Öt évvel később, 1997. augusztus 15-én a Katolikus Egyház Katekizmusa editio
typicájának megjelenésekor a pápa megerősítette a mű alapvető célját: „a
katolikus tanítás teljes és igaz bemutatása legyen, amelyből bárki megismerheti,
hogy az Egyház mit hisz és ünnepel, hogyan él, és a mindennapjaiban miért
imádkozik” (Laetamur magnopere apostoli levél).
2. A Katekizmus jobb megismerése érdekében, s hogy teljesítse a 2002-ben
tartott Nemzetközi Kateketikai Kongresszus kívánságát, II. János Pál pápa
2003-ban létrehozott egy külön bizottságot Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani
Kongregáció prefektusa vezetésével, hogy dolgozza ki a Katolikus Egyház
Katekizmusának Kompendiumát, amely tömörebb megfogalmazásban tartalmazza a
hit ugyanazon igazságait. Kétéves munkával elkészült egy tervezet, melyet
elküldtek az összes bíborosnak és a Püspöki Karok elnökeinek véleményezésre. A
tervezet a maga egészében a megkérdezettek abszolút többségétől kedvező
véleményt kapott. Ezután a bizottság átdolgozta a fent említett tervezetet
és a kapott javaslatokat figyelembe véve, elkészítette a végső szöveget.
3. A Kompendiumnak három fontos tulajdonsága van: szorosan összefügg a
Katolikus Egyház Katekizmusával; műfaja dialogikus; képeket
használ a katekézisben.
A Kompendium nem áll meg önmagában és semmiképpen nem akarja
helyettesíteni a Katolikus Egyház Katekizmusát, épp ellenkezőleg,
állandóan hivatkozik rá, nemcsak a margón látható számokkal (melyek a Katekizmus
megszámozott bekezdései), hanem pontosan követi a szerkezetét és tartalmát is.
Emellett a Kompendium föl akarja kelteni az érdeklődést a Katekizmus
iránt, mely bölcsességével és lelkiségével az Egyház katekézisének alapvető
szövege napjainkban.
A Kompendium, éppúgy mint a Katekizmus, négy részre oszlik, a
Krisztusban való élet alaptörvényeinek megfelelően:
Az első rész, melynek címe „A Hitvallás”, a lex credendi-nek, vagyis az
Egyház hitének szintézise a Nicea–konstantinápolyi hitvallásban bemutatott
Apostoli hitvallás alapján, melynek állandó használata ébren tartja a keresztény
közösségekben a legfontosabb hitigazságok emlékezetét.
A második rész, „A keresztény misztérium ünneplése”, a lex celebrandi
lényeges elemeit tartalmazza. Az evangélium hirdetése ugyanis a szentségi
életben kapja legjobb válaszát, melyben a hívők megtapasztalhatják és tanúsítják
életük minden pillanatában a húsvéti misztérium üdvözítő erejét, mellyel
Krisztus megvalósította megváltásunk művét.
A harmadik rész, az „Élet Krisztusban”, a lex vivendi összefoglalása.
Arra az elkötelezettségre és erőfeszítésre hív fel, mellyel a megkeresztelt
ember viselkedésében és etikai döntéseiben megmutatja hűségét a megvallott és
ünnepelt hithez. A hívőket ugyanis az Úr Jézus arra hívja, hogy úgy éljenek,
ahogy az Atya gyermekeinek méltóságához illik a Szentlélek szeretetében.
A negyedik rész, „A keresztény imádság”, a lex orandi összefoglalása.
Jézusnak, a tökéletes Imádkozónak példája szerint a keresztény ember is arra
hivatott, hogy az imádság dialógusában éljen Istennel. Az imádság kiváltságos
formája a Miatyánk, melyre maga Jézus tanított minket.
4. A Kompendium második sajátsága a dialogizáló forma, mellyel
föleleveníti a hagyományos kérdezz–felelek, ill. kérdezek–válaszolj oktatási
formát. Mester és tanítvány között folyik ez az ideális dialógus. Az egymásból
logikusan következő kérdések hitének egyre újabb részleteinek fölfedezésére
vezetik az olvasót. E forma a szöveg jelentős rövidítését is lehetővé teszi,
mert a lényegre koncentrál és a memorizálást is elősegíti.
5. A harmadik sajátosság a Kompendiumot tagoló képek alkalmazása. E képek
a keresztény ikonográfia rendkívül gazdag kincstárából valók. A zsinatok
tanításából tudjuk, hogy a képek is hirdetik az evangéliumot. Minden kor
művészei a színek és formák szépségével a hívők szeme elé állították – hogy
szemléljék és csodálják – az üdvösség misztériumának kiemelkedő tényeit. A képek
beiktatásával azt akartuk jelezni, hogy ma, a képkultúra korában a szentképek
felettébb hatékony közléserejüknél fogva többet ki tudnak fejezni a szavaknál az
evangélium továbbadásában.
6. Negyven évvel a II. Vatikáni Zsinat befejezése után és az Eucharisztia évében
a Kompendium újabb segédeszköz lehet ahhoz, hogy csillapítsuk minden
életkorú és állapotú hívő igazság utáni éhségét, és segítsen azoknak, akik
nemhívők, de szomjazzák az igazságot és az igazságosságot. Közzététele Szent
Péter és Pál apostolok, az egyetemes Egyház oszlopainak és az ókori világ
kiemelkedő evangelizálóinak ünnepén fog történni. Ezek az apostolok látták, amit
hirdettek, és a vértanúságig tanúsították Krisztus igazságát. Kövessük őket
apostoli buzgóságukban és kérjük az Úrtól, hogy az Egyház mindig kövesse az
apostolok tanítását, akiktől először hallotta a hit örömhírét.
Kelt 2005. március 20-án, Virágvasárnap
JOSEPH RATZINGER bíboros a Különleges Bizottság elnöke
ELSŐ RÉSZ
A HITVALLÁS
ELSŐ SZAKASZ
„HISZEK” – „HISZÜNK”
1. Mi Isten terve az emberrel?
1-25
Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán jóságából elhatározott
terve szerint, szabad akaratából megteremtette az embert, hogy boldog életének
részesévé tegye. Amikor eljött az idők teljessége, az Atyaisten elküldte Fiát
mint a bűnbe esett emberek Megváltóját és Üdvözítőjét, hogy Egyházába összehívja
az embereket, s a Szentlélek tevékenysége által fogadott fiaivá és a maga örök
boldogságának örököseivé tegye őket.
ELSŐ FEJEZET
AZ EMBER „FOGÉKONY” ISTENRE
30
„Nagy vagy, Uram, és minden dicséretre méltó (…). Magadnak teremtettél minket,
és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik tebenned.” (Szent Ágoston)
2. Miért él az emberben az Isten utáni vágy?
27-30 44-45
Mert Isten azzal, hogy a maga képmására teremtette az embert, a szívébe írta a
vágyat, hogy az ember látni akarja Istent. Jóllehet e vágyat sokszor nem ismeri
föl az ember, Isten mégis szüntelenül magához vonzza őt, hogy Őbenne éljen és
találja meg az igazságnak és a boldogságnak azt a teljességét, amit állandóan
keres. Éppen ezért az ember természete és hivatása szerint vallásos lény, aki
képes közösségbe kerülni Istennel. Ez az Istenhez kapcsoló, bensőséges és eleven
kötelék ajándékozza az embernek alapvető méltóságát.
3. Hogyan lehet megismerni Istent pusztán az értelem természetes fényénél?
31-36 46-47
A teremtésből, azaz a világból és az emberi személyből kiindulva az ember a maga
értelmével is bizonyossággal meg tudja ismerni Istent, mint a világmindenség
kezdetét és célját, mint a legfőbb jót, a legfőbb igazságot és a végtelen
szépséget.
4. Elegendő-e pusztán az értelem természetes fénye Isten misztériumának
megismeréséhez?
37-38
Az ember Isten pusztán értelmi világossággal való megismerésekor sok akadályba
ütközik. Továbbá abba, hogy a saját erejével képtelen behatolni az isteni
misztérium belső világába. Ezért Isten úgy akarta, hogy kinyilatkoztatásával ne
csak azokat az igazságokat illetően világítsa meg az értelmet, amelyek
felülmúlják az emberi megértést, hanem az értelem számára önmagukban
hozzáférhető vallási és erkölcsi igazságokat illetően is, hogy mindenki
akadálytalanul, szilárd bizonyossággal, tévedés nélkül megismerhesse azokat.
5. Hogyan beszélhetünk Istenről?
39-43 48-49
Az ember és a teremtmények tökéletességeiből kiindulva mindenkinek és
mindenkivel beszélhetünk Istenről, mert e tökéletességek mind Isten végtelen
tökéletességének véges tükröződései. Azonban e beszédünket folyamatosan
tisztogatnunk kell a csak elképzelt (valótlan) és tökéletlen elemektől, tudván,
hogy Isten végtelen misztériumát képtelenek vagyunk szavainkkal teljesen
kifejezni.
MÁSODIK FEJEZET
ISTEN TALÁLKOZIK AZ EMBERREL
AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS
6. Mit nyilatkoztat ki Isten az embernek?
50-53 68-69
Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek.
Eseményekkel és szavakkal föltárja önmagát és a maga jóságos tervét, melyet
Krisztusban öröktől fogva elhatározott az emberiség javára. Ez a terv azt
tartalmazza, hogy az Atya az ő egyszülött Fiában a Szentlélek kegyelme által az
összes embereket fogadott gyermekként a maga isteni életének részesévé teszi.
7. Melyek Isten kinyilatkoztatásának első állomásai?
54-58 70-71
Isten kezdettől fogva kinyilatkoztatta magát az ősszülőknek, Ádámnak és Évának,
és meghívta őket, hogy bensőséges közösségre lépjenek Vele. Bűnbeesésük után sem
szakította meg a kinyilatkoztatását, és megígérte az üdvösséget összes
leszármazottaiknak. A vízözön után szövetséget kötött Noéval és minden
élőlénnyel.
8. Melyek Isten kinyilatkoztatásának további állomásai?
59-64 72
Isten azáltal, hogy kihívja a szülőföldjéről, kiválasztja Ábrámot, hogy „sok
nemzet atyjává” (Ter 17,5) tegye, és ígéretet tesz neki: „tebenned áldást
nyer a föld minden népe” (Ter 12,3). Ábrahám leszármazottai lettek a
pátriárkáknak adott isteni ígéretek letéteményesei. Isten választott népévé
formálta Izraelt: kiszabadítván az egyiptomi rabszolgaságból megkötötte vele a
Sínai Szövetséget, és Mózes által neki ajándékozta Törvényét. A próféták a nép
radikális megváltását hirdették és egy olyan üdvösséget, mely egy új és örök
Szövetségben magába foglal majd minden nemzetet. Izrael népéből és Dávid király
törzséből fog születni a Messiás: Jézus.
9. Melyik az isteni kinyilatkoztatás végső állomása?
65-66 73
Az, amely a megtestesült Igében, Jézus Krisztusban, a kinyilatkoztatás
közvetítőjében és teljességében valósult meg. Ő, mivel Isten emberré lett
Egyszülött Fia, az Atyának tökéletes és végső Igéje. A Fiú elküldésével és a
Szentlélek odaajándékozásával a kinyilatkoztatás immár teljessé vált, az Egyház
hite azonban a századok folyamán fokozatosan fogja föl teljes tartalmát.
„Nekünk adván – és úgy adván, ahogyan adta – a Fiát, aki az ő egyetlen Igéje,
ebben az egyetlen Igében mindent elmondott, és más mondanivalója nincs többé.” (Keresztes Szent János)
10. Milyen értéke van a magánkinyilatkoztatásoknak?
67
Bár nem tartoznak a hitletéteményhez, a magánkinyilatkoztatások elősegíthetik a
hívő életet, föltéve, hogy szoros kapcsolatban maradnak Krisztussal. Az Egyház
Tanítóhivatala – melynek feladata a magánkinyilatkoztatások megítélése – ezért
nem fogadhat el olyan magánkinyilatkoztatásokat, amelyek felül akarják múlni
vagy helyesbíteni akarják a végső kinyilatkoztatást, aki nem más, mint Krisztus.
AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS TOVÁBBADÁSA
11. Miért és hogyan történik az isteni kinyilatkoztatás továbbadása?
74
Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság
ismeretére” (1Tim 2,4), azaz Jézus Krisztus megismerésére. Ezért kell
hirdetni Krisztust minden embernek az Ő parancsa szerint: „Menjetek tehát,
tegyétek tanítványommá mind a népeket” (Mt 28,19). Ez valósul meg az
Apostoli Hagyománnyal.
12. Mi az Apostoli Hagyomány?
75-79 83 96, 98
Az Apostoli Hagyomány Krisztus üzenetének a továbbadása, mely a kereszténység
kezdete óta a prédikáció, a tanúságtétel, az intézmények, a kultusz és a
sugalmazott írások által történik. Az apostolok mindazt, amit Krisztustól kaptak
és a Szentlélek ihletésére megértettek, átadták utódaiknak, a püspököknek és az
ő közvetítésükkel minden nemzedéknek az idők végezetéig.
13. Hogyan valósul meg az Apostoli Hagyomány?
76
Az Apostoli Hagyomány kétféleképpen valósul meg: Isten Szavának élő átadásával
(ezt nevezzük egyszerűen Hagyománynak) és a Szentírás által, mely az üdvösség
ugyanazon hirdetésének írásba foglalása.
14. Milyen kapcsolat van a Hagyomány és a Szentírás között?
80-82 97
A Hagyomány és a Szentírás szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással.
Mindkettő megjeleníti és termékennyé teszi az Egyházban Krisztus misztériumát és
ugyanabból az isteni forrásból fakadnak: a hit egyetlen szent letéteményét
alkotják, amelyből az Egyház az összes kinyilatkoztatott igazságra vonatkozó
bizonyosságát meríti.
15. Kire van rábízva a hitletétemény?
84, 91 94, 99
A hitletéteményt az apostolok az Egyház egészére bízták. Isten egész népe a hit
természetfölötti érzékével, melyet a Szentlélek támogat és az Egyház
Tanítóhivatala vezet, fogadja be, érti meg egyre jobban az isteni
kinyilatkoztatást és igazítja hozzá az életét.
16. Kinek a feladata a hitletétemény hiteles értelmezése?
85-90 100
E hitletétemény hiteles értelmezése egyedül az Egyház élő Tanítóhivatalára
tartozik, azaz Szent Péter utódára, Róma püspökére és a vele közösségben lévő
püspökökre. A Tanítóhivatalra – mely Isten Igéje szolgálatában az igazság biztos
karizmájának hordozója – tartozik a dogmák meghatározása is, melyek az isteni
kinyilatkoztatásban foglalt igazságok megfogalmazásai. E tekintély kiterjed a
kinyilatkoztatáshoz szükségszerűen kapcsolódó igazságokra is.
17. Milyen kapcsolat van a Szentírás, a Hagyomány és a Tanítóhivatal között?
95
Olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy egyik sem létezhet a másik
kettő nélkül. Együtt, mindegyik a maga módján segíti elő hatékonyan, a
Szentlélek tevékenysége alatt, az emberek üdvösségét.
A SZENTÍRÁS
18. Miért a Szentírás tanítja az igazságot?
105-108 135-136
Mert maga Isten a Szentírás szerzője: ezért állítjuk róla, hogy sugalmazott és
tévedés nélkül tanítja azokat az igazságokat, melyek szükségesek üdvösségünkhöz.
A Szentlélek sugalmazására írtak ugyanis az emberi szerzők, akik mindazt
leírták, amire a Szentlélek minket tanítani akart. Ennek ellenére a keresztény
hit nem „könyvvallás”, hanem Isten Igéjének vallása, aki „nem írott és néma szó,
hanem a megtestesült és élő Ige” (Szent Bernát).
19. Hogyan kell olvasnunk a Szentírást?
109-119 137
A Szentírást a Szentlélek segítségével és az Egyház Tanítóhivatalának
vezetésével kell olvasni és értelmezni, három feltétel betartásával: 1) figyelni
kell az egész Szentírás egységére és tartalmára; 2) összhangban kell lenni az
Egyház élő hagyományával; 3) tekintetbe kell venni a hit analógiáját, azaz a
hitigazságok egymás közti összefüggéseit.
20. Mi a Szentírás kánonja?
120 138
A Szentírás kánonja a sugalmazott könyvek teljes jegyzéke, amelyet az
Egyház az Apostoli Hagyomány alapján állított össze. A kánon 46
ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet tartalmaz.
21. Mi a jelentősége az Ószövetségnek a keresztények számára?
121-123
A keresztények Isten Igéjeként tisztelik az Ószövetséget: minden könyve
sugalmazott és örök értékeket tartalmaz. E könyvek Isten üdvözítő szeretetének
és pedagógiájának a tanúi, de főként azért írták őket, hogy előkészítsék a
mindenség Üdvözítőjének, Krisztusnak eljövetelét.
22. Mi a jelentősége az Újszövetségnek a keresztények számára?
124-127 139
Az Újszövetség, melynek központi témája Jézus Krisztus, az isteni
kinyilatkoztatás végső igazságát közli velünk. Az Újszövetségen belül a négy
evangélium, Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma – mivel Jézus életének és
tanításának fő tanúi – az egész Szentírás szívét alkotja, és páratlan helyet
foglal el az Egyház életében.
23. Milyen egység van az Ó- és Újszövetség között?
128-130 140
A Szentírás egységes egész, mert egyetlen az Isten Igéje, egyetlen az Isten
üdvözítő terve és egyetlen mindkét Szövetség isteni sugalmazása. Az Ószövetség
előkészíti az Újszövetséget, az Újszövetség pedig beteljesíti az Ószövetséget:
kölcsönösen megvilágítják egymást.
24. Mi a Szentírás szerepe az Egyház életében?
131-133 141
A Szentírás támaszt és erőt ajándékoz az Egyház életének. Gyermekei számára
biztosítja a hit szilárdságát, a lelki élet táplálékát és forrását; a teológia
és a lelkipásztori igehirdetés lelke. A Zsoltáros mondja: „A te igéd lámpás a
lábaimnak és világosság ösvényeimnek” (Zsolt 119,105). Ezért az Egyház
buzdít a gyakori szentírásolvasásra, „mert aki nem ismeri a Szentírást, nem
ismeri Krisztust” (Szent Jeromos).
HARMADIK FEJEZET
AZ EMBER VÁLASZA ISTENNEK
HISZEK
25. Hogyan válaszol az ember az önmagát kinyilatkozató Istennek?
142-143
Az ember a kegyelem segítségével, a hit engedelmességével válaszol az önmagát
kinyilatkozató Istennek. A hit engedelmessége teljes ráhagyatkozás Istenre,
elfogadása az ő Igazságának, melyért ő kezeskedik, aki maga az Igazság.
26. Kik a hívő engedelmesség legnagyobb tanúi a Szentírásban?
144-149
A sok tanú közül kiemelkedik kettő. Az első Ábrahám, aki próbára tétetvén
„hitt Istenben” (Róm 4,3), mindig engedelmeskedett a hívásnak, ezért
„minden hívő atyja” lett (Róm 4,11.18). A második a Boldogságos Szűz
Mária, aki egész életében a lehető legtökéletesebben valósította meg a hívő
engedelmességet: „Fiat mihi secundum verbum tuum – Legyen nekem a te igéd
szerint” (Lk 1,38).
27. Mit jelent az ember számára, hogy hisz Istenben?
150-152 176-178
Azt jelenti, hogy Istenhez ragaszkodik, őrá bízza magát és elfogadja tőle az
összes kinyilatkoztatott igazságot, mert Isten maga az Igazság. A
háromszemélyű egy Istenbe, az Atyába, Fiúba és Szentlélekbe vetett hitet
jelenti.
28. Melyek a hit sajátos jellemzői?
153-165 179-180 183-184
A hit az üdvösséghez szükséges természetfölötti erény; Isten ingyenes
és mindazok számára elérhető ajándéka, akik alázatosan kérik. A hit
cselekedete emberi tett, azaz az emberi értelem tette; az értelem az
Istentől indított akarat hatására szabad beleegyezését adja az isteni
igazságokhoz. A hit biztos, mert Isten Igéjére támaszkodik; tevékeny
„a szeretet által” (Gal 5,6); Isten Igéje hallgatásának és az imádságnak
köszönhetően folytonosan növekszik. Már most megízlelteti velünk a
mennyország örömét.
29. Miért nincs ellentmondás a hit és a tudomány között?
159
Jóllehet a hit felülmúlja az észt, soha nem lehet ellentmondás a hit és a
tudomány között, mert mindkettő Istentől ered. Maga Isten ajándékozza az
embernek mind az ész, mind a hit fényét.
„Higgy, hogy megérthess: érts, hogy hihess.” (Szent Ágoston)
HISZÜNK
30. Miért mondható, hogy a hit személyes és egyházi cselekedet egyszerre?
166-169 181
A hit személyes cselekedet, mert az ember szabad válasza az önmagát
kinyilatkoztató Istennek. Ugyanakkor egyházi cselekedet, melyet a hitvallás így
fejez ki: „Hiszünk”. Ugyanis az Egyház hisz: ily módon az Egyház a Szentlélek
kegyelmével megelőzi, megszüli és táplálja az egyes keresztények hitét. Ezért az
Egyház Anya és Tanító.
„Nem lehet az Isten Atyja annak, akinek nem Anyja az Egyház.” (Szent Ciprián)
31. Miért fontosak a hitvallási formulák?
170-171
A hitvallási formulák azért fontosak, mert a közös nyelv használatával lehetővé
teszik a hit igazságainak kifejezését, elsajátítását, ünneplését és másokkal
való közlését.
32. Hogyan egyetlen az Egyház hite?
172-175 182
Az Egyház – jóllehet különböző nyelvű, kultúrájú és szertartású hívőkből áll –
egy hangon vallja az egy Úrtól kapott és az egy Apostoli Hagyomány által
továbbadott egyetlen hitet. Egyetlen Istent vall – az Atyát és a Fiút és a
Szentlelket –, és az üdvösség egyetlen útját járja. Ezért egy szívvel és egy
lélekkel hisszük mindazt, amit Isten hagyományozott vagy leírt Igéje tartalmaz
és az Egyház mint isteni kinyilatkoztatást elénk ad.
MÁSODIK SZAKASZ
A KERESZTÉNY HITVALLÁS
A HITVALLÁS
|
Apostoli
hitvallás
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test föltámadását és az örök életet. Amen.
Nicea-konstantinápolyi hitvallás
Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű, és minden általa lett. Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra föltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége.
Hiszek a Szentlélekben Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik; akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút, Ő szólt a próféták szavával.
Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban. Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet. Amen.
|
Symbolum
Apostolicum
Credo in
unum Deum, Patrem omnipotentem, Creatorem coeli et terrae.
Et in Jesum
Christum, Filium Eius unicum, Dominum nostrum, qui conceptus est de
Spiritu Sancto, natus ex Maria Virgine, passus sub Pontio Pilato,
crucifixus, mortuus, et sepultus. Descendit ad inferos, tertia die
resurréxit a mortuis, ascendit ad coelos, sedet ad dexteram Dei Patris omnipotentis, inde venturus est
judicare vivos et mortuos.
Et in Spíritum Sanctum, sanctam
Ecclésiam cathólicam
sanctorum communionem, remissionem
peccatorum, carnis resurrectionem, vitam aeternam. Amen.
Symbolum
Nicaenum-Constantinopolitanum
Credo in unum Deum, Patrem
omnipotentem, Factorem coeli et terrae, visibílium omnium et
invisibílium.
Et in unum Dominum
Jesum Christum, Filium Dei
unigenitum et ex Patre natum ante omnia saecula: Deum de Deo,
Lumen de Lumine, Deum verum de Deo vero, genitum, non factum,
consubstantialem Patri: per quem omnia facta sunt; qui propter nos
homines et proper nostram salutem, descendit de coelis, et
incarnatus est de Spiritu Sancto ex Maria Virgine et homo factus est.
Crucifixus etiam pro nobis sub Pontio Pilato, passus et sepultus
est, et resurrexit tertia die secundum Scripturas, et ascendit
in coelum, sedet ad dexteram
Patris, et iterum venturus est cum gloria, iudicare vivos et
mortuos, cuius regni non erit finis.
Credo in Spiritum Sanctum, Dominum
et vivificantem, qui ex Patre Filioque procedit, qui cum Patre et
Fílio simul adoratur et conglorificatur, qui locutus est per
prophetas.
Et unam sanctam catholicam et
apostolicam Ecclesiam.
Confíteor unum Baptisma in
remissionem peccatorum. Et exspecto resurrectionem mortuorum,
et vitam venturi saeculi. Amen.
|
ELSŐ FEJEZET
HISZEK AZ ATYAISTENBEN
A hitvallási formulák
33. Mik a hitvallási formulák, a szimbólumok?
185-188 192,197
Credo-nak is nevezett, tagolt összefoglalások, melyekkel az Egyház kezdettől
fogva az összes hívő közös nyelvén, kötelező jelleggel tömören megfogalmazta és
továbbadta a hitét.
34. Melyek a legrégibb hitvallások?
189-191
A legrégibbek a keresztelési hitvallások. Mivel a keresztelés „az Atyának
és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” történik (Mt 28,19), a
keresztelési szimbólumban megvallott hitigazságokat a Szentháromság személyeinek
megfelelően tagolták.
35. Melyek a legfontosabb hitvallások?
193-195
A legfontosabb hitvallások az Apostoli hitvallás, mely a római egyház
ősi, keresztelési hitvallása, és a Nicea-konstantinápolyi hitvallás, mely
a két első egyetemes, a Niceai (325) és a Konstantinápolyi (381) Zsinat
gyümölcse: ez a hitvallás ma is közös az összes nagy keleti és nyugati
egyházban.
„HISZEK EGY ISTENBEN, MINDENHATÓ ATYÁBAN, MENNYNEK ÉS FÖLDNEK TEREMTŐJÉBEN”
36. Miért ezzel kezdődik a hitvallás: „Hiszek Istenben?”
198-199
Mert a „Hiszek Istenben” állítás a legfontosabb; ez a forrása az összes többi,
az emberre és a világra vonatkozó igazságnak és minden Istenben hívő ember
életének.
37. Miért az egy Istenben hiszünk?
200-202 228
Mert Ő egyetlenként nyilatkoztatta ki magát Izrael népének, amikor ezt mondta:
„Halljad Izrael, egyetlen az Úr” (MTörv 6,4), „nincs más” (Iz 45,22).
Maga Jézus is megerősítette: Isten „az egyetlen Úr” (Mk 12,29). Annak
megvallása, hogy Jézus és a Szentlélek is Isten és Úr, nem jelent semmiféle
megosztást az Egy Istenben.
38. Milyen néven nyilatkoztatja ki magát Isten?
203-205 230-231
Mózesnek Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint élő Isten, „Ábrahám, Izsák és
Jákob Istene” (Kiv 3,6). Ugyanennek a Mózesnek titokzatos nevét is
kinyilvánította: „Én vagyok, aki vagyok (YHWH)”. Istennek ezt a kimondhatatlan
nevét már az Ószövetség idején az Úr névvel helyettesítették. Így Jézus,
amikor az Újszövetségben Úrnak nevezik, úgy jelenik meg, mint igaz Isten.
39. Egyedül Isten „van”?
212-213
A teremtmények mind Istentől kapták a létüket és mindazt, amijük van; egyedül
Isten a lét és minden tökéletesség teljessége önmagában. Ő az, „aki van”, kezdet
és vég nélkül. Jézus kinyilatkoztatja, hogy ő is viseli az isteni Nevet: „Én
vagyok” (Jn 8,28).
40. Miért fontos Isten nevének kinyilatkoztatása?
206-213
Amikor Isten kinyilatkoztatja a nevét, megismerteti a maga kimondhatatlan
misztériumának gazdagságát: egyedül ő van öröktől fogva mindörökké, Ő felülmúlja
a világot és a történelmet. Ő az, aki megalkotta az eget és a földet. Ő a
hűséges Isten, aki mindig ott van népe mellett, hogy megszabadítsa. Ő a
legkiválóbb értelemben „a szent”, „az irgalomban gazdag” (Ef 2,4), aki
mindig kész a megbocsátásra. Ő a szellemi, transzcendens, mindenható, örök,
személyes, tökéletes Létező. Ő a szeretet és az igazság.
„Isten a végtelenül tökéletes létező, aki a Legszentebb Szentháromság.” (Szent Mongrovejói Turibius)
41. Milyen értelemben Isten az igazság?
214-217 231
Isten maga az igazság, és mert az, nem téved és nem téveszt meg senkit. Ő „a
világosság, és benne nincsen sötétség” (1Jn 1,5). Isten örök Fia, a
megtestesült Bölcsesség azért küldetett a világba, „hogy tanúságot tegyen az
igazságról” (Jn 18,37).
42. Hogyan nyilatkoztatja ki Isten, hogy ő a szeretet?
218-221
Isten úgy nyilatkoztatta ki magát Izraelnek, mint akinek a szeretete erősebb,
mint az apák és az anyák szeretete gyermekeik, vagy a vőlegény szeretete
menyasszonya iránt. Ő maga a Szeretet (1Jn 4,8.16), aki teljesen és
ingyenesen ajándékozza magát, és aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött
Fiát adta oda, hogy üdvözüljön általa a világ” (Jn 3,16–17). Fiát és a
Szentlelket elküldve Isten kinyilatkoztatja, hogy ő maga az örök, kölcsönös
szeretet.
43. Milyen következményei vannak az egy Istenbe vetett hitnek?
222-227 229
Istenbe, az Egyetlenbe vetett hit megkívánja: az isteni nagyság és fölség
megismerését; a hálaadásban folyó életet; az Istenbe vetett bizalmat a
nehézségek idején is; az Isten képmására teremtett minden ember egységének és
méltóságának elismerését; az Istentől teremtett dolgok helyes használatát.
44. Mi a keresztény hit és élet központi misztériuma?
232-237
A keresztény hit és élet központi misztériuma a Szentháromság misztériuma. A
keresztényeket az Atyának és a Fiúnak és Szentléleknek nevében keresztelik meg.
45. Pusztán emberi értelemmel megismerhető-e a Szentháromság misztériuma?
237
Isten a teremtett világban és az Ószövetségben is mutatja háromságos létének
bizonyos nyomait, de a Szentháromság belső élete a puszta emberi értelem számára
megközelíthetetlen. Isten Fiának megtestesülése és a Szentlélek elküldése előtt
Izrael hite számára is megközelíthetetlen maradt. Ezt a misztériumot Jézus
Krisztus nyilatkoztatta ki, és ez a forrása minden további misztériumnak.
46. Mit nyilatkoztat ki Jézus Krisztus az Atya misztériumából?
240-242
Jézus Krisztus kinyilatkoztatja nekünk, hogy Isten „Atya”, nemcsak azért, mert a
világ és az ember Teremtője, hanem főként azért, mert saját ölén örökké nemzi a
Fiút, aki az ő Igéje, „dicsőségének kisugárzása, lényegének képmása” (Zsid
1,3).
47. Ki a Szentlélek, akit Jézus Krisztus nyilatkoztat ki nekünk?
243-248
A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye. Isten, aki egy és egyenlő az
Atyával és a Fiúval. „Az Atyától származik” (Jn 15,26), aki kezdet
nélküli kezdet, az egész szentháromságos élet forrása. A Fiútól is származik
(Filioque) az örök ajándékozás révén, amellyel az Atya adja őt a Fiúnak. Az
Atyától és a megtestesült Fiútól küldve a Szentlélek vezeti az Egyházat, hogy
„megismerje a teljes igazságot” (Jn 16,13).
48. Hogyan fejezi ki az Egyház a maga szentháromságos hitét?
249-256 266
Az Egyház a maga szentháromságos hitét úgy fejezi ki, hogy az egy Istent három
személyben vallja: Atyában, Fiúban és Szentlélekben. A három isteni Személy egy
Isten, mert mindegyikük azonos az egyetlen és oszthatatlan isteni természet
teljességével. Valóságosan különböznek egymástól a relációk révén, melyekkel
kapcsolatban vannak egymással: az Atya nemzi a Fiút, a Fiú születik az Atyától,
a Szentlélek pedig az Atyától és a Fiútól származik.
49. Hogyan tevékenykedik a három isteni Személy?
257-260 267
A három isteni Személy elválaszthatatlan a lényegben, ugyanígy
elválaszthatatlanok a tevékenységben is: a Szentháromság tevékenysége egy és
ugyanaz. Azonban az egyetlen isteni tevékenységben mindegyik személy azon a
módon van jelen, ami a Szentháromságban sajátja.
„Ó, Istenem, imádott Szentháromság, (…) békéltesd meg a lelkemet; alakítsd át
mennyországoddá, kedves lakóhelyeddé és nyughelyeddé. Bárcsak soha ne hagynálak
magadra, bárcsak mindig ott lennék veled, egész valómmal virrasztván a hitben,
és egészen átadva magam az imádásban a te teremtő tevékenységednek.” (Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet)
50. Mit jelen az, hogy Isten mindenható?
268-278
Isten kinyilatkoztatta önmagáról, hogy „ő az Erős, a Hatalmas” (Zsolt 24,8),
akinél „semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37). Az ő mindenhatósága egyetemes és
titokzatos; megnyilvánulása a világ semmiből és az ember szeretetből való
megteremtése, de mindenekfölött az ő Fiának megtestesülése és föltámadása, az
ember fiúvá fogadása és a bűnök megbocsátása. Ezért fordul az Egyház
könyörgéseiben a „mindenható, örök Istenhez” (Omnipotens, sempiterne Deus…).
51. Miért fontos ez az állítás: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a
földet?” (Ter 1,1)
279-289 315
Mert a teremtés az alapja az üdvösség egész isteni tervének; kinyilvánítja Isten
mindenható és bölcs szeretetét, az első lépés az egyetlen Isten és népe közti
szövetség megkötése felé; a Krisztusban csúcspontjához érkező üdvtörténet
kezdete; az első válasz az ember alapvető kérdéseire, melyeket saját eredetére
és céljára vonatkozóan tesz föl.
52. Ki teremtette a világot?
290-292 316
A világ egyetlen és oszthatatlan teremtője az Atya, a Fiú és a Szentlélek, még
akkor is, ha a világ teremtésének művét elsősorban az Atyának tulajdonítjuk.
53. Miért teremtette Isten a világot?
293-294 319
Isten a világot saját dicsőségére teremtette, mert ki akarta nyilvánítani és
közölni akarta a maga jóságát, igazságát és szépségét. A teremtés végső célja
az, hogy Krisztusban Isten legyen „minden mindenben” (1Kor 15,28), a maga
dicsőségére és a mi boldogságunkra.
„Isten dicsősége az élő ember, s az ember élete Isten látása.” (Szent Iréneusz)
54. Hogyan teremtette Isten a világmindenséget?
295-301 317-320
Isten a világmindenséget teljesen szabadon, bölcsen és szeretettel teremtette. A
világ nem szükségszerűség, vak végzet vagy véletlen következménye. Isten „a
semmiből” (ex nihilo: 2Mak 7,28) rendezett és jó világot teremtett,
amelyet Ő végtelenül felülmúl. Isten megtartja a létben a teremtményeit,
támogatja őket, megadja nekik a cselekvési képességet és beteljesedésre vezeti
őket Fia és a Szentlélek által.
55. Miben áll az isteni gondviselés?
302-306 321
Az isteni gondviselés azoknak az intézkedéseknek a sorozata, melyekkel Isten
teremtményeit azon végső tökéletesség felé vezeti, amelyre meghívta őket. Isten
e tervének mindenkitől független, szuverén ura, de végrehajtásában teremtményei
együttműködését is igénybe veszi. Ugyanakkor megajándékozza teremtményeit azzal
a méltósággal, hogy önállóan cselekedjenek és ok és okozati összefüggésbe
kerüljenek egymással.
56. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?
307-308 323
Isten az embert – fölébresztve benne „az ő jóságos tervei szerinti akarást és
cselekvést” (Fil 2,13) – megajándékozza azzal és szabadságát tiszteletben
tartva meghívja arra, hogy cselekedeteivel, imádságaival, sőt szenvedéseivel is
működjön együtt Ővele.
57. Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?
309-310 324, 400
Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a keresztény hit
teljessége tud válaszolni. Isten semmiképpen, sem közvetlenül, sem
közvetve nem oka a rossznak. A rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban
világítja meg, aki meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi
rosszat: az emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak.
58. Miért engedi meg Isten a rosszat?
311-314 324
A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha nem
tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta ezt már Krisztus halálában és
föltámadásában: a legnagyobb erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a
legnagyobb jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat.
Az ég és a föld
59. Mi mindent teremtett Isten?
325-327
A Szentírás mondja: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (Ter
1,1). Az Egyház a maga hitvallásában hirdeti, hogy minden láthatónak és
láthatatlannak: minden szellemi lénynek és anyagi létezőnek, azaz az angyaloknak
és a látható világnak s különös módon az embernek Isten a teremtője.
60. Kik az angyalok?
328-333 350-351
Az angyalok tiszta szellemi teremtmények, testetlenek, láthatatlanok és
halhatatlanok, értelemmel és akarattal bíró személyes lények. Szüntelenül,
színről színre látják Istent, Őt dicsőítik, Neki szolgálnak és az Ő hírnökei,
amikor küldetésüket teljesítik minden ember üdvösségére.
61. Hogyan vannak jelen az angyalok az Egyház életében?
334-336 352
Az Egyház csatlakozik az angyalokhoz Isten imádásában, segítségül hívja őket, s
néhányukat meg is ünnepli liturgiájában.
„Minden hívő mellett ott van egy angyal, hogy mint oltalmazó és pásztor
elvezesse őt az életre.” (Nagy Szent Vazul)
62. Mit tanít a Szentírás a látható világ teremtéséről?
337-344
A teremtés „hat napjának” elbeszélésével a Szentírás megismerteti velünk a
teremtés értékét és célját, tudniillik hogy Isten dicsőítésére és az ember
szolgálatára van rendelve. Minden létező Istennek köszönheti a létét, Tőle kapja
a maga jóságát és tökéletességét, törvényeit és helyét az univerzumban.
63. Mi az ember helye a teremtésben?
343-344 353
Az ember a látható teremtés csúcsán áll, mert Isten képére és hasonlatosságára
lett teremtve.
64. Miféle kapcsolat van a teremtett dolgok között?
342 354
A teremtmények között Isten akarata szerint kölcsönös összefüggés és hierarchia
van. Ugyanakkor egység és szolidaritás van a teremtmények között, mert
valamennyiüknek egy a Teremtője, aki szereti és a maga dicsőségére rendelte
őket. Tehát tisztelni a teremtésbe írt törvényeket és a dolgok természetéből
fakadó kapcsolatokat a bölcsesség kezdete és az erkölcsi élet alapja.
65. Milyen kapcsolat van a teremtés műve és a megváltás műve között?
345-349
A teremtés műve a megváltás még nagyobb művében éri el csúcspontját. A megváltás
ugyanis az új teremtés kezdete, amelyben minden meg fogja találni a maga teljes
értelmét és beteljesedését.
Az ember
66. Milyen értelemben teremtetett az ember „Isten képmására”?
355-357
Az ember Isten képmására teremtetett abban az értelemben, hogy képes szabadon
megismerni és szeretni a Teremtőjét. Az ember az egyetlen teremtmény itt a
földön, akit Isten önmagáért akart és arra hívott, hogy a megismerésben és a
szeretetben megossza vele a maga isteni életét. Az embernek, mert Isten
képmására teremtetett, személyi méltósága van: nem valami, hanem valaki, aki
képes önmagát megismerni, önmagát szabadon odaajándékozni és közösségre lépni
Istennel és más személyekkel.
67. Milyen céllal teremtette Isten az embert?
358-359 381
Isten mindent az emberért teremtett, az embert azonban arra teremtette, hogy
megismerje, szolgálja és szeresse Istent, hogy ebben a világban hálaadásként
ajánlja föl Neki az egész teremtést, és a mennyben az isteni életben
részesüljön. Egyedül a megtestesült Ige misztériumában világosodik meg az ember
misztériuma, aki arra rendeltetett, hogy Isten emberré lett Fiának képmása
legyen, aki tökéletes „képmása a láthatatlan Istennek” (Kol 1,15).
68. Miért alkotnak egységet az emberek?
360-361
Az összes emberek egyetlen emberi nemet alkotnak, mert valamennyien Istentől
erednek. Az egység további forrása, hogy „Isten egy emberből alkotta meg az
összes nemzetet” (ApCsel 17,26). Továbbá mindnyájuknak egyetlen
Üdvözítőjük van, és mind arra kaptak meghívást, hogy részesedjenek Isten
boldogságában.
69. Hogyan alkot egységet az emberben a test és a lélek?
362-365 382
Az emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. Az emberben a szellem és az
anyag egy természetet alkot. Ez az egység oly mély, hogy a szellemi elvnek
köszönhetően, ami a lélek, az anyagi természetű test emberi és élő testté válik
és részesedik az istenképmás méltóságában.
70. Ki ajándékozza a lelket az embernek?
366-368 382
A szellemi lélek nem a szülőktől származik, hanem közvetlenül Isten teremti és
halhatatlan. Amikor a halál pillanatában elszakad a testtől, nem vész el; újra
egyesülni fog a testtel a végső föltámadás pillanatában.
71. Milyen kapcsolatot létesített Isten a férfi és a nő között?
369-373 383
Isten a férfit és a nőt, mert emberi személyek, egyenlő méltóságúnak teremtette,
ugyanakkor, mert férfinak és nőnek teremtette őket, kölcsönösen kiegészítik
egymást. Egymásért akarta őket Isten, hogy személyek közösségét alkossák. Ketten
együtt kapták a meghívást, hogy adják tovább az emberi életet azáltal, hogy a
házasságban „egy testté” válnak (Ter 2,24) és úgy uralkodjanak a földön,
mint Isten „sáfárai”.
72. Milyen volt az ember Isten terve szerinti eredeti állapota?
374-379 384
Amikor Isten megteremtette a férfit és a nőt, különleges részesedést adott nekik
a maga isteni életében, szentségben és igazságban. Isten terve szerint az
embernek nem kellett volna sem szenvednie, sem meghalnia. Továbbá tökéletes
harmónia volt magában az emberben, a teremtmény és a Teremtő, a férfi és a nő
között, amint az első emberpár és az egész teremtés között is.
A bűnbeesés
73. Hogyan lehet megérteni a bűn valóságát?
385-389
Az emberi történelemben jelen van a bűn. E tény teljesen csak az isteni
kinyilatkoztatás, s főleg Krisztus, mindenki Megváltója fényénél mutatkozik meg,
aki túláradóvá tette a kegyelmet éppen ott, ahol elhatalmasodott a bűn.
74. Mi volt az angyalok bukása?
391-395 414
„Az angyalok bukása” kifejezés azt jelenti, hogy a Sátán és a többi démonok,
akikről a Szentírás és az Egyház hagyománya beszél, az Istentől jónak teremtett
angyalok közül gonosszá váltak, mert szabad és visszavonhatatlan döntéssel
elutasították Istent és az ő országát, s ezzel létrehozták a poklot. Próbálják a
maguk oldalára állítva föllázítani az embert Isten ellen; Isten azonban
Krisztusban megerősíti a Gonosz fölötti győzelmet.
75. Miben áll az ember első bűne?
396-403 415-417
Az ember az ördög kísértésére hagyta kialudni szívében a Teremtője iránti
bizalmat, és engedetlenségével olyan akart lenni, „mint Isten”, Isten nélkül és
nem Isten akarata szerint (Ter 3,5). Ádám és Éva így közvetlenül, nemcsak
önmaguk, hanem leszármazottaik számára is elveszítették a szentség és igazság
eredeti kegyelmét.
76. Mi az eredeti bűn?
404 419
Az eredeti bűn, amelyben minden ember születik, a szentségtől és igazságtól való
megfosztottság állapota. „Magunkra vont”, nem „általunk elkövetett” bűn;
születési állapot, nem személyes cselekedet. Minden ember egy, közös eredete
következtében az emberi természettel együtt származik át Ádám minden utódára,
„nem utánzás, hanem továbbadás” révén. Ez a továbbadás misztérium, amelyet nem
tudunk teljesen megérteni.
77. Milyen más következményei vannak az eredeti bűnnek?
405-409 418
Az eredeti bűn következtében az emberi természet nem romlott meg teljesen, de
természetes erői meggyengültek, és az emberi természet a tudatlanság, a
szenvedés és halál hatalma alá került és a bűnre hajlóvá lett. E bűnre való
hajlandóságot nevezzük concupiscentiának.
78. Mit tett Isten az első bűn után?
410-412 420
Az első bűn után a világot elárasztotta a bűn, de Isten nem hagyta az embert a
halál hatalmában, hanem titokzatosan – a Protoevangéliumban (Ter 3,15) –
megígérte, hogy a bűn vereséget fog szenvedni és az embert kiemeli bukásából. Ez
a megváltó Messiás első meghirdetése. Ezért a bukást végül szerencsés véteknek
lehet neveznünk, mert „ilyen és ily nagy Megváltót érdemelt” (Exsultet).
MÁSODIK FEJEZET
HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN
79. Mi az Örömhír az ember számára?
422-424
Az örömhír a meghalt és föltámadott Jézus Krisztusnak, „az élő Isten Fiának”
(Mt 16,16) hirdetése. Heródes király napjaiban, Augustus császár uralkodása
idején Isten beteljesítette az Ábrahámnak és az ő ivadékának adott ígéreteket,
és elküldte „a Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a
törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott
fiúságot elnyerjük” (Gal 4,4–5).
80. Hogyan terjed ez az Örömhír?
425-429
Az első tanítványok kezdettől fogva égtek a vágytól, hogy hirdessék Jézus
Krisztust azért, hogy mindenkit elvezessenek a belé vetett hitre. Ma is Krisztus
szerető megismeréséből fakad az evangelizálás és a katekézis vágya, azaz a
törekvés, hogy Jézus Krisztus személyében feltárjuk Isten egész tervét, és az
emberiséget elvezessük a Vele való közösségre.
„ÉS JÉZUS KRISZTUSBAN, AZ Ő EGYSZÜLÖTT FIÁBAN, A MI URUNKBAN”
81. Mit jelent a „Jézus” név?
430-435 452
A „Jézus” név, amit az Angyal Máriának mondott, annyit jelent, hogy „Isten
megszabadít”. A születendő gyermek kilétét és küldetését jelzi, „mert ő
szabadítja meg a népét bűneitől” (Mt 1,21). Péter megerősíti, hogy „nem
adatott más név az ég alatt az embereknek, akiben üdvözülnünk lehetne” (ApCsel
4,12).
82. Miért nevezzük Jézust „Krisztusnak”?
436-440 453
A görög „Krisztosz” és héber megfelelője, a „Messiás” azt jelenti: „Fölkent”.
Jézus azért a Krisztus, mert Isten fölszentelte, a Szentlélekkel fölkente
megváltói küldetésére. Ő az Izrael által várt Messiás, akit az Atya a világba
küldött. Jézus elfogadta a Messiás nevet, tartalmát pontosabbá téve: „az égből
szállt alá” (Jn 3,13), megfeszítették és föltámadott, Ő a szenvedő
Szolga, aki „életét adja váltságul sokakért” (Mt 20,28). A Krisztus
névből ered a christiani-keresztények név.
83. Milyen értelemben „Isten egyszülött Fia” Jézus?
441-445 454
Jézus páratlan és tökéletes értelemben „Isten egyszülött Fia”. A Jordánnál
történt kereszteléskor és a színeváltozáskor az Atya szava Jézust így nevezi: „Ő
az én szeretett Fiam”. Amikor Jézus azt állítja magáról, hogy ő a Fiú, aki
„ismeri az Atyát” (Mt 11,27), akkor Istennel, az ő Atyjával való páratlan
és örök kapcsolatáról beszél. Ő „Isten egyszülött Fia” (1Jn 4,9), a
Szentháromság második személye. Az apostoli igehirdetés központi témája, hogy ők
látták „az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttének dicsőségét” (Jn 1,14).
84. Mit jelent az „Úr” cím?
446-451 455
A Szentírásban az Úr megnevezés általában a szuverén módon uralkodó Istent
jelenti. Jézus ezt a nevet magának tulajdonítja és kinyilatkoztatja isteni
uralmát a természet erői, a démonok, a bűn és a halál fölött, mindenekfölött a
föltámadásával. Az első keresztény hitvallások hirdetik, hogy az Atyát megillető
hatalom, tisztelet és dicsőség Jézusnak is sajátjai: Isten „olyan nevet adott
neki, mely fölötte áll minden névnek” (Fil 2,9). Ő a világ és a
történelem Ura, az ember egyedül neki köteles alávetni teljesen személyes
szabadságát.
„JÉZUS KRISZTUS FOGANTATOTT A SZENTLÉLEKTŐL, SZÜLETETT SZŰZ MÁRIÁTÓL”
85. Miért lett emberré Isten Fia?
456-460
Isten Fia értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért testesült meg Szűz Mária
méhében a Szentlélek erejéből; azaz azért, hogy minket, bűnösöket megbékéltessen
az Istennel; hogy megismertesse velünk az Ő végtelen szeretetét; hogy számunkra
az életszentség példája legyen, s hogy „az isteni természet részesévé” tegyen
bennünket (2Pt 1,4).
86. Mit jelent a „megtestesülés” szó?
461-463 483
Az Egyház megtestesülésnek nevezi az isteni természet és az emberi természet
csodálatos egyesülésének misztériumát az Ige egyetlen isteni személyében.
Üdvösségünk megvalósításáért Isten Fia „testté” lett (Jn 1,14) azzal,
hogy valóságos ember lett. A megtestesülésbe vetett hit a keresztény hit sajátos
ismertetőjegye.
87. Jézus Krisztus hogyan valóságos Isten és valóságos ember?
464-467 469
Jézus elválaszthatatlanul igaz Isten és igaz ember a maga isteni személyének
egységében. Ő, aki Isten Fia, aki „született, nem teremtetett, az Atya ugyanazon
lényegéből”, valóságos ember lett, a testvérünk, anélkül, hogy megszűnt volna
Isten, a mi Urunk lenni.
88. Mit tanít erről a Kalkedoni Zsinat (451-ben)?
467
A Kalkedoni Zsinat azt tanítja, hogy „egy és ugyanannak valljuk a Fiút, mi Urunk
Jézus Krisztust; őt, aki tökéletes istenségében és tökéletes emberségében;
valóban Istent és valóban embert, őt, akinek értelmes lelke és teste van, és aki
istensége szerint egylényegű az Atyával, és embersége szerint egylényegű
mivelünk, »aki hozzánk hasonló mindenben, a bűnt kivéve« (Zsid 4,15); az
idők kezdete előtt az Atyától született istensége szerint, és az utolsó napokban
értünk és a mi üdvösségünkért az Istenszülő Szűz Máriától embersége szerint.”
89. Hogyan fejezi ki az Egyház a megtestesülés misztériumát?
464-469 479-481
Az Egyház a megtestesülés misztériumát úgy fejezi ki, hogy tanítja: Jézus
Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, két természete van, isteni és
emberi, melyek nem keverednek egymással, hanem egyesülnek az Ige személyében.
Emiatt Jézus emberségében mindent – a csodákat, a szenvedést és a halált is –
isteni személyének kell tulajdonítanunk, aki a fölvett emberi természet által
tevékenykedik.
„Istennek egyszülött Fia / és Igéje, / ki halhatatlan vagy, / és a mi
üdvösségünkért a szent Istenszülő / s mindenkorszűz Máriától / megtestesülni
kegyeskedtél. / Ki egyike vagy a Szentháromságnak, / az Atyával és Szentlélekkel
/ együtt dicsérendő, / üdvözíts minket!” (Aranyszájú Szent János bizánci liturgiája)
90. Isten emberré lett Fiának volt-e emberi tudással rendelkező lelke?
470-474 482
Isten Fia értelmes emberi lélektől éltetett testet vett magára. Jézus a maga
emberi értelmével sok dolgot tapasztalat útján fogott fel. De Isten Fiának
emberként is közvetlen és bensőséges ismerete volt Atyjáról, az Istenről.
Belelátott az emberek titkos gondolataiba és teljesen ismerte azt az örök
tervet, melynek kinyilatkoztatására eljött.
91. Hogyan van összhangban a megtestesült Ige két akarata?
475 482
Jézusnak isteni és emberi akarata van. Földi életében Isten Fia emberi módon is
akarta, amit Istenként az Atyával és Szentlélekkel együtt elhatározott a mi
üdvösségünkre. Krisztus emberi akarata minden ellenkezés vagy tiltakozás nélkül
követi az isteni akaratot, helyesebben aláveti magát az isteni akaratnak.
92. Valóságos teste volt-e Krisztusnak?
476-477
Krisztus valóságos emberi testet vett magára, mely által a láthatatlan Isten
láthatóvá vált. Ezért Krisztus megjeleníthető és tisztelhető szentképeken.
93. Mit jelenít meg Jézus Szíve?
478
Jézus emberi szívvel ismert meg és szeretett bennünket. A mi üdvösségünkért
átszúrt Szíve annak a végtelen szeretetnek a szimbóluma, amellyel szereti az
Atyát és minden egyes embert.
94. „Fogantatott a Szentlélektől”: mit jelent ez a kifejezés?
484-486
Azt jelenti, hogy Szűz Mária az örök Fiút a Szentlélek erejéből foganta méhében,
férfi közbejötte nélkül: „A Szentlélek száll tereád” (Lk 1,35) – mondta
neki az Angyal az angyali üdvözletkor.
95. „Született Szűz Máriától”: miért állítható Máriáról, hogy valóban Isten
Anyja?
495 509
Mária valóban Isten Anyja, mert Jézusnak Anyja (Jn 2,1; 19,25).
Ugyanis Jézus, aki a Szentlélek erejéből fogantatott és valóban Mária fia lett,
az Atyaisten örök Fia. Ő maga Isten.
96. Mit jelent a „Szeplőtelen Fogantatás”?
487-492
Isten ingyenes kegyelemként választotta ki Máriát öröktől fogva, hogy Fiának
anyja legyen: hogy e feladatot teljesíthesse, fogantatása szeplőtelen
lett. Ez azt jelenti, hogy Isten a maga kegyelméből és Jézus Krisztus érdemeit
előre látva, Máriát fogantatásától kezdve megőrizte az eredeti bűntől.
97. Hogyan működik együtt Mária az üdvözítés isteni tervével?
493-494 508-511
Isten kegyelméből Mária egész életében mentes maradt a személyes bűnöktől. Ő a
„kegyelemmel teljes” (Lk 1,28), az „Egészen Szent”. Amikor az angyal
hírül adta neki, hogy a „Magasságbeli Fiát” fogja világra hozni (Lk 1,32),
a „hit engedelmességével” (Róm 1,5) szabadon adta beleegyezését. Teljesen
átadta magát Fia, Jézus személyének és művének, egész lelkével átölelte az
üdvözítő isteni akaratot.
98. Mit jelent Jézus szűzi fogantatása?
496-498 503
Azt jelenti, hogy Jézus férfi közbejötte nélkül, egyedül a Szentlélek erejéből
fogantatott Szűz Mária méhében. Jézus a mennyei Atya Fia isteni természete
szerint, és Mária fia emberi természete szerint, de valójában Isten Fia két
természetben, mivel személye csak egy van, az isteni.
99. Mit jelent az, hogy Mária „mindig Szűz”?
499-507 510-511
Azt jelenti, hogy „szűz maradt Fiának foganásakor, Szűz a szülésben, Szűz áldott
állapotában, Szűz anyaságában, örökké Szűz” (Szent Ágoston). Ezért, amikor az
evangéliumok „Jézus testvéreiről és nővéreiről” beszélnek, Jézus legközelebbi
rokonairól van szó a bibliai kifejezésmód szerint.
100. Miként egyetemes Mária lelki anyasága?
501-507 511
Máriának egyetlen Fia van, Jézus, de éppen Jézusban lelki anyasága kiterjed
minden emberre, akiknek üdvözítésére jött. Engedelmesen élve az új Ádám oldalán,
Szűz Mária az új Éva, az élők igazi anyja, aki anyai szeretetével a
kegyelem rendjében együttműködik születésüknél és fejlődésüknél. Mária, a Szűz
és Anya az Egyház előképe és legtökéletesebb megvalósulása.
101. Milyen értelemben misztérium Krisztus egész élete?
512-521 561-562
Krisztus egész élete kinyilatkoztatás. Mindaz, amit Jézus életében látni lehet,
az ő láthatatlan misztériumához, elsősorban istenfiúságának
misztériumához vezet: „Aki engem lát, látja az Atyát” (Jn 14,9).
Továbbá noha az üdvözítés művének teljessége a kereszten és a föltámadással
valósult meg, Krisztus egész élete az üdvösség misztériuma, mert
mindannak, amit Jézus tett, mondott vagy elszenvedett, a célja az elbukott ember
megszabadítása és helyreállítása istengyermeki hivatásában.
102. Melyek a Jézus misztériumaira való előkészület szakaszai?
522-524
Az első szakasz a reményé, ez a leghosszabb, sok-sok évszázadig tartott, s mi az
ádventi idő liturgikus ünneplése során éljük át. Már ezt a homályos reményt is
Isten oltotta a pogányok szívébe. A második az Ószövetség időszaka egészen
Keresztelő Jánosig, melyben Isten előkészítette Fia eljövetelét. János az
utolsó és a legnagyobb próféta.
103. Mit tanít az evangélium Jézus születésének és gyermekkorának
misztériumairól?
525-530 563-564
Karácsonykor a mennyei dicsőség egy újszülött gyengeségében nyilvánul meg; Jézus
körülmetélése az Ő zsidó néphez való tartozásának jele, és keresztségünk
előképe; találkozása a Háromkirályokkal (Epifánia) Izrael
Messiás-királyának kinyilvánulása az összes nemzetek számára; a templomban
történt bemutatáskor Simeonban és Annában egész Izrael várakozása találkozik
Üdvözítőjével; a menekülés Egyiptomba és a betlehemi gyermekgyilkosság
jelzi, hogy Krisztus egész élete üldöztetés lesz; az Egyiptomból való
hazatérés a kivonulásra emlékeztet és Jézust új Mózesként mutatja be: Ő az
igazi és végső szabadító.
104. Mit tanít nekünk Jézus rejtett élete Názáretben?
533-534 564
Jézus rejtett élete Názáretben a mindennapok észrevétlenségében telt. Ez
módot ad arra, hogy közösségben legyünk vele az imádsággal, egyszerűséggel,
munkával, családi szeretettel áthatott mindennapok életszentségében. Mária és
nevelőatyja, József iránti engedelmessége az Atya iránti engedelmességének képe.
Ők ketten pedig a hitben elfogadják Jézus misztériumát, bár nem mindig értik.
105. Miért vette föl Jézus Jánostól „a bűnbánat keresztségét a bűnök
bocsánatára”? (Lk 3,3)
535-537 565
Hogy megkezdje nyilvános működését és elővételezze halálának „keresztségét”: így
vállalta – bár teljesen bűn nélkül volt –, hogy a bűnösök közé sorolják őt,
„Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29). Az Atya „szeretett
Fiam”-nak nyilvánítja ki őt (Mt 3,17), és a Szentlélek száll le reá.
Jézus keresztsége a mi keresztségünk előképe.
106. Mit nyilatkoztatnak ki Jézus megkísértései a pusztában?
538-540 566
A kísértések, amelyek Jézust a pusztában érték, összefoglalják azokat a
kísértéseket, amelyek Ádámot a Paradicsomban és Izraelt a pusztai vándorlás
során érték. A Sátán Jézust az Atya által rábízott küldetéshez való hűségében
kísérti meg. Krisztus, az új Ádám ellenáll, és győzelme előre hirdeti
szenvedésének – fiúi szeretete legnagyobb engedelmességének – győzelmét. Az
Egyház ezzel a misztériummal különösen a Nagyböjt liturgikus idejében
egyesül.
107. Kik kapnak meghívást Isten Országába, melyet Jézus meghirdetett és
megvalósított?
541-546 567
Jézus minden embert meghív, hogy része legyen Isten Országában. A legnagyobb
bűnös is meghívást kap a megtérésre és arra, hogy elfogadja az Atya végtelen
irgalmát. Az Ország már itt a földön azoké, akik alázatos szívvel befogadják. Ők
azok, akik megkapják az Ország misztériumainak kinyilatkoztatását.
108. Jézus miért jelekkel és csodákkal nyilvánítja ki Isten Országát?
547-550 567
Jézus jelekkel és csodákkal kísérte tanítását, hogy bizonyítsa: Isten
Országa őbenne, a Messiásban jelen van. Bár sokakat meggyógyított, nem azért
jött, hogy itt a földön megszüntessen minden bajt, hanem hogy elsősorban a bűn
rabszolgaságából kiszabadítson minket. Ördögűzései azt hirdetik, hogy keresztje
győzelem lesz „evilág fejedelme” fölött (Jn 12,31).
109. Milyen tekintélyt ad Jézus apostolainak az Isten Országában?
551-553 567
Jézus kiválasztja a Tizenkettőt, föltámadása leendő tanúit, és részesíti
őket küldetésében és tekintélyében, hogy tanítsanak, oldozzák föl a bűnöket,
építsék és kormányozzák az Egyházat. Ebben a kollégiumban Péter kapja meg „az
Ország kulcsait” (Mt 16,19), s foglalja el az első helyet, azzal a
feladattal, hogy teljes épségében őrizze a hitet és erősítse meg testvéreit.
110. Mit jelent a színeváltozás?
554-556 568
A színeváltozáskor mindenekelőtt a Szentháromság mutatkozott meg: „Az Atya a
hangban, a Fiú az emberben, a Szentlélek a ragyogó felhőben” (Aquinói Szent
Tamás). Amikor Mózessel és Illéssel „eltávozásáról” beszélget (Lk 9,31),
Jézus megmutatja, hogy útja a dicsőségbe a kereszten át vezet, és elővételezi
eljövendő föltámadását és dicsőséges eljövetelét, mely „átalakítja majd halandó
testünket, és hasonlóvá teszi a maga megdicsőült testéhez” (Fil 3,21).
„A hegyen átváltoztál, Krisztus Istenünk, / és amennyire tanítványaid képesek
voltak, / meglátták a te dicsőségedet, / hogy amidőn megfeszíttetésedet
látandják, / értsék meg, hogy önként szenvedsz, / és hirdessék a világnak, /
hogy te valóban / az Atya kisugárzása vagy!” (Bizánci liturgia)
111. Hogyan történt a messiási bevonulás Jeruzsálembe?
557-560 569-570
A meghatározott időpontban Jézus elhatározta, hogy fölmegy Jeruzsálembe, hogy
szenvedjen, meghaljon és föltámadjon. Mint Messiás-király, aki kinyilatkoztatja
az Ország eljöttét, szamár hátán vonul be a városába. A kicsinyek fogadják,
kiknek örömkiáltása visszhangzik a szentmise Sanctusában: „Áldott, aki
jön az Úr nevében! Hozsanna (’szabadíts meg’)” (Mt 21,9). Az Egyház a
nagyheti liturgiát e jeruzsálemi bevonulás ünneplésével kezdi.
„JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK”
112. Mi a jelentősége Jézus húsvéti Misztériumának?
571-573
Jézus húsvéti misztériuma – mely magában foglalja szenvedését, halálát,
föltámadását és megdicsőülését – a keresztény hit középpontja, mert Isten
üdvözítő terve egyszer s mindenkorra megvalósult Fiának, Jézus Krisztusnak
megváltó halálával.
113. Milyen vádak alapján ítélték Jézust halálra?
574-576
Izrael egyes vezetői azzal vádolták Jézust, hogy megszegi a Törvényt, a templom
ellen cselekszik, s főként sérti az egyetlen Istenbe vetett hitet, mert Isten
Fiának mondta magát. Emiatt adták át Pilátusnak, hogy ítélje halálra.
114. Milyen volt Jézus magatartása Izrael Törvényével kapcsolatban?
577-582 592
Jézus nem törölte el a Törvényt, melyet Isten a Sínai-hegyen adott Mózesnek,
hanem tökéletessé tette azzal, hogy megadta végső értelmezését. Ő az isteni
Törvényhozó, aki maradék nélkül teljesítette ezt a Törvényt. Továbbá Ő, a
hűséges Szolga engesztelő halálával felajánlja azt az áldozatot, mely egyedül
képes engesztelni mindazokért a bűnökért, „melyeket az emberek az első szövetség
idején elkövettek” (Zsid 9,15).
115. Milyen volt Jézus magatartása a jeruzsálemi templommal kapcsolatban?
583-586 593
Jézust azzal vádolták, hogy ellensége a Templomnak. Ezzel szemben Ő úgy
tekintette a Templomot, mint „Atyja házát” (Jn 2,16), és tanításának
fontos helyévé tette. Ugyanakkor Jézus megjövendölte – halálára utalva – a
Templom lerombolását, és Ő maga úgy mutatkozott, mint Isten végső lakóhelye az
emberek között.
116. Ellentmondásban volt-e Jézus Izraelnek az egyetlen és szabadító Istenbe
vetett hitével?
587-591 594
Jézus soha nem került ellentmondásba az egyetlen Istenbe vetett hittel, akkor
sem, amikor megbocsátotta a bűnöket, azaz a legkifejezettebben isteni
cselekedetet hajtotta végre, mellyel beteljesítette a messiási ígéreteket és
Istennel egyenlőnek nyilvánította ki magát. Jézus követelménye, hogy higgyenek
benne és térjenek meg, érthetővé teszi a Főtanács tragikus értetlenségét, mely
Jézust, mint káromlót méltónak ítélte a halálra.
117. Ki a felelős Jézus haláláért?
595-598
Jézus szenvedéséért és haláláért nem vonhatók felelősségre különbségtétel nélkül
sem az összes korabeli, sem a később bárhol élő zsidók. Minden egyes bűnös, azaz
minden ember valóságos oka és eszköze a Megváltó szenvedésének, és még
vétkesebben azok – elsősorban a keresztények –, akik gyakrabban visszaesnek a
bűnbe és gyönyörködnek a bűnös szokásokban.
118. Krisztus halála miért része Isten tervének?
599-605 619
Isten, hogy megbékéltesse magával a bűn miatt halálra ítélt összes embert,
szeretetből úgy határozott, hogy elküldi a Fiát, hogy adja magát halálra a
bűnösökért. Jézus halála – mert az Ószövetség előre hirdette, különösen mint a
szenvedő Szolga áldozatát – „az Írások szerint” történt.
119. Hogyan ajánlotta föl magát Krisztus az Atyának?
606-609 620
Krisztus egész élete önkéntes fölajánlás az Atyának, hogy véghezvigye az Ő
üdvözítő tervét. Krisztus odaadja „az életét váltságul sokakért” (Mk 10,45),
s ezáltal megbékélteti Istennel az egész emberiséget. Szenvedése és halála
megmutatja, hogy az Ő embersége mennyire szabad és tökéletes eszköze az isteni
Szeretetnek, amely minden ember üdvösségét akarja.
120. Hogyan mutatkozik meg Jézus áldozata az utolsó vacsorán?
610-611 621
Jézus szenvedésének vigíliáján, az Apostolaival megült utolsó vacsorán
elővételezte, azaz jelezte és előzetesen megvalósította önmaga önkéntes
feláldozását: „Ez az én testem, mely értetek adatik…” „Ez az én vérem,
mely kiontatik…” (vö. Lk 22,19–20). Ezzel egyidejűleg
megalapította az Eucharisztiát mint áldozatának „emlékezetét” (1Kor 11,25),
és Apostolait az Újszövetség papjaivá tette.
121. Mi történt a Getszemáni-kertben lefolyt halálküzdelemben?
612
Az iszonyat ellenére, melyet a halál váltott ki annak teljesen szent
emberségében, aki „az élet Szerzője” (ApCsel 3,15), Isten Fiának emberi
akarata belesimul az Atya akaratába: Jézus „engedelmesen mindhalálig” (Fil
2,8) elvállalja, hogy testében hordozza bűneinket, hogy bennünket
megszabadítson.
122. Melyek Jézus keresztáldozatának a gyümölcsei?
623, 617 622-623
Jézus önként ajánlotta föl életét engesztelő áldozatul, azaz mindhalálig tartó
szeretetének teljes engedelmességével helyrehozta a mi bűneinket. Isten Fiának
ez a „mindvégig tartó” szeretete (Jn 13,1) megbékéltette az egész
emberiséget az Atyával. Krisztus húsvéti áldozata tehát egyedülálló, tökéletes
és végleges módon váltja meg az embereket, s teszi számukra lehetővé a
közösséget Istennel.
123. Miért hívja Jézus a tanítványait arra, hogy vegyék föl a keresztjüket?
618
Amikor Jézus meghívja tanítványait, hogy vegyék föl keresztjüket és kövessék őt,
társul akarja maga mellé venni megváltó áldozatában azokat, akik elsőként
részesültek annak áldásaiból.
124. Milyen állapotban volt Jézus teste, amikor a sírban nyugodott?
624-630
Krisztus valóban meghalt és valóban eltemették. Az isteni erő azonban testét
megóvta a romlástól.
„JÉZUS KRISZTUS ALÁSZÁLLT A POKLOKRA, HARMADNAPON FÖLTÁMADT A HALOTTAK KÖZÜL”
125. Mit jelent a „poklok”, ahová Jézus alászállott?
632-637
A „poklok” nem a pokolt, a kárhozat helyét jelenti, hanem a Krisztus
előtt meghalt – mind a jó, mind a rossz – embereknek az állapota. Jézus isteni
személyével egyesült emberi lelke elment ezekhez az igazakhoz, akik várták a
Megváltót, hogy végre megláthassák Istent. Krisztus, miután halálával legyőzte a
halált és az ördögöt, „akinél a halál hatalma volt” (Zsid 2,14),
kiszabadította a Megváltóra váró igazakat és megnyitotta számukra a menny
kapuját.
126. Mi a szerepe Jézus föltámadásának a hitünkben?
631 638
Jézus föltámadása Krisztusba vetett hitünk legnagyobb igazsága, és a kereszttel
együtt a húsvéti misztérium lényeges része.
127. Milyen „jelek” bizonyítják Jézus föltámadását?
639-644 656-657
Jézus föltámadásának lényeges jele az üres sír. Emellett tanúskodnak a
föltámadásról az asszonyok, akik elsőként találkoztak Jézussal és vitték a hírt
az apostoloknak. Ezután Jézus „megjelent Kéfának (Péternek), majd a
Tizenkettőnek. Végül megjelent egyszerre több mint ötszáz testvérnek” (1Kor
15,5–6), és másoknak is. A föltámadást nem az apostolok találták ki, hiszen
ez számukra képtelenségnek tűnt: maga Jézus is szemükre vetette hitetlenségüket.
128. Ugyanakkor miért transzcendens esemény Jézus föltámadása?
647 656-657
Jóllehet Jézus föltámadása történeti tény, ellenőrizhető, jelek és
tanúságtételek révén megállapítható és tanúsított, mégis, mivel Krisztus
emberségének Isten dicsőségébe való átmenetele, ezért meghaladja és felülmúlja a
történelmet (transzcendens), mint a hit misztériuma. Emiatt nem a világnak
mutatkozott meg a feltámadott Krisztus, hanem a tanítványainak, és tanúivá tette
őket a nép előtt.
129. Milyen Jézus föltámadott testének állapota?
645-646
Krisztus föltámadása nem ebbe a földi életbe való visszatérés. Föltámadott teste
azonos azzal, amelyet megfeszítettek, magán viseli a szenvedés stigmáit, de már
az isteni élet részese és a megdicsőült test tulajdonságaival rendelkezik. Ezért
a föltámadott Krisztus teljesen szabadon határozza meg, hogy hol, hogyan és
milyen alakban jelenik meg a tanítványainak.
130. Hogyan a Szentháromság műve a föltámadás?
648-650
Krisztus föltámadása Isten transzcendens műve. A három isteni Személy, mindegyik
a maga sajátos módján, együtt cselekszik: az Atya megmutatja a maga hatalmát, a
Fiú „újra fölveszi” önként föláldozott életét (Jn 10,17) úgy, hogy újra
egyesíti lelkét és testét, melyet a Szentlélek éltet és dicsőít meg.
131. Mi a föltámadás értelme és üdvözítő jelentősége?
651-655 658
A föltámadás a megtestesülés csúcspontja. Bizonyítja Krisztus istenségét s
mindazt, amit tett és tanított, és megvalósítja a javunkra adott isteni
ígéreteket. Továbbá a Föltámadott, a bűnnek és a halálnak legyőzője
megigazulásunk és föltámadásunk forrása: föltámadásától kezdve nyújtja nekünk a
gyermekké fogadás kegyelmét, ami valóságos részesedés az egyszülött Fiú
életében; s végül, az idők végén Ő fogja föltámasztani a mi testünket.
„JÉZUS FÖLMENT A MENNYBE, OTT ÜL A MINDENHATÓ ATYAISTEN JOBBJÁN”
132. Mit jelent a mennybemenetel?
659-667
Miután eltelt negyven nap, melyek során a föltámadott test dicsőségét elrejtő,
megszokott formában jelent meg apostolainak, Krisztus fölment a mennybe és az
Atyának jobbjára ült. Ő az Úr, aki immár emberségével uralkodik Isten Fiának
örök dicsőségében, és szüntelenül közbenjár értünk az Atyánál. Elküldi
Szentlelkét, és adja nekünk a reményt, hogy egy napon eljutunk Őhozzá, mert
helyet készít számunkra.
„ONNAN JÖN EL ÍTÉLNI ÉLŐKET ÉS HOLTAKAT”
133. Hogyan uralkodik most Jézus Krisztus?
668-674 680
A kozmosz és a történelem Ura, Egyházának Feje, a megdicsőült Krisztus
titokzatosan jelen van a földön, ahol az ő Országa csíraként és kezdetként van
jelen az Egyházban. Egy napon dicsőségesen vissza fog térni, de ennek időpontját
nem ismerjük. Ezért virrasztva és imádkozva élünk: „Jöjj el, Urunk” (Jel
22,20).
134. Hogyan fog megvalósulni az Úr dicsőséges eljövetele?
675-677 680
E mulandó világ utolsó kozmikus összeomlása után Krisztus dicsőséges eljövetele
Isten végső győzelme lesz a Parúziában és az utolsó ítéleten. Így fog
beteljesedni Isten Országa.
135. Hogyan fogja megítélni Krisztus az élőket és holtakat?
678-679 681-682
Krisztus azzal a hatalommal fog ítélni, melyet a világ Megváltójaként szerzett,
aki azért jött, hogy üdvözítse az embereket. Nyilvánosságra fognak kerülni a
szívek titkai, s egyenként mindenkinek minden cselekedete, amit Istennek és a
felebarátoknak tett. Mindenki a tettei szerint ítéltetik örök életre vagy örök
kárhozatra. Így valósul meg „Krisztus teljessége” (Ef 4,13), melyben
„Isten lesz minden mindenben” (1Kor 15,28).
HARMADIK FEJEZET
HISZEK A SZENTLÉLEKBEN
„HISZEK A SZENTLÉLEKBEN”
136. Mit akar mondani az Egyház, amikor megvallja: „Hiszek a Szentlélekben?”
683-686
Hinni a Szentlélekben azt jelenti, hogy megvalljuk a Szentháromság harmadik
személyét, aki az Atyától és a Fiútól származik, „akit éppúgy imádunk és
dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút”. Az Atya „a szívünkbe árasztotta” a
Szentlelket (Gal 4,6), hogy Isten fiainak új életét elnyerjük.
137. Miért elválaszthatatlan a Fiú küldetése a Szentlélek küldetésétől?
687-690 742-743
Az oszthatatlan Szentháromságban a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de
szét nem választhatók. Ugyanis az idő kezdetétől a végéig, amikor az Atya küldi
a Fiát, Szentlelkét is küldi, aki Krisztussal egyesít minket a hitben, hogy mint
fogadott fiak Atyának szólíthassuk Istent (Róm 8,15). A Lélek
láthatatlan, de mi a tevékenysége által megismerjük, amikor kinyilatkoztatja
nekünk az Igét és tevékenykedik az Egyházban.
138. Milyen neveken szólítjuk a Szentlelket?
691-693
A „Szentlélek” a Szentháromság harmadik személyének a tulajdonneve. Jézus nevezi
őt így is: Paraklétosz (Vigasztaló, Pártfogó) és az Igazság Lelke. Az
újszövetségi könyvekben: Krisztus Lelke, az Úr Lelke, Isten Lelke, a dicsőség
Lelke, az ígéret Lelke.
139. Milyen szimbólumok jelenítik meg a Szentlelket?
694-701
A Szentlélek megjelenítő szimbólumai: az élő víz, mely Krisztus átszúrt
szívéből fakad és oltja a megkereszteltek szomját; az olajjal való megkenés,
mely a Bérmálás szentségi jele; a tűz, mely átformálja azt, amivel
kapcsolatba kerül; a homályos vagy világító felhő, melyben az isteni dicsőség
mutatkozik meg; a kézrátétel, mely közvetíti a Lelket; a galamb,
mely leereszkedett Krisztusra a keresztségkor és rajta maradt.
140. Mit jelent az, hogy a Szentlélek „szólt a próféták szavával”?
687-688 702-706 743
A próféták itt mindazokat jelenti, akik a Szentlélek sugalmazására Isten
nevében beszéltek. A Szentlélek Krisztusban beteljesítette az ószövetségi
próféciákat, és az Újszövetségben kibontakoztatja az Ő misztériumát.
141. Mit tett a Szentlélek Keresztelő Jánosban?
717-720
A Lélek betöltötte Keresztelő Jánost, az utolsó ószövetségi prófétát, aki a
Lélek hatására ment, hogy „fölkészítse a népet az Úrnak” (Lk 1,17), és
hirdesse Krisztusnak, Isten Fiának eljöttét: akire látod leszállni a Lelket, és
rajta marad, „Ő az, aki Lélekben fog keresztelni” (Jn 1,33).
142. Mi a Szentlélek műve Máriában?
721-726 744
A Szentlélek teljesíti be Máriában az Ószövetség várakozását és előkészületét
Krisztus eljövetelére. Páratlan módon betölti kegyelemmel, és termékennyé teszi
szüzességét, hogy világra hozza Isten megtestesült Fiát. A „teljes Krisztusnak”,
azaz a Főnek, Jézusnak és az ő testének, az Egyháznak anyjává teszi őt. Mária
ott van a Tizenkettő körében Pünkösd napján, amikor a Szentlélek az Egyház
nyilvánosság elé lépésével megnyitja „az utolsó időket”.
143. Milyen kapcsolat van a Lélek és Krisztus Jézus között Jézus földi küldetése
során?
727-730 745-746
Isten Fiát emberségében a megtestesüléstől kezdve a Lélek kenete Messiássá
szentelte. Ő pedig tanításában kinyilatkoztatja a Lelket, ezzel beteljesíti az
atyáknak tett ígéretet, és adja a születő Egyháznak, amikor föltámadása után
rálehel az apostolokra.
144. Mi történt Pünkösdkor?
731-732 738
Ötven nappal a föltámadása után, Pünkösdkor a megdicsőült Jézus Krisztus
kiárasztja a Lelket és kinyilvánítja mint isteni Személyt, ezáltal a
Szentháromság kinyilatkoztatása teljessé vált. Krisztus küldetése és a Lélek
küldetése az Egyház küldetésévé válik, mely arra szól, hogy hirdesse és
terjessze a szentháromságos közösség misztériumát.
„Láttuk az igaz világosságot. / Vettük a mennyei Szentlelket. / Megtaláltuk az
igaz hitet. / Imádjuk az osztatlan Szentháromságot; / mert ez üdvözített
minket.” (Bizánci liturgia, a pünkösdi vecsernye tropárja)
145. Mit tesz a Szentlélek az Egyházban?
733-741 747
A Szentlélek építi, élteti és megszenteli az Egyházat: a Szeretet Lelke adja
vissza a megkeresztelteknek a bűn miatt elveszített istenhasonlóságot, és
Krisztusban magának a Szentháromságnak életével élteti őket. Küldi őket, hogy
tanúskodjanak Krisztus igazságáról, és kölcsönös tevékenységüket egységbe
foglalja, hogy valamennyien megteremjék „a Lélek gyümölcseit” (Gal 5,22).
146. Hogyan tevékenykedik Krisztus és az Ő Lelke a hívők szívében?
738-741
Krisztus a szentségek által közli testének tagjaival az Ő Lelkét és Isten
kegyelmét, mely a Lélek szerinti új élet gyümölcseit termi. Végül a
Szentlélek az imádság tanítómestere.
„HISZEM A SZENT, KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZAT” Az Egyház Isten tervében
147. Mit jelent az Egyház?
751-752 777, 804
Azt a népet jelenti, amelyet Isten meghív és összegyűjt az egész
földkerekségről, hogy egy közösséget alkosson mindazokból, akik a hit és
keresztség által Isten fiaivá, Krisztus tagjaivá és a Szentlélek templomává
válnak.
148. Vannak-e más nevek és képek is a Szentírásban az Egyház jelölésére?
753-757
A Szentírásban sok képet találunk, melyek megmutatják az Egyház misztériumának
egymást kiegészítő szempontjait. Az Ószövetségben gyakoriak az Isten népéhez
kötődő képek; az Újszövetség inkább Krisztus és az Ő népe, mint a fő és a test
kapcsolatának tulajdonságait mutatja be, illetve a pásztor (akol, nyáj, bárány),
a földműves (szántóföld, gyümölcsfa, szőlő), a lakóhely (szállás, szikla,
templom) és a család (jegyes, anya, család) életéből vett képeket használja.
149. Honnan ered az Egyház és hogyan teljesedik be?
758-766 778
Az Egyház eredete és beteljesedése Isten örök tervéből való. Izrael kiválasztása
– ami az összes nemzetek jövendő egybegyűjtésének előképe volt – előkészítette
az Ószövetségben. Alapjait Jézus tanítása és csodái rakták le, s megváltó halála
és föltámadása valósította meg. Pünkösdkor a Szentlélek kiáradása által úgy
jelent meg, mint az üdvösség misztériuma. Beteljesedése az idők végén lesz, mint
az összes megváltottak mennyei közössége.
150. Mi az Egyház küldetése?
767-769
Az Egyház küldetése az, hogy hirdesse és az összes nemzetek között valósítsa meg
Istennek Jézus Krisztus által megalapított Országát. Az Egyház itt a földön
ennek az üdvözítő Országnak a csírája és kezdete.
151. Milyen értelemben misztérium az Egyház?
770-773 779
Az Egyház annyiban misztérium, amennyiben látható valóságában jelen van és
működik egy lelki, isteni valóság, mely csak a hit szemével látható.
152. Mit jelent az, hogy az Egyház az üdvösség egyetemes szentsége?
774-776 780
Azt jelenti, hogy az egész emberiség Istennel való megbékélésének és bensőséges
egységének, illetve az egész emberi nem egységének jele és eszköze.
Az Egyház: Isten népe, Krisztus teste, a Szentlélek temploma
153. Miért az Egyház Isten népe?
781 802-804
Az Egyház Isten népe, mert Neki úgy tetszett, hogy az embereket nem
elszigetelten, egyenként szabadítja meg és szenteli meg, hanem egyetlen népet
alkot belőlük, melyet az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek egysége egyesít.
154. Melyek Isten népének sajátos tulajdonságai?
782
Ezt a népet, melynek a Krisztusba vetett hit és a Keresztség által válik tagjává
az ember, a következők jellemzik: az Atyaistentől ered, feje Jézus
Krisztus, sajátossága Isten fiainak méltósága és szabadsága, törvénye
a szeretet új parancsa, küldetése, hogy a föld sója és a világ
világossága legyen, célja Isten Országa, mely már itt a földön
elkezdődött.
155. Milyen értelemben részesedik Isten népe Krisztus hármas – papi, prófétai és
királyi – tevékenységében?
783-786
Isten népe részesedik Krisztus papi hivatalában, amennyiben a
megkeresztelteket a Szentlélek fölszenteli, hogy lelki áldozatokat mutassanak
be; részesedik prófétai hivatalában, amennyiben a hit természetfölötti
érzékével fogyatkozás nélkül ragaszkodik a hithez, elmélyíti és tanúskodik róla;
részesedik királyi hivatalában a szolgálatokkal, követve Jézus Krisztust,
aki a mindenség királyaként mindenkinek, kiváltképpen a szegényeknek és a
szenvedőknek a szolgája lett.
156. Miként Krisztus teste az Egyház?
787-791 805-806
A meghalt és föltámadott Krisztus a Szentlélek által bensőségesen egyesíti
magával a benne hívőket. Ily módon a hívők Krisztusban, főként az Eucharisztia
által kapcsolódva Őhozzá, egymás között is egységet alkotnak a szeretetben, egy
testté, az Egyházzá lesznek, melynek egysége a tagok és teendők különbözőségében
valósul meg.
157. Ki a feje ennek a testnek?
792-795 807
Krisztus „a testnek, azaz az Egyháznak a feje” (Kol 1,18). Az Egyház
belőle, őbenne és őáltala él. Krisztus és az Egyház alkotják „a teljes
Krisztust” (Szent Ágoston); „a Fő és a tagok egyetlen titokzatos személyt
alkotnak” (Aquinói Szent Tamás).
158. Miért nevezhető az Egyház Krisztus menyasszonyának?
796 808
Mert maga az Úr nevezte magát „Vőlegénynek” (Mk 2,19), aki szerette az
Egyházat, és örök szövetséggel egyesítette magával. Önmagát adta érte, hogy
tulajdon vérével tisztítsa meg és „szentté” (Ef 5,26) és Isten összes
gyermekeinek termékeny anyjává tegye. Míg a „test” kifejezés a fő és a tagok
közti egységet hangsúlyozza, a „menyasszony” kettőjük különbségét emeli ki
személyes kapcsolatukban.
159. Miért nevezhető az Egyház a Szentlélek templomának?
797-798 809-810
Mert a Szentlélek a testben lakik, ami az Egyház: a Főben és a tagokban
egyaránt; továbbá Isten Igéjével, a szentségekkel, az erényekkel és a
karizmákkal építi az Egyházat a szeretetben.
„Ami a szellemünk, azaz a lelkünk a tagjainknak, az a Szentlélek Krisztus
tagjainak, Krisztus testének, az Egyháznak.” (Szent Ágoston)
160. Mik a karizmák?
799-801
A karizmák a Szentlélek különleges ajándékai, melyeket az emberek javára, a
világ szükségleteire, és különösen az Egyház épülésére ad az egyes személyeknek.
Megítélésük az Egyházi Tanítóhivatalra tartozik.
Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli
161. Miért egy az Egyház?
813-815 866
Az Egyház egy, mert eredete és mintaképe az egy Isten egysége a személyek
háromságában; alapítója és feje Jézus Krisztus, aki egy testben állítja helyre
az összes népek egységét; lelke a Szentlélek, aki az összes híveket egyesíti a
Krisztusban való közösségben. Egy a hite, egy a szentségi élete, egy az apostoli
jogfolytonossága, egy a közös reménye és ugyanaz a szeretete.
162. Hol létezik Krisztus egyetlen Egyháza?
816 870
Krisztus egyetlen Egyháza – mint alkotmányos és rendezett társaság a világban –
a katolikus Egyházban áll fenn (subsistit in), Péter utóda és a vele
közösségben lévő püspökök kormányozzák. Csak általa érhető el az üdvösség
eszközeinek teljessége, mert az Úr az Újszövetség összes javait egyedül az
apostoli kollégiumra bízta, amelynek a feje Péter.
163. Hogyan kell vélekednünk a nem katolikus keresztényekről?
817-819
Azokban az egyházakban és egyházi közösségekben, amelyek elszakadtak a katolikus
Egyház teljes közösségétől, a megszentelésnek és az igazságnak sok eleme
megtalálható. Mindezek a javak Krisztustól erednek, és a katolikus egység felé
ösztönöznek. Ezen egyházak és közösségek tagjait a Keresztség Krisztus testének
tagjaivá teszi, ezért testvéreknek ismerjük el őket.
164. Hogyan kell elköteleződnünk a keresztények egysége mellett?
820-822 866
Az összes keresztények egysége helyreállítására irányuló vágy Krisztus ajándéka
és a Szentlélek fölhívása. Az egész Egyházat érinti, s a szív megtérésével,
imádsággal, kölcsönös testvéri megismeréssel, teológiai dialógussal valósul meg.
165. Milyen értelemben szent az Egyház?
823-829 867
Az Egyház szent, mert a legszentebb Isten a szerzője; Krisztus önmagát adta
érte, hogy megszentelje és megszentelővé tegye; a Szentlélek élteti a
szeretettel. Benne található az üdvösség eszközeinek teljessége. Az életszentség
minden tagjának hivatása és minden tevékenységének célja. Az Egyház tagjai közé
számlálja Szűz Máriát és számtalan szentet, akik példaképek és közbenjárók. Az
Egyház szentsége gyermekei megszentelésének a forrása, akik itt a földön
valamennyien bűnösnek ismerik magukat, ezért mindig szükségük van a megtérésre
és megtisztulásra.
166. Miért nevezzük katolikusnak az Egyházat?
830-831 868
Az Egyház katolikus, azaz egyetemes (universalis), mert Krisztus
van benne jelen: „Ahol Krisztus Jézus van, ott van a katolikus Egyház” (Antiochiai
Szent Ignác). Ez az Egyház hirdeti a teljes és sértetlen hitet; hordozza és
kiszolgáltatja az üdvösség eszközeinek teljességét; küldetése van minden idők
minden népéhez, bármely kultúrához tartoznak.
167. Katolikus-e a részegyház?
832-835
Minden részegyház, azaz egyházmegye (a latin szertartásban) és eparchia (a
keleti szertartásban) katolikus, amely olyan keresztények közösségéből áll, akik
a hitben és a szentségekben közösségben vannak az apostoli jogfolytonosságban
szentelt püspökükkel és a római Egyházzal, amely „a szeretetben elnököl” (Antiochiai
Szent Ignác).
168. Ki tartozik a Katolikus Egyházhoz?
836-838
Minden ember különféle módokon hozzátartozik Isten népének katolikus egységéhez,
vagy arra van rendelve. Teljesen a katolikus Egyház tagjává válik az, aki
Krisztus Szentlelkét birtokolva a hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat
és a közösség kötelékeivel egyesül vele. A megkereszteltek, akik nem valósítják
meg teljesen ezt a katolikus egységet, bizonyos, jóllehet nem teljes közösségben
vannak a katolikus Egyházzal.
169. Milyen kapcsolata van a katolikus Egyháznak a zsidó néppel?
839-840
A katolikus Egyház elismeri kapcsolatát a zsidó néppel, amiatt, hogy Isten az
összes közül elsőként választotta ki ezt a népet, hogy befogadja az Ő Szavát. A
zsidó néphez tartozik „a fiúvá fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a
törvényhozás, a kultusz, az ígéretet, a pátriárkák; test szerint belőle
származik Krisztus” (Róm 9,4.5). A többi nem keresztény vallásoktól
eltérően a zsidó hit már válasz Isten ószövetségi kinyilatkoztatására.
170. Milyen kötelék fűzi a katolikus Egyházat a nem keresztény vallásokhoz?
841-845
Van egy kötelék, amely mindenekelőtt az egész emberi nem közös eredetéből és
céljából adódik. A katolikus Egyház elismeri, hogy minden, ami jó és igaz a
többi vallásokban található, Istentől való, az Ő igazságának sugara, és
előkészíthet az evangélium elfogadására, s késztethet az emberiség Krisztus
Egyházában való egysége felé.
171. Mit jelent a tétel: „Az Egyházon kívül nincs üdvösség?”
846-848
Ez azt jelenti, hogy minden üdvösség Krisztustól, a Főtől jön az Egyház által,
mely az Ő teste. Ezért nem üdvözülhetnek azok, akik megismerve a Krisztustól
alapított és az üdvösséghez szükséges Egyházat, nem lépnek be oda, vagy nem
maradnak meg benne. Ugyanakkor Krisztusnak és az Ő Egyházának köszönhetően
elérhetik az örök üdvösséget mindazok, akik nem vétkesek abban, hogy nem ismerik
Krisztus evangéliumát és az Ő Egyházát, de őszintén keresik Istent és a kegyelem
hatására törekszenek megtenni az Ő akaratát, melyet lelkiismeretük szavából
ismernek.
172. Miért kell hirdetnie az Egyháznak az evangéliumot az egész világnak?
849-851
Mert Krisztus elrendelte: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a
népeket! Kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek
nevében” (Mt 28,19). Az Úrnak e missziós parancsa Isten örök szeretetéből
fakad, aki azért küldte el a Fiát és Szentlelkét, mert „azt akarja, hogy minden
ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4).
173. Miképpen missziós az Egyház?
852-856
Az Egyház a Szentlélek vezetésével a történelem folyamán Krisztus küldetését
folytatja. A keresztényeknek ezért mindenkinek hirdetniük kell a Krisztus
örömhírét, követve az Ő útját, készségesen önmaguk föláldozására is, egészen a
vértanúságig.
174. Miért apostoli az Egyház?
857 869
Az Egyház apostoli eredete miatt, mert „az apostolok alapjára” (Ef
2,20) épül; tanítása miatt, mely azonos az apostolokéval;
szervezete miatt, mert Krisztus visszatéréséig az apostolok tanítják,
szentelik meg és kormányozzák utódaik által, akik a Péter utódával közösségben
lévő püspökök.
175. Miben áll az apostolok küldetése?
858-861
Az apostol küldöttet jelent. Jézus, az Atya Küldötte magához hívott a
tanítványai közül tizenkettőt és apostolaivá tette őket, azaz föltámadásának
választott tanúivá és Egyházának alapjaivá. Azt a feladatot adta nekik, hogy
folytassák küldetését: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket”
(Jn 20,21), és megígérte nekik, hogy velük lesz a világ végezetéig.
176. Mi az apostoli jogfolytonosság?
861-865
Az apostoli jogfolytonosság az apostolok küldetésének és hatalmának átadása az
ordo szentsége által utódaiknak, a püspököknek. Ezen átadásnak köszönhetően az
Egyház a hit és az élet közösségében marad eredetével, miközben századokon át
folytatja apostolkodását Krisztus országának terjesztéséért a földön.
A hívők: hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet
177. Kik a hívők?
871-872
A hívők azok, akik a Keresztség által Krisztus testébe épülve Isten népének
tagjai lettek. Sajátos állapotuknak megfelelően részesei Krisztus papi, prófétai
és királyi tevékenységének, s arra kaptak meghívást, hogy teljesítsék az
Istentől az Egyházra bízott küldetést. A hívők között igazi egyenlőség van az
istengyermeki méltóságban.
178. Hogyan épül fel Isten népe?
873 934
Az Egyházban isteni alapítás folytán vannak szent szolgák, akik megkapták
az egyházi rend szentségét és az Egyház hierarchiáját alkotják. A többieket
laikusoknak, világi hívőknek nevezzük. A szent szolgák és a laikusok között
egyaránt vannak hívők, akik különleges módon Istennek szentelik magukat az
evangéliumi tanácsokra – tisztaság a cölibátusban, szegénység, engedelmesség –
tett fogadalommal.
179. Miért alapította Krisztus az egyházi hierarchiát?
874-876 935
Krisztus az egyházi hierarchiát arra alapította, hogy Isten népét az Ő nevében
gondozza, és ezért adott neki tekintélyt. Az egyházi hierarchiát a szent szolgák
alkotják: a püspökök, papok és diakónusok. Az Egyházi Rend szentségének
köszönhetően a püspökök és a papok szolgálatuk végzése közben Krisztusnak, a
főnek nevében és személyében cselekszenek; a diakónusok Isten népét az ige, a
liturgia és a szeretet szolgálatában (diaconia) szolgálják.
180. Hogyan valósul meg az egyházi szolgálat kollegiális dimenziója?
877
A Krisztus által együtt kiválasztott és küldött tizenkét apostol példájának
megfelelően az egyházi hierarchia tagjainak egysége az összes hívők közösségének
szolgálatára van. Minden püspök úgy végzi szolgálatát, mint a püspöki kollégium
tagja, közösségben a pápával, és részesedve vele együtt az egyetemes Egyházról
való gondoskodásban. A papok a részegyház presbitériumában végzik szolgálatukat,
közösségben a püspökükkel és az ő irányítása alatt.
181. Miért van az egyházi szolgálatnak személyes jellege is?
878-879
Az egyházi szolgálatnak személyes jellege is van, amennyiben az Egyházi Rend
szentségének erejében mindenki egyenként felelős Krisztus előtt, aki személy
szerint hívta meg őt és bízta rá a küldetést.
182. Mi a pápa küldetése?
881-882 936-937
A pápa Róma püspöke és Szent Péter utóda, az Egyház egységének örök és látható
elve és alapja. Krisztus helyettese, a püspökök kollégiumának a feje és az egész
Egyház pásztora, mely fölött isteni alapítás révén teljes, legfőbb, közvetlen és
egyetemes hatalommal rendelkezik.
183. Mi a püspöki kollégium feladata?
883-885
A püspökök kollégiuma, közösségben a pápával és soha nem nélküle, szintén
gyakorolja az Egyház fölött a legfőbb és teljes hatalmat.
184. Hogyan végzik a püspökök tanítói küldetésüket?
888-890 939
A püspököknek, közösségben a pápával, kötelessége mindenkinek hűségesen és
tekintéllyel hirdetni az evangéliumot, mint az apostoli hit hiteles tanúi, akik
Krisztus tekintélyét hordozzák. Isten népe a hit természetfölötti érzékével
fogyatkozások nélkül ragaszkodik a hithez az Egyház élő Tanítóhivatalának
irányítása alatt.
185. Mikor valósul meg a Tanítóhivatal tévedhetetlensége?
891
A tévedhetetlenség akkor valósul meg, amikor a római pápa az Egyház legfőbb
pásztorának tekintélyével, vagy a püspökök kollégiuma közösségben a pápával,
mindenekelőtt egyetemes zsinaton egybegyűlve, véglegesen kihirdetnek egy
tantételt a hitre vagy az erkölcsre vonatkozóan, s amikor a pápa és a püspökök a
maguk rendes tanítása során összhangban vannak egy tanítás végleges előadásában.
Az ilyen tanításokhoz minden hívőnek a hit engedelmességével kell ragaszkodnia.
186. Hogyan végzik a püspökök megszentelő szolgálatukat?
893
A püspökök Krisztus kegyelmének szétosztásával szentelik meg az Egyházat az ige
és a szentségek szolgálatában, különösen az Eucharisztia ünneplésével, de
imádságaikkal, példájukkal és munkájukkal is.
187. Hogyan végzik a püspökök kormányzó tevékenységüket?
894-896
Minden püspök, mint a püspöki kollégium tagja kollegiálisan viseli az összes
részegyház és az egész Egyház gondját a pápával egységben lévő többi püspökkel
együtt. Az a püspök, akire egy részegyházat bíznak, saját rendes és közvetlen
szent hatalom tekintélyével kormányoz, s e hatalmat Krisztusnak, a jó Pásztornak
nevében az egész Egyházzal közösségben és Péter utódának vezetése alatt
gyakorolja.
188. Mi a világi hívők hivatása?
897-900 940
A világi hívők sajátos hivatása, hogy keressék Isten Országát, úgy, hogy a földi
dolgokat Istennek tetszően világítják meg és rendezik el. Így teljesítik az
életszentségre és az apostolkodásra szólító meghívást, mely minden
megkereszteltnek szól.
189. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus papi hivatalában?
901-903
Azáltal részesednek benne, hogy fölajánlják – mint „Jézus Krisztus által
Istennek kedves” (1Pt 2,5) lelki áldozatot, elsősorban az Eucharisztiában
– életüket minden tevékenységükkel, imádságukkal, apostoli kezdeményezéseikkel;
a családi életet, a napi munkát, az élet türelemmel viselt nehézségeit, a testi
és szellemi pihenést. Így a világi hívők is, akik átadták magukat Krisztusnak és
akiket megszentelt a Szentlélek, magát a világot ajánlják föl Istennek.
190. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus prófétai hivatalában?
904-907 942
Úgy részesednek, hogy egyre inkább befogadják Krisztus igéjét a hitben, és
hirdetik azt a világnak életük tanúságtételével és szóval, evangelizáló
tevékenységgel és katekézissel. Ez az evangelizáló tevékenység különleges
hatékonyságot nyer abból, hogy a világi élet másokkal közös körülményei között
történik.
191. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus királyi hivatalában?
908-913 943
A világi hívők részesednek Krisztus királyi tevékenységében, mert hatalmat
kaptak tőle arra, hogy legyőzzék önmagukban és a világban a bűnt
önmegtagadásaikkal és életszentségükkel. Különböző szolgálatokat végeznek a
közösség számára, és erkölcsi értéket adnak az ember evilági tevékenységének és
a társadalom intézményeinek.
192. Mi az Istennek szentelt élet?
914-916 944
Az Egyház által elismert életállapot. Szabad válasz Krisztus különleges
hívására, mellyel ezek az emberek teljesen Istennek adják magukat, és a
Szentlélek indításával a szeretet tökéletességére törekszenek. Ezen Istennek
szenteltség sajátossága az evangéliumi tanácsok követése.
193. Mit jelent az Istennek szentelt élet az Egyház küldetése szempontjából?
931-933 945
Az Istennek szentelt élet részesedik az Egyház küldetésében a Krisztus és a
testvérek iránti teljes odaadásban, tanúságot téve a mennyek országába vetett
reményről.
Hiszem a szentek közösségét
194. Mit jelent a szentek közössége kifejezés?
946-953 960
E kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy az Egyház összes tagja közösen
részesedik a szent dolgokban (sancta): a hitben, a szentségekben,
különösen az Eucharisztiában, a karizmákban és a többi lelki ajándékokban. E
közösség gyökere a szeretet, amely „nem keresi a saját érdekét” (1Kor 13,5),
hanem arra készteti a hívőt, hogy bocsásson mindent a közösség rendelkezésére
(„mindenük közös volt” [ApCsel 4,32]), anyagi javait is a szegényebbek
szolgálatára.
195. Mit jelent még a szentek közössége kifejezés?
954-959 961-962
E kifejezés azt is jelenti, hogy közösség van a szent személyek (sancti)
között, azaz azok között, akik a kegyelemből eggyé váltak a meghalt és
föltámadott Krisztussal. Egy részük zarándok a földön; mások eltávozván ebből az
életből, tisztulnak a mi imádságaink segítségével is; végül mások már Isten
dicsőségének örvendenek és közbenjárnak értünk. Valamennyien együtt Krisztusban
egy családot alkotnak, az Egyházat, a Szentháromság dicséretére és dicsőségére.
Mária Krisztus Anyja, az Egyház Anyja
196. Milyen értelemben Anyja az Egyháznak a Boldogságos Szűz Mária?
963-966 973
A Boldogságos Szűz Mária az Egyház Anyja a kegyelem rendjében, mert világra
hozta Jézust, Isten Fiát, annak a testnek a Fejét, ami az Egyház. A kereszten
haldokló Jézus anyául adta őt a tanítványnak e szavakkal: „Íme, a te anyád” (Jn
19,27).
197. Hogyan segíti a Boldogságos Szűz Mária az Egyházat?
967-970
Fiának mennybemenetele után Szűz Mária imádságaival segíti a fiatal Egyházat.
Mennybevétele után is folytatja a közbenjárást gyermekeiért, mindenki számára a
hit és a szeretet példaképe, és üdvös hatással van rájuk, mely hatás Krisztus
érdemeinek túláradásából fakad. A hívők a rájuk váró föltámadás előképét és
elővételezését látják benne, és úgy hívják segítségül, mint szószólót, segítőt,
oltalmazót, közvetítőt.
198. Hogyan tiszteli az Egyház a Boldogságos Szűz Máriát?
971
Páratlan tisztelettel, de ez a tisztelet lényegesen különbözik az imádástól,
mely egyedül a Szentháromságot illeti meg. Ez a különleges tisztelet az Isten
Anyjának szentelt liturgikus ünnepekben és a Mária-imádságokban – mint például a
rózsafüzérben, az egész evangélium összefoglalásában – mutatkozik meg.
199. Hogyan eszkatologikus előképe a Boldogságos Szűz Mária az Egyháznak?
972 974-975
Az egészen szent és már testben és lélekben megdicsőült Máriára tekintve az
Egyház azt szemléli benne, amire ő maga hivatott itt a földön, s amivé majd a
mennyei hazában lesz.
„HISZEM A BŰNÖK BOCSÁNATÁT”
200. Hogyan bocsáttatnak meg a bűnök?
976-980 984-985
A bűnbocsánat első és fő szentsége a Keresztség. A Keresztség után elkövetett
bűnök megbocsátására alapította Krisztus a Kiengesztelődés vagy Bűnbánat
szentségét, mely által a megkeresztelt ember kiengesztelődik Istennel és az
Egyházzal.
201. Miért van hatalma az Egyháznak a bűnök megbocsátására?
981-983 986-987
Az Egyháznak küldetése és hatalma van a bűnök megbocsátására, mert maga Krisztus
ruházta föl ezzel: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az
bocsánatot nyer, és akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).
„HISZEM A TEST FÖLTÁMADÁSÁT”
202. Mit jelent a test kifejezés, és mi a jelentősége?
990 1015
A test szó az embert jelenti, gyenge és halandó állapotában. „A test az
üdvösség sarkpontja” (Tertullianus). Mi ugyanis hiszünk Istenben, a test
teremtőjében; hiszünk a test megmentéséért testté lett Igében; hiszünk a test
föltámadásában, a teremtés és a test megváltásának beteljesedésében.
203. Mit jelent a „test föltámadása”?
990
Azt jelenti, hogy az ember végső állapota nem a testtől elkülönült szellemi
lélek, hanem halandó testünk is egy napon visszanyeri az életet.
204. Milyen kapcsolat van Krisztus föltámadása és a mi föltámadásunk között?
998 1002-1003
Miként Krisztus valóban föltámadott a halottak közül és él örökké, úgy Ő maga
mindenkit föl fog támasztani az utolsó napon romolhatatlan testtel: „Akik jót
tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy
feltámadjanak a kárhozatra” (Jn 5,29).
205. Mi történik a halálban a testünkkel és a lelkünkkel?
992-1004 1016-1018
A halálban, amikor elválik a lélek a testtől, a test romlásba hull, míg a lélek,
mely halhatatlan, Isten elé megy ítéletre, és várja, hogy újra egyesüljön a
testtel, amikor az az Úr visszatérésekor átalakultan föl fog támadni. Hogy
miként történik majd a föltámadás, az felülmúlja képzeletünk és értelmünk
lehetőségeit.
206. Mit jelent: meghalni Jézus Krisztusban?
1005-1014 1019
Azt jelenti, hogy Isten kegyelmében, halálos bűn nélkül hal meg az ember. Így a
Krisztusban hívő az Ő példáját követve a saját halálát át tudja alakítani az
Atya iránti engedelmesség és szeretet aktusává. „Igaz kijelentés ez: ha
meghalunk vele, élni is fogunk vele” (2Tim 2,11).
„HISZEM AZ ÖRÖK ÉLETET”
207. Mi az örök élet?
1020, 1051
Az örök élet az, mely azonnal a halál után elkezdődik. Soha nem lesz vége.
Mindenki számára különítélet előzi meg, melyet Krisztus mond ki, aki az élők és
holtak bírája, és az utolsó ítélet fogja megpecsételni.
208. Mi a különítélet?
1021-1022 1051
A különítélet személyre szóló jutalmazó vagy büntető ítélet, melyet mindenki a
halálában megkap Istentől halhatatlan lelkében hitének és cselekedeteinek
megfelelően. Ez a megfizetés – közvetlenül vagy megfelelő tisztulás után –
belépést jelent a mennyei boldogságba vagy az örök kárhozatra a pokolba.
209. Mit jelent a „mennyország”?
1023-1026 1053
A „mennyország” a legnagyobb és végső boldogság állapota. Mindazok, akik Isten
kegyelmében halnak meg és nincs szükségük további tisztulásra, ott vannak Jézus,
Mária, az angyalok és a szentek körül. A mennyei Egyházat alkotják, ahol látják
Istent „színről színre” (1Kor 13,12), a szeretet közösségében élnek a
Szentháromsággal és közbenjárnak értünk.
„Az élet valójában és igazában az Atya, aki a Fiú által a Szentlélekben
forrásként árasztja mindnyájunkra a mennyei javakat. És jósága által nekünk,
embereknek is az örök élet javait valóban megígéri.” (Jeruzsálemi Szent Cirill)
210. Mi a tisztítóhely?
1030-1031 1054
A tisztítóhely azok állapota, akik Isten barátságában halnak meg, ám jóllehet
biztosak örök üdvösségük felől, még tisztulásra van szükségük ahhoz, hogy
beléphessenek a mennyei boldogságba.
211. Hogyan tudunk segíteni a tisztítóhelyen tisztuló lelkeknek?
1032
A szentek közösségének erejében a földön élő hívők segíthetik a tisztítóhelyen
lévő lelkeket, azáltal, hogy fölajánlják értük közbenjáró imáikat, különösen az
eucharisztikus áldozatot, valamint alamizsnákat, búcsúkat és bűnbánati
cselekményeket.
212. Mi a pokol?
1033-1035 1056-1057
Azoknak örök kárhozata, akik szabad döntésük által halálos bűnben halnak meg. A
pokol fő büntetése az örök elszakítottság Istentől, aki egyedüli élete és
boldogsága az embernek, s az ember erre az életre és boldogságra lett teremtve
és erre vágyott. Krisztus ezt ezekkel a szavakkal fejezi ki: „Távozzatok tőlem,
átkozottak az örök tűzre” (Mt 25,41).
213. Hogyan egyeztethető össze a pokol léte Isten végtelen jóságával?
1036-1037
Jóllehet Isten azt akarja, hogy „mindenki bűnbánatot tartson” (2Pt 3,9),
mivel az embert szabadnak és felelősnek teremtette, tiszteletben tartja
döntéseit. Ezért maga az ember az, aki önhatalmúlag szándékosan kizárja magát az
Istennel való közösségből, ha halálának pillanatáig megátalkodik a halálos
bűnben és elutasítja Isten irgalmas szeretetét.
214. Mi az utolsó ítélet?
1038-1041 1058-1059
Az utolsó (egyetemes) ítélet a boldog életre vagy az örök kárhozatra szóló
ítéletben áll, melyet az élők és holtak bírájaként visszatérő Úr Jézus mond ki
„igazakra és bűnösökre” egyaránt (ApCsel 24,15), akik mind összegyűlnek
Őelőtte. Ezen utolsó ítéletet követően a föltámadott test részesedik abban a
jutalomban vagy büntetésben, amit a lélek a különítéletkor kapott.
215. Mikor fog megtörténni ez az ítélet?
1040
Ez az ítélet a világ végén fog megtörténni, aminek a napját és óráját egyedül
Isten ismeri.
216. Mit jelent az új ég és új föld reménye?
1042-1050
Az utolsó ítélet után maga az univerzum, miután megszabadult a romlás
rabszolgaságából, részesedni fog Krisztus dicsőségében azzal, hogy elkezdődik az
„új ég” és az „új föld” (2Pt 3,13). Így teljesedik be Isten Országa, azaz
Isten üdvözítő tervének végleges megvalósulása, tudniillik, hogy „Krisztusban
foglal újra össze mindent, ami az égben és a földön van” (Ef 1,10). Akkor
az örök életben Isten lesz „minden mindenben” (1Kor 15,28).
„Amen”
217. Mit jelent a hitvallásunkat befejező Amen?
1061-1065
A héber Amen szó, amely a Szentírás utolsó könyvének, néhány újszövetségi
imádságnak és az Egyház liturgikus imádságainak végén áll, részünkről a bizakodó
és fenntartás nélküli „igen”-t fejezi ki mindarra, amit megvallottunk a
hitvallásban, teljesen ráhagyatkozva arra, aki a végső „Amen”: az Úr
Krisztus (Jel 3,14).
MÁSODIK RÉSZ
A KERESZTÉNY MISZTÉRIUM ÜNNEPLÉSE
ELSŐ SZAKASZ „A SZENTSÉGI ÜDVREND”
218. Mi a liturgia?
1066-1070
A liturgia Krisztus misztériumának és különösen az Ő húsvéti misztériumának
ünneplése. A liturgiában Jézus Krisztus papi hivatalának gyakorlása által
jelekkel mutatkozik és valósul meg az emberek megszentelése és az Istennek járó
nyilvános kultusz, melyet Krisztus titokzatos teste, azaz a Fő és a tagok
mutatnak be.
219. Milyen szerepe van a liturgiának az Egyház életében?
1071-1075
A liturgia, ez a kiemelkedően szent cselekmény az a csúcspont, mely felé az
Egyház tevékenysége törekszik, s ugyanakkor a forrás, melyből fakad életereje.
Megváltásunk művét Krisztus a liturgia végzésével folytatja Egyházában,
Egyházával és Egyháza által.
220. Miben áll a szentségi üdvrend?
1076
A szentségi üdvrend a krisztusi megváltás gyümölcseinek közlése az Egyház
szentségeinek, leginkább az Eucharisztiának ünneplése által mindaddig, „amíg Ő
el nem jön” (1Kor 11,26).
ELSŐ FEJEZET
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ IDEJÉBEN
A LITURGIA – A SZENTHÁROMSÁG MŰVE
221. Hogyan forrása és célja az Atya a liturgiának?
1077-1083 1110
A liturgiában az Atya az értünk megtestesült, meghalt és föltámadott Fiúban
halmoz el bennünket áldásaival, és Ő a szívünkbe árasztja a Szentlelket.
Ugyanakkor az Egyház áldja az Atyát az imádással, a dicsérettel és a
hálaadással, s kéri az ő Fiának és a Szentléleknek ajándékát.
222. Mi Krisztus műve a liturgiában?
1084-1090
Krisztus az Egyház liturgiájában jelzi és valósítja meg leginkább a maga húsvéti
misztériumát. Amikor apostolainak ajándékozta a Szentlelket, megadta nekik és
utódaiknak a hatalmat, hogy tegyék jelenvalóvá az üdvösség művét az
eucharisztikus Áldozat és a szentségek által, melyekben Ő maga tevékenykedik,
hogy közölje kegyelmét az egész világon bármikor élő hívőkkel.
223. Hogyan tevékenykedik a liturgiában a Szentlélek az Egyház javára?
1091-1109 1112
A liturgiában a legszorosabb együttműködés valósul meg a Szentlélek és az Egyház
között. A Szentlélek készíti föl az Egyházat az Urával való találkozásra;
Krisztusra emlékezteti a közösség hitét, és megmutatja Őt neki; megjeleníti és
jelenvalóvá teszi Krisztus misztériumát; az Egyházat egyesíti Krisztus életével
és küldetésével, és termékennyé teszi benne a közösség ajándékát.
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ SZENTSÉGEIBEN
224. Mik a szentségek, és hány szentség van?
1113-1131
A szentségek a kegyelemnek Krisztus által alapított és az Egyházra bízott
érzékelhető és hatékony jelei, melyeken keresztül belénk árad az isteni élet.
Hét szentség van: a Keresztség, a Bérmálás, az Eucharisztia, a Bűnbánat
szentsége, a Betegek kenete, az Egyházi Rend és a Házasság.
225. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek Krisztussal?
1114-1116
Krisztus életének misztériumai alapjai mindannak, amit Krisztus most az Egyház
szolgái által szétoszt a szentségekben.
„Ami látható volt a mi Üdvözítőnkben, az átment az Ő szentségeibe.” (Nagy Szent Leó)
226. Milyen kapcsolatban állnak a szentségek az Egyházzal?
1117-1119
Krisztus a szentségeket Egyházára bízta. A szentségek „az Egyházéi” kettős
értelemben: „tőle” valók, mert annak az Egyháznak a cselekményei, amely Krisztus
tevékenységének a szentsége; és „érte” vannak, mert építik az Egyházat.
227. Mi a szentségi karakter?
1121
Lelki pecsét, amelyet a Keresztség, a Bérmálás és az Egyházi Rend
szentsége ad. Ez a pecsét az isteni oltalom ígérete és biztosítéka. E pecsét
erejéből válik hasonlóvá a keresztény ember Krisztushoz, részesedik különféle
módokon az Ő papságában, és része az Egyháznak a különböző állapotok és
feladatok szerint. Tehát az istentiszteletre és az Egyház szolgálatára van
szentelve. Mivel a szentségi karakter eltörölhetetlen, azokat a szentségeket,
amelyek ezt megadják, az életben csak egyszer lehet fölvenni.
228. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek a hittel?
1122-1126 1133
A szentségek nem csupán föltételezik a hitet, hanem a szavakkal és a
szertartásokkal táplálják, erősítik és ki is fejezik azt. A szentségeket
ünnepelve az Egyház megvallja az apostoli hitet. Ebből származik az ősi mondás:
„Lex orandi lex credendi”, azaz az Egyház úgy hisz, ahogyan imádkozik.
229. Miért hatékonyak a szentségek?
1127-1128 1131
A szentségek hatékonyak ex opere operato („a cselekedet által, ami
szentségi cselekményben megtörténik”), mert Krisztus az, aki tevékenykedik
bennük és közli a szentség által jelzett kegyelmet, függetlenül a szolga
személyes életszentségétől. Mindazonáltal a szentségek gyümölcsei függenek az
őket fogadó fölkészültségétől is.
230. Miért szükségesek a szentségek az üdvösséghez?
1129
A Krisztusban hívők számára a szentségek szükségesek az üdvösséghez – ámbár nem
az összes szentséget kapja meg minden egyes hívő –, mert ezek adják a szentségi
kegyelmeket, a bűnök bocsánatát, az istengyermekké fogadást, az Úr Krisztushoz
való hasonulást és az Egyházhoz tartozást. A Szentlélek gyógyítja és átalakítja
azokat, akik fölveszik a szentségeket.
231. Mi a szentségi kegyelem?
1129, 1131 1134, 2003
A szentségi kegyelem a Szentlélek kegyelme, amelyet Krisztus ajándékoz. Minden
szentségnek sajátos kegyelme van. Ez a kegyelem segíti a hívő embert az
életszentségre vezető úton, s így segíti az Egyházat is, hogy növekedjék a
szeretetben és a tanúságtételben.
232. Milyen kapcsolat van a szentségek és az örök élet között?
1130
A szentségekben az Egyház már az örök élet elővételezését kapja, miközben
„várjuk reményünk boldog beteljesülését: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus
Krisztusnak dicsőséges eljövetelét” (Tit 2,13).
MÁSODIK FEJEZET
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM SZENTSÉGI ÜNNEPLÉSE
AZ EGYHÁZ LITURGIÁJÁNAK ÜNNEPLÉSE
Ki ünnepel?
233. Ki cselekszik a liturgiában?
1135-1137 1187
A liturgiában „az egész Krisztus” („Christus Totus”), a Fő és a Test
cselekszik. Mint főpap Ő ünnepel a Testével, amely az égi és a földi Egyház.
234. Ki végzi a mennyei liturgiát?
1138-1139
A mennyei liturgia ünneplői az angyalok, az Ó- és Újszövetség szentjei,
különösen Isten Anyja, az apostolok, a vértanúk, és „egy mérhetetlen sokaság,
melyet senki nem tud megszámlálni, minden nemzetből, fajból, népből és nyelvből”
(Jel 7,9). Amikor a szentségekben az üdvösség misztériumát ünnepeljük,
ennek az örök liturgiának vagyunk részesei.
235. Hogyan végzi az Egyház a földön a liturgiát?
1140-1144 1188
Az Egyház a földön úgy ünnepli a liturgiát, mint papi nép, melyben mindenki a
saját feladatát végzi a Szentlélek egységében: a megkereszteltek lelki
áldozatban ajánlják föl magukat; a fölszentelt szolgák a kapott rendnek
megfelelően végzik szolgálatukat az Egyház minden tagja számára; a püspökök és a
papok Krisztusnak, a Főnek személyében cselekszenek.
Hogyan ünneplünk?
236. Hogyan ünnepeljük a liturgiát?
1145
A liturgikus ünneplés jelek és szimbólumok együttese, melynek tartalma a
teremtésben és az emberi kultúrákban gyökerezik, az Ószövetség eseményeiben
körvonalazódik és Krisztus személyében és művében mutatkozik meg teljesen.
237. Honnan származnak a szentségi jelek?
1146-1152 1189
Egyes jelek a teremtésből valók (fény, víz, tűz, kenyér, bor, olaj); mások a
közösségi életből (megmosás, megkenés, kenyértörés); ismét mások az ószövetségi
üdvtörténetből (húsvéti szertartás, áldozatok, kézrátétel, szentelések). E
Krisztus által használt jelek – közülük néhány változtathatatlan és kötelező –
az üdvösség és a megszentelés cselekményének hordozói.
238. Milyen kapcsolat van a cselekmények és a szavak között a szentségi
ünneplésben?
1153-1155 1190
A szentségi ünneplésben a cselekmények és a szavak szorosan összetartoznak.
Ugyanis jóllehet a szimbolikus cselekmények már önmagukban kifejezőek, mégis a
szertartás szavainak kísérniük kell és elevenné kell tenniük e cselekményeket.
Elválaszthatatlanok, mert egyszerre jelek és tanítások, s azért is, mert a
szavak és a liturgikus cselekmények együtt valósítják meg azt, amit jeleznek.
239. Milyen feltételek mellett van feladata az éneknek és a zenének a liturgikus
ünneplésben?
1156-1158 1191
Mivel az ének és a zene szorosan kapcsolódik a liturgikus cselekményhez, eleget
kell tenniük a következő követelményeknek: a főként a Szentírásból és a
liturgikus forrásokból merített szövegeknek összhangban kell lenniük a katolikus
tanítással; az imádságnak kifejezőnek és szépnek kell lennie; a zenének
emelkedettnek kell lennie; a közösségnek részt kell vennie benne; meg kell
mutatkoznia Isten népe kulturális gazdagságának és az ünneplés szent és ünnepi
jellegének. „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston).
240. Mi a szentképek rendeltetése?
1159-1161 1192
Krisztus képe kitüntetett értelemben a liturgikus kép (ikon). A többi szentkép,
melyek a Madonnát és a szenteket ábrázolják, a bennük megdicsőült Krisztust
jelentik. Ugyanazt az evangéliumi üzenetet hirdetik, amelyet a Szentírás
szavakban mond el, és segítik fölébreszteni és táplálni az emberek hitét.
Mikor ünneplünk?
241. Mi a liturgikus idő középpontja?
1163-1167 1193
A liturgikus idő középpontja a vasárnap, az egész liturgikus év – melynek csúcsa
a Húsvét, az ünnepek ünnepe – alapja és magva.
242. Mi a liturgikus év feladata?
1168-1173 1194-1195
A liturgikus évben az Egyház Krisztus egész misztériumát ünnepli, a
megtestesüléstől dicsőséges visszatéréséig. Meghatározott napokon különleges
szeretettel tiszteli Isten Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát, és megemlékezik a
szentekről is, akik Krisztusért éltek, vele szenvedtek és vele együtt dicsőültek
meg.
243. Mi az Imaórák liturgiája?
1174-1178 1196
Az Imaórák liturgiája az Egyház nyilvános és közös imádsága; Krisztusnak
testével, az Egyházzal együtt mondott imádsága. Krisztus misztériuma, melyet az
Eucharisztiában ünneplünk, ezáltal szenteli meg és formálja át a mindennapok
idejét. Főként zsoltárokból és más bibliai szövegekből, illetve az egyházatyák
és a lelki élet mestereinek írásaiból áll.
Hol ünneplünk?
244. Szüksége van-e az Egyháznak sajátos helyekre a liturgia végzéséhez?
1197-1198
Az Újszövetség „lélekben és igazságban” (Jn 4,24) folyó kultusza nincs
kizárólagosan valamely helyhez kötve, mert Krisztus Isten igazi temploma, aki
által a keresztények és az egész Egyház is a Szentlélek hatására az élő Isten
templomává lesznek. Itt a földön azonban Isten népének szüksége van olyan
helyekre, ahova a közösség összegyűlhet ünnepelni a liturgiát.
245. Mik a szent épületek?
1198-1199
A szent épületek Isten házai, az adott helyen élő Egyház és a mennyei lakás
szimbólumai. Az imádság helyei, ahol az Egyház elsősorban az Eucharisztiát
ünnepli, és imádja a tabernákulumban valóságosan jelen lévő Krisztust.
246. Melyek a kiváltságos helyek a szent épületeken belül?
1182-1186
A következők: az oltár, a tabernákulum, a krizma és a szent olajok őrzési helye,
a püspök széke (katedrája), a papi szék, az ambó, a keresztkút, a gyóntatószék.
A LITURGIÁK SOKFÉLESÉGE ÉS A MISZTÉRIUM EGYSÉGE
247. Miért ünnepli az Egyház Krisztus egyetlen misztériumát különböző liturgikus
hagyományok szerint?
1200-1204 1207-1209
Mert Krisztus misztériumának kifürkészhetetlen gazdagságát nem lehet kimeríteni
egyetlen liturgikus hagyománnyal. Ezért kezdettől fogva ez a gazdagság a
különböző népekben és kultúrákban csodálatosan változatos és egymást kiegészítő
jellegzetes kifejezési formákat talált.
248. Mi biztosítja az egységet a sokféleségben?
1209
A hűség az Apostoli Hagyományhoz, azaz a közösség az apostoloktól kapott hitben
és szentségekben, az a közösség, melyet az apostoli jogfolytonosság jelez és
biztosít. Az Egyház katolikus: ezért képes a maga egységébe integrálni az összes
kultúrák igazi gazdagságát.
249. Minden változtathatatlan a liturgiában?
1205-1206
A liturgiában, különösen a szentségek liturgiájában vannak változtathatatlan
elemek, mert isteni alapításúak, és ezeket az Egyház hűségesen őrzi. De vannak
változó elemek is, amelyeknek a különböző népek kultúráihoz való alkalmazására
az Egyháznak van hatalma, sőt olykor köteles is erre.
MÁSODIK SZAKASZ
„AZ EGYHÁZ HÉT SZENTSÉGE”
250. Hogyan csoportosítjuk az Egyház szentségeit?
1210-1211
Így csoportosítjuk: a keresztény beavatás szentségei (Keresztség, Bérmálás,
Eucharisztia); a gyógyulás szentségei (Bűnbánat, Betegek kenete); a közösség és
a küldetés szolgálatának szentségei (Egyházi Rend, Házasság). A szentségek a
keresztény élet jelentős pillanatait érintik. A szentségek mind az
Eucharisztiára „mint sajátos céljukra” (Aquinói Szent Tamás) vannak rendelve
ELSŐ FEJEZET
A KERESZTÉNY BEAVATÁS SZENTSÉGEI
251. Hogyan történik a keresztény beavatás?
1212 1275
A keresztény élet alapjait jelentő szentségek által történik: a hívőket,
akik újjászülettek a Keresztségben, megerősíti a Bérmálás és táplálja az
Eucharisztia.
A KERESZTSÉG SZENTSÉGE
252. Milyen nevei vannak a beavatás első szentségének?
1213-1216 1276-1277
A legfontosabb név a baptismus (fürdő) a szentség központi cselekménye
miatt: „baptisare” ugyanis annyit jelent, mint vízben „alámeríteni”. Akit
megkeresztelnek, elmerül Krisztus halálában és föltámad vele együtt, mint „új
teremtmény” (2Kor 5,17). Nevezik „az újjászületés és a Szentlélekben való
megújulás fürdőjének” is (Tit 3,5), s „megvilágosodásnak”, mert a
megkeresztelt a „világosság fia” lett (Ef 5,8).
253. Milyen előképei vannak a Keresztségnek az Ószövetségben?
1217-1222
Az Ószövetségben a Keresztségnek különféle előképei vannak: a víz, az
élet és a halál forrása; Noé bárkája, mely a víz által ment meg;
átkelés a Vörös-tengeren, mely megszabadítja Izraelt az egyiptomi
rabszolgaságból; átkelés a Jordánon, mely bevezeti Izraelt az ígéret
földjére, amely az örök élet képe.
254. Ki teljesíti be ezeket az előképeket?
1223-1224
Jézus Krisztus, aki nyilvános élete kezdetén megkereszteltette magát Keresztelő
Jánossal a Jordánban; átszúrt oldalából a kereszten vér és víz folyt ki, melyek
a Keresztség és az Eucharisztia jelei; és föltámadása után ezt a küldetést bízta
apostolaira: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, és kereszteljétek
meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19).
255. Mióta és kit keresztel meg az Egyház?
1226-1228
Az Egyház Pünkösd napjától kezdve szolgáltatja ki a Keresztséget annak, aki hisz
Jézus Krisztusban.
256. Mi a keresztelés lényegi szertartása?
1229-1245 1278
E szentség lényegi szertartása a vízben való alámerítés vagy a víz fejre öntése,
miközben segítségül hívják az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevét.
257. Ki keresztelkedhet meg?
1246-1252
A Keresztség fölvétele minden még meg nem keresztelt személy számára lehetséges.
258. Miért keresztel az Egyház kisdedeket?
1250
Mert az eredeti bűnnel születve szükségük van a Gonosz hatalmából való
szabadulásra, s hogy átkerüljenek Isten fiai szabadságának országába.
259. Mik a Keresztség feltételei?
1253-1255
Az Egyház minden keresztelendőtől megkívánja a hit megvallását: felnőtt esetében
személyesen tőle, kisgyermek esetében a szülőktől és az Egyháztól. A
keresztapának vagy keresztanyának és az egész egyházi közösségnek sajátos
felelőssége van a Keresztségre való fölkészítésben (katekumenátus) és a
keresztségi kegyelem és a hit kibontakozásában.
260. Ki keresztelhet?
1256 1284
A keresztség fölszentelt szolgái a püspök és a pap, a latin egyházban a diakónus
is. Szükség esetén bárki keresztelhet, csak azt szándékolja tenni, amit az
Egyház tesz. A keresztelő vizet önt a keresztelendő fejére és elmondja a
szentháromságos keresztelő formulát: „Én megkeresztellek téged az Atyának és a
Fiúnak és a Szentléleknek nevében.”
261. Szükséges-e a Keresztség az üdvösséghez?
1257
A Keresztség szükséges az üdvösséghez mindazoknak, akiknek hirdették az
evangéliumot, és lehetőségük van e szentség kérésére.
262. Lehet-e üdvözülni Keresztség nélkül?
1258-1261 1281-1283
Mivel Krisztus mindenki üdvösségéért meghalt, Keresztség nélkül is üdvözülhetnek
mindazok, akik a hitért halnak meg (vérkeresztség), a katekumenok, és
mindazok, akik a kegyelem indítására anélkül, hogy ismernék Krisztust és az
Egyházat, őszintén keresik Istent, és törekszenek teljesíteni az Ő akaratát
(vágykeresztség). Ami a Keresztség nélkül meghalt kisgyermekeket illeti, az
Egyház liturgiájában Isten irgalmasságára bízza őket.
263. Melyek a Keresztség hatásai?
1262-1274 1279-1280
A Keresztség megbocsátja az eredeti bűnt, az összes személyes bűnöket és a
bűnért járó büntetéseket; a megszentelő kegyelem által részesít a
szentháromságos isteni életben; a megigazulás kegyelmével Krisztus és Egyháza
tagjává tesz; részesít Krisztus papságában és megalapozza az összes
keresztényekkel való közösséget; megadja a teológiai erényeket és a Szentlélek
ajándékait. A megkeresztelt örökre Krisztushoz tartozik: meg van jelölve
Krisztus eltörölhetetlen pecsétjével (karakter).
264. Mi a Keresztségben kapott keresztény név jelentősége?
2156-2159 2167
A név fontos, mert Isten mindenkit név szerint, azaz a maga egyszeriségében
ismer. A Keresztséggel a keresztény az Egyházban megkapja a saját nevét,
lehetőleg egy szent nevét, hogy ő az életszentség példaképe legyen a
megkereszteltnek, és közbenjárást biztosítson számára Istennél.
A BÉRMÁLÁS SZENTSÉGE
265. Mi a helye a Bérmálás szentségének az üdvösség isteni tervében?
1285-1288 1315
Az Ószövetségben a próféták megjövendölték, hogy az Úr közölni fogja a Lelket a
várt Messiással és az egész messiási néppel. Jézus egész élete és küldetése
teljes közösségben folyt a Szentlélekkel. Az apostolok Pünkösdkor megkapták a
Szentlelket és hirdették „Isten nagy műveit” (ApCsel 2,11). Ők a
megkereszteltekkel kézrátétel által közölték a Lélek ajándékát. Az Egyház a
századokon át szüntelenül a Szentlélekből él és közli Őt gyermekeivel.
266. Miért nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak?
1289
A második szentséget a keresztségi kegyelmet megerősítő és megszilárdító hatása
miatt nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak. A magyar Bérmálás szó a
szláv bermovaty ’megerősít’ szóból származik. A Konfirmáció a
latin confirmatio ’megerősítés’ magyarosítása. A keleti egyházakban
krizmálásnak, ’megkenésnek’ nevezik a szent müronnal való megkenés miatt.
267. Mi a Bérmálás szentsége szertartásának lényege?
1290-1301 1318 1320-1321
A Bérmálás szertartásának lényege a szent krizmával (a püspök által konszekrált
balzsamos olajjal) való megkenés, melyet kézrátétel közben végez a bérmáló, s
közben elmondja a szentségi szavakat. Nyugaton e megkenés a megkeresztelt
homlokán történik e szavakkal: „N…, vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” A
bizánci szertartású keleti egyházakban a megkenés a test más helyein is
történik, ezzel a formulával: „A Szentlélek ajándékának pecsétje.”
268. Mi a Bérmálás szentségének hatása?
1302-1305 1316-1317
A Bérmálás hatása a Pünkösdhöz hasonlóan a Szentlélek különleges kiáradása. Ez a
kiáradás a lélekbe eltörölhetetlen karaktert pecsétel, és a keresztségi kegyelem
növekedését eredményezi: mélyebbre gyökereztet az istengyermekségben;
szorosabban egyesít Krisztussal és az Ő Egyházával; föléleszti a lélekben a
Szentlélek ajándékait; különleges erőt ad a keresztény hit melletti
tanúságtételre.
269. Ki veheti föl ezt a szentséget?
1306-1311 1319
Fölveheti az és föl is kell vennie annak, de csak egy alkalommal, aki már meg
van keresztelve. Ahhoz, hogy a fölvett szentség hatékony legyen, a bérmálkozónak
a kegyelem állapotában kell lennie.
270. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?
1312-1314
Rendes kiszolgáltatója a püspök. Így mutatkozik meg a megbérmált és az Egyház
kapcsolatának apostoli természete. Amikor pap bérmál – ami a keleti egyházban
általános, a nyugati egyházban rendkívüli –, a püspökkel és az Egyházzal való
kapcsolatot a pap mint a püspök munkatársa és a püspök által konszekrált krizma
fejezi ki.
AZ EUCHARISZTIA SZENTSÉGE
271. Mi az Eucharisztia?
1322-1323 1409
Az Úr Jézus Testének és Vérének áldozata, melyet azért alapított, hogy
jelenvalóvá tegye az időben, egészen az Ő eljöveteléig a Kereszt áldozatát, és
ezzel Egyházára bízta halálának és föltámadásának emlékezetét. Az egység jele, a
szeretet köteléke; a húsvéti lakoma, melyben Krisztust vesszük, a lélek betelik
kegyelemmel és megkapjuk az örök élet zálogát.
272. Mikor alapította Jézus Krisztus az Eucharisztiát?
1323 1337-1340
Nagycsütörtökön alapította, „azon az éjszakán, amelyen elárultatott” (1Kor
11,23), miközben apostolaival ünnepelte az Utolsó Vacsorát.
273. Hogyan alapította Krisztus az Eucharisztiát?
1337-1340 1365 1406
Miután összegyűjtötte apostolait a Cönákulumba, Jézus kezébe vette a kenyeret,
megtörte és odaadta nekik, mondván: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert
ez az én testem, mely értetek adatik.” Azután kezébe vette a borral telt
kelyhet, és mondta nekik: „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én
vérem kelyhe, az új és örök szövetségé, mely értetek és mindenkiért kiontatik a
bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”
274. Mi a jelentősége az Eucharisztiának az Egyház életében?
1324-1327 1407
Az egész keresztény élet forrása és csúcsa. Az Eucharisztiában éri el
csúcspontját Isten bennünket megszentelő tevékenysége és a mi iránta való
tiszteletünk. Az Eucharisztia magában foglalja az Egyház minden lelki javát:
magát Krisztust, a mi Húsvétunkat. Kifejezi és létrehozza az isteni élettel való
közösséget és Isten népének egységét. Az Eucharisztia ünneplésével már most
egyesülünk az égi liturgiával és elővételezzük az örök életet.
275. Milyen nevei vannak e szentségnek?
1328-1332
E szentség kifürkészhetetlen gazdagságát tükrözi sokféle neve, melyek egy-egy
sajátosságát fejezik ki. A legismertebbek: Eucharisztia, szentmise, az Úr
vacsorája, kenyértörés, eucharisztikus ünneplés, az Úr szenvedésének, halálának
és föltámadásának emlékezete, szent áldozat, szent és isteni liturgia, szent
misztériumok, legszentebb Oltáriszentség, szentáldozás.
276. Mi a helye az Eucharisztiának az üdvösség isteni tervében?
1333-1344
Az Ószövetségben az Eucharisztia előképe elsősorban az évenként megült húsvéti
vacsora, melyet a zsidók kovásztalan kenyérrel ünnepeltek az Egyiptomból való
váratlan és szabadító kivonulás emlékezetére. Jézus tanításában előre beszélt az
Eucharisztiáról, és az utolsó vacsorán, egy húsvéti vacsora keretében
alapította. Az Egyház hűségesen az Úr „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”
(1Kor 11,24) parancsához, mindig ünnepelte az Eucharisztiát, elsősorban
vasárnaponként, Jézus föltámadásának napján.
277. Hogyan történik az Eucharisztia ünneplése?
1345-1355 1408
Az Eucharisztia ünneplésének két nagy része van, melyek egyetlen istentiszteleti
cselekményt alkotnak: az igeliturgia, mely Isten Igéjének hirdetése és
hallgatása; az eucharisztikus liturgia, melynek részei a kenyér és a bor
fölajánlása, a kánon vagy anafora, benne a konszekráló szavak és az áldozás.
278. Ki az Eucharisztia ünneplésének szolgája?
1348 1411
Az érvényesen fölszentelt püspök vagy pap, akik Krisztusnak, a főnek személyében
és az Egyház nevében cselekszenek.
279. Mi az Eucharisztia ünnepléséhez szükséges anyag?
1412
A búzakenyér és a szőlőbor.
280. Milyen értelemben emlékezete Krisztus áldozatának az Eucharisztia?
1362-1367
Az Eucharisztia emlékezet abban az értelemben, hogy jelenvalóvá és
aktuálissá teszi azt az áldozatot, melyet Krisztus a kereszten egyszer s
mindenkorra ajánlott föl az Atyának az emberiség javára. Az Eucharisztia
áldozati jellege magában az alapító szavakban nyilvánul meg: „Ez az én testem,
mely értetek adatik” és „ez a kehely az új szövetségé az én véremben, mely
értetek kiontatik a bűnök bocsánatára” (Lk 22,19–20). A keresztáldozat és
az Eucharisztia áldozata egy és ugyanaz az áldozat. Azonos az áldozat
tárgya és felajánlója, a különbség csak a föláldozás módjában van: véres áldozat
a kereszten, és vérontás nélküli az Eucharisztiában.
281. Miként részesedik az Egyház az eucharisztikus áldozatban?
1368-1372 1414
Az Eucharisztiában Krisztus áldozata teste tagjainak áldozatává is válik. A
hívők élete, istendicséretük, szenvedésük, imádságaik és munkájuk egyesül
Krisztus életével, istendicséretével, szenvedésével, imádságával és munkájával.
Az Eucharisztia áldozatát az összes élő és meghalt hívekért is fölajánljuk
Istennek, továbbá az összes ember minden bűnének jóvátételéül, s testi és lelki
javak elnyeréséért. A mennyei Egyház is egyesül Krisztus áldozatával.
282. Miként van jelen Jézus az Eucharisztiában?
1373-1375 1413
Jézus Krisztus egészen egyedülálló és máshoz nem hasonlítható módon van jelen az
Eucharisztiában. Ugyanis igazán, valóságosan és lényegileg van jelen: testével
és vérével, lelkével és istenségével. Szentségi módon van jelen, azaz a kenyér
és a bor eucharisztikus színei alatt az egész Krisztus: Isten és ember.
283. Mit jelent a transzszubsztanciáció?
1376-1377 1413
A transzszubsztanciáció azt jelenti, hogy a kenyér egész szubsztanciája
Krisztus testének szubsztanciájává, és a bor egész szubsztanciája Krisztus
vérének szubsztanciájává változik. Ez az átváltozás az eucharisztikus imádságban
(a szentmise kánonjában) történik meg Krisztus hatékony szavára és a Szentlélek
tevékenysége révén. Mindazonáltal a kenyér és a bor érzékelhető sajátosságai,
azaz „az eucharisztikus színek” változatlanok maradnak.
284. Megosztja-e Krisztust a kenyér megtörése?
1377
A kenyértörés nem osztja meg Krisztust, teljesen és épségben van jelen mindkét
eucharisztikus szín alatt, és azoknak bármely részében.
285. Meddig tart Krisztus eucharisztikus jelenléte?
1377
Krisztus eucharisztikus jelenléte addig tart, amíg megvannak az eucharisztikus
színek.
286. Milyen tisztelet illeti meg az Eucharisztia szentségét?
1378-1381 1418
Az Eucharisztia szentségét az egyedül Istent megillető imádással (cultus
latriae) tiszteljük mind az eucharisztikus ünneplésben, mind azon kívül. Az
Egyház ugyanis a legnagyobb gonddal őrzi a konszekrált Ostyákat, elviszi a
betegekhez és azokhoz, akik képtelenek részt venni a szentmisén, kihelyezi a
hívők elé imádásra, körmenetekben hordozza. Hívja a hívőket a tabernákulumban
őrzött Oltáriszentség látogatására és imádására.
287. Miért húsvéti lakoma az Eucharisztia?
1382-1384 1391-1396
Az Eucharisztia húsvéti lakoma, mert Krisztus szentségileg valósítva meg a maga
húsvétját, nekünk ajándékozza testét és vérét, melyet eledelül és italul kínál,
s áldozatában egyesít bennünket önmagával és egymással.
288. Mit jelent az oltár?
1383 1410
Az oltár magának Krisztusnak a szimbóluma, aki úgy van jelen, mint
föláldozott bárány (a kereszt áldozati oltára), s mint mennyei eledel, aki
nekünk ajándékozza magát (eucharisztikus asztal-oltár).
289. Mikor teszi kötelezővé az Egyház a szentmisén való részvételt?
1389 1417
Az Egyház kötelezővé teszi a híveknek a szentmisén való részvételt minden
vasárnap és a parancsolt ünnepeken, és ajánlja, hogy más napokon is vegyenek
részt rajta.
290. Mikor kell szentáldozáshoz járulni?
1389
Az Egyház ajánlja híveinek, hogy akik részt vesznek a szentmisén, kellően
fölkészülten áldozzanak is. Kötelezően írja elő a szentáldozást legalább
Húsvétkor.
291. Milyen feltételei vannak a szentáldozásnak?
1385-1389 1415
A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus Egyházzal és a
kegyelem állapota, azaz a halálos bűntől való mentesség tudata. Aki tudja, hogy
súlyos bűnt követett el, annak meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul.
Fontos a lelki összeszedettség és az imádság, és az Egyház által előírt böjt
megtartása is, valamint a megfelelő ruházat és viselkedés a Krisztus iránti
tisztelet kifejezésére.
292. Melyek a szentáldozás gyümölcsei?
1391-1397 1416
A szentáldozás erősíti egységünket Krisztussal és az Ő Egyházával, megújítja és
megőrzi a Keresztségben és a Bérmálásban kapott kegyelmet, és gyarapít a
felebarát iránti szeretetben. Mivel megerősít a szeretetben, eltörli a
bocsánatos bűnöket és megőriz a halálos bűnöktől.
293. Mikor van lehetőség más keresztények megáldoztatására?
1398-1401
A katolikus áldoztató megengedetten áldoztatja meg a keleti egyházak tagjait,
akik nincsenek teljes közösségben a katolikus Egyházzal, valahányszor önként
kérik és fel vannak készülve a szentáldozásra.
A többi egyházi közösségek tagjait katolikus részről akkor szabad megáldoztatni,
ha azok súlyos szükséghelyzetben önként kérik, föl vannak készülve, és kifejezik
az e szentségre vonatkozó katolikus hitet.
294. Miért az Eucharisztia „a jövendő dicsőség záloga”?
1402-1405
Mert az Eucharisztia elhalmoz bennünket az ég minden kegyelmével és áldásával,
megerősít a jelen élet zarándokútjára, s fölébreszti bennünk az örök élet vágyát
azáltal, hogy már most egyesít bennünket az Atya jobbjára fölment Krisztussal, a
mennyei Egyházzal, a Boldogságos Szűzzel és az összes szentekkel.
Az Eucharisztiában „mi egy kenyeret törünk meg, mely a halhatatlanság orvossága,
ellenszer, hogy meg ne haljunk, hanem mindig éljünk Jézus Krisztusban.” (Antiochiai Szent Ignác)
MÁSODIK FEJEZET
A GYÓGYULÁS SZENTSÉGEI
295. Miért alapította Krisztus a Bűnbánat és a Betegek kenete szentségét?
1420-1421 1426
Krisztus, a lélek és a test orvosa azért alapította ezt a két szentséget, mert
az az új élet, amelyet a keresztény beavatás szentségeiben nekünk ajándékoz,
elgyöngülhet, sőt meg is halhat a bűn miatt. Ezért Krisztus azt akarta, hogy az
Egyház e két szentség által folytassa az Ő gyógyító és üdvözítő művét.
A BŰNBÁNAT ÉS KIENGESZTELŐDÉS SZENTSÉGE
296. Hogyan nevezzük ezt a szentséget?
1422-1424
Ezt a szentséget így is nevezzük: a Bűnbánat szentsége, a Kiengesztelődés
szentsége, a Bűnbocsánat szentsége, Gyónás, a Megtérés szentsége.
297. Miért van a Kiengesztelődés szentsége a Keresztség után?
1425-1426 1484
Mivel a Keresztségben kapott új kegyelmi élet nem szünteti meg sem az emberi
természet gyöngeségét, sem a bűnre való hajlandóságot (a concupiscentiát),
Krisztus megalapította ezt a szentséget azon megkereszteltek megtérésére, akik a
bűnnel eltávolodtak tőle.
298. Mikor történt e szentség alapítása?
1485
A föltámadott Úr ezt a szentséget akkor alapította, amikor húsvétvasárnap este
megjelent apostolainak és ezt mondta nekik: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek
megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben
marad” (Jn 20,22–23).
299. Szüksége van-e a megkeresztelteknek megtérésre?
1427-1429
Krisztus megtérésre szólító felhívása a megkereszteltek életében folyton
hangzik. A megtérés folyamatos kötelessége az egész Egyháznak, mely szent, de a
bűnösöket is magában foglalja.
300. Mi a belső bűnbánat?
1430-1433 1490
A „megtört szív” (Zsolt 51,19) dinamizmusa, melyet az isteni kegyelem
indít, hogy válaszoljon Isten irgalmas szeretetére. Magában foglalja az
elkövetett bűnök fölötti bánatot és azok megtagadását, az erős elhatározást,
hogy többé nem vétkezik és a bizalmat Isten segítségében. Az isteni irgalomba
vetett reményből táplálkozik.
301. Milyen formákban fejeződik ki a bűnbánat a keresztény életben?
1434-1439
A bűnbánat nagyon változatos formákban mutatkozik meg, különösen a böjtölésben,
az imádságban és az irgalmasság cselekedeteiben. Így és sok más módon lehet
gyakorolni a mindennapos keresztény életben, különösen is a nagyböjtben és a
bűnbánat napján, pénteken.
302. Melyek a Kiengesztelődés szentségének lényeges elemei?
1440-1449
Két lényeges eleme van: a Szentlélek hatására megtérő ember cselekedetei és a
papi föloldozás, mellyel a pap Krisztus nevében megbocsát és meghatározza az
elégtétel módját.
303. Melyek a bűnbánó cselekedetei?
1450-1460 1487-1492
A következők: gondos lelkiismeret-vizsgálat; töredelem (vagy
bánat), mely tökéletes, ha az Isten iránti szeretetből, tökéletlen, ha más
motívumokból fakad, és magában foglalja a többé nem vétkezés ígéretét;
bűnvallomás, mely a bűnöknek a pap előtt tett megvallása; elégtétel,
azaz bizonyos bűnbánati cselekmények elvégzése, melyeket a gyóntató ró a
bűnbánóra, hogy helyrehozza a bűn által okozott kárt.
304. Mely bűnöket kell meggyónni?
1456
Meg kell gyónni a még meg nem gyónt súlyos bűnöket, melyekre az ember gondos
lelkiismeret-vizsgálat után emlékszik. A gyónás az egyetlen rendes módja annak,
hogy a súlyos bűnökre bocsánatot nyerjünk.
305. Mikor kötelező a súlyos bűnök megvallása?
1457
Minden hívő, aki eljutott az értelem használatára, köteles meggyónni súlyos
bűneit legalább egyszer az évben, és valahányszor, amikor szentáldozáshoz akar
járulni.
306. Miért lehetnek a szentségi gyónás tárgyai a bocsánatos bűnök is?
1458
Az Egyház nagyon ajánlja a bocsánatos bűnök meggyónását is – bár nem szorosan
kötelező –, mert az ilyen gyónás segít a lelkiismeret helyes formálásában és a
rossz hajlandóságok elleni küzdelemben, hogy engedjük meggyógyítani magunkat
Krisztus által és előbbre jussunk a Lélek életében.
307. Ki ennek a szentségnek a kiszolgáltatója?
1461-1466 1495
Krisztus a kiengesztelődés szolgálatát apostolaira, utódaikra, a püspökökre és
ezek munkatársaira, a papokra bízta, akik ezért Isten igazságosságának és
irgalmasságának az eszközei. A bűnbocsátás hatalmát az Atyának és a Fiúnak és
a Szentléleknek nevében gyakorolják.
308. Kinek van fenntartva bizonyos bűnök feloldozása?
1463
Néhány különösen súlyos bűn (mint például azok, amelyek kiközösítéssel járnak)
feloldozása fönn van tartva az Apostoli Széknek vagy a helyi püspöknek, illetve
az általuk fölhatalmazott papoknak, de halálveszély esetén minden pap bármilyen
bűnt és kiközösítést feloldozhat.
309. Kell-e titkot tartania a gyóntatónak?
1467
E szolgálat kényes és súlyos volta és a személyt megillető tisztelet miatt
minden gyóntató minden kivétel nélkül és nagyon súlyos büntetések terhe mellett
köteles megtartani a szentségi pecsétet, azaz abszolút titoktartásra van
kötelezve a gyónásból megismert bűnökre vonatkozóan.
310. Melyek e szentség hatásai?
1468-1470 1496
A Bűnbánat szentségének hatásai a következők: kiengesztelődés Istennel és a bűn
megbocsátása; kiengesztelődés az Egyházzal; az elveszített kegyelmi állapot
visszanyerése; a halálos bűnökkel kiérdemelt örök büntetés teljes, s az
ideigtartó büntetések – melyek a bűn következményei – legalább részleges
elengedése; a lelkiismeret békéje és nyugalma, és a lelki vigasztalás; a lélek
erőinek növekedése a keresztény küzdelmekhez.
311. Kiszolgáltatható-e ez a szentség bizonyos feltételek mellett általános
bűnvallomással és általános feloldozással?
1480-1484
Súlyos szükség eseteiben (például közvetlen halálveszélyben) a kiengesztelődés
közös ünnepléséhez lehet folyamodni általános gyónással és kollektív
föloldozással, megtartva az Egyház szabályait, s elhatározva, hogy a súlyos
bűnöket a megfelelő időben egyénileg meggyónják.
312. Mit jelentenek a búcsúk?
1471-1479 1498
A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó
büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és
teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga vagy a megholtak számára az
Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek
elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és abban részesít.
A BETEGEK KENETE
313. Hogyan élték meg a betegséget az Ószövetségben?
1499-1502
Az ószövetségi ember a betegségben megtapasztalta a saját korlátait, s
ugyanakkor fölfogta, hogy a betegség titokzatos módon a bűnhöz kötődik. A
próféták látták meg azt, hogy a betegségnek megváltó értéke lehet saját és mások
bűneiért. Így a betegséget Isten színe előtt élték meg és tőle kérték a
gyógyulást.
314. Mi a jelentősége Jézus betegek iránti részvétének?
1503-1505
Jézus együttérzése a betegekkel és számos gyógyítása világos jelei annak, hogy
Ővele elérkezett az Isten Országa, s benne a bűn, a szenvedés és a halál fölötti
győzelem. Szenvedésével és halálával új értelmet adott a szenvedésnek, mely ha
az övével egyesül, a tisztulás és az üdvösség eszköze lehet önmagunk és mások
számára.
315. Mi az Egyház magatartása a betegek iránt?
1506-1513 1526-1527
Az Egyház, mert parancsot kapott az Úrtól a betegek gyógyítására, kötelességének
érzi a betegek gondozását és az értük való közbenjáró imádságot. Mindenekelőtt
birtokában van a betegek javára szolgáló szentség, melyet maga Krisztus
alapított és Szent Jakab tanúskodik róla: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az
Egyház presbitereit és imádkozzanak fölötte, miután megkenték őt olajjal az Úr
nevében” (Jak 5,14–15).
316. Ki veheti föl a Betegek kenetének szentségét?
1514-1515 1528-1529
Az a hívő veheti föl, akihez betegség vagy öregség miatt halálveszély közelít.
Ugyanaz a hívő többször is fölveheti, ha súlyosabbá válik ugyanaz a betegség,
vagy egy másik súlyos betegség éri. E szentség fölvétele előtt a betegnek
lehetőleg személyes gyónást kell végeznie.
317. Ki szolgáltatja ki ezt a szentséget?
1516, 1530
Ezt a szentséget csak pap vagy püspök szolgáltathatja ki.
318. Hogyan szolgáltatják ki ezt a szentséget?
1517-1519 1531
E szentség kiszolgáltatásának lényege a lehetőleg püspök által megáldott olajjal
történő megkenés a beteg homlokán és kezein (a római szertartásban; a
test egyéb részein is más szertartásokban), miközben a pap e szentség különleges
kegyelmét kérő imáját mondja.
319. Melyek e szentség hatásai?
1520-1523 1532
Különleges kegyelmet ad, mely a beteget bensőségesebben egyesíti Krisztus
szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára; erőt, békességet és bátorságot
ad neki, s a bűnöket is megbocsátja, ha a beteg nem tudott gyónni. E szentség
olykor, ha Isten akarja, a testi egészség visszanyeréséhez is segítséget nyújt.
Ez a szentség minden esetben fölkészíti a beteget az Atya házába vezető útra.
320. Mi a Viaticum?
1524-1525
Azok szentáldozása, akik elhagyni készülnek a földi életet és az örök életbe
készülnek átlépni. Az Eucharisztia, melyet az evilágból az Atyához való
átmenetel órájában vesz magához az ember, közösség a meghalt és föltámadott
Krisztus testével és vérével, ami az örök élet magva és a föltámadás ereje.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZÖSSÉG ÉS A KÜLDETÉS SZOLGÁLATÁNAK SZENTSÉGEI
321. Melyek a közösség és a küldetés szolgálatában álló szentségek?
1533-1535
Két szentség, az Egyházi Rend és a Házasság különleges kegyelmet adnak az Egyház
sajátos küldetéséhez, Isten népe építésének szolgálatára. Különösen is
hozzájárulnak az egyházi közösséghez és mások üdvösségéhez.
AZ EGYHÁZI REND SZENTSÉGE
322. Mi az Egyházi Rend szentsége?
1536
Az a szentség, mely által a Krisztustól apostolaira bízott küldetés folytatódik
az Egyházban az idők végezetéig.
323. Miért nevezzük az Egyházi Rend szentségének?
1537-1538
Az Egyházi Rend egyházi testületet jelent, melynek egy különleges konszekrálás (ordinatio)
által válik tagjává valaki. E szentelés a Szentlélek különleges ajándéka által
szent hatalom gyakorlását teszi lehetővé Krisztus nevében és az Ő
tekintélyével Isten népe szolgálatára.
324. Mi a helye az Egyházi Rend szentségének az üdvösség isteni tervében?
1539-1546 1590-1591
E szentség előképei az Ószövetségben a Leviták szolgálata, Áron papsága és a
hetven „Vén” (Szám 11,25) intézménye. Ezek az előképek Jézus Krisztusban
teljesedtek be, aki keresztáldozatával „az egyetlen közvetítő Isten és az
emberek között” (1Tim 2,5), „a Melkizedek rendje szerinti főpap” (Zsid
5,10). Krisztus egyetlen papságát jeleníti meg a szolgálati papság.
„Egyedül Krisztus az igazi pap, a többiek az Ő szolgái.” (Aquinói Szent Tamás)
325. Hány fokozata van az Egyházi Rend szentségének?
1554, 1593
Három fokozata van, melyek az Egyház organikus szervezetében semmi mással nem
helyettesíthetők: a püspökség, a papság és a diakonátus.
326. Mi a püspökszentelés hatása?
1557-1558 1594
A püspökszentelés az Egyházi Rend szentségének teljességét adja, a püspököt az
apostolok törvényes utódává teszi, beiktatja a püspöki kollégiumba, az összes
Egyházak gondjának részesévé teszi a pápával és a többi püspökkel együtt, és
fölruházza a tanítás, a megszentelés és a kormányzás hivatalával.
327. Mi a püspök hivatala a rá bízott részegyházban?
1560-1561
A püspök, akire rábízatott egy részegyház, ezen egyház egységének látható elve
és alapja, és benne Krisztus helyetteseként a saját papjai és diakónusai
segítségével tölti be a pásztori hivatalt.
328. Mi a papszentelés hatása?
1562-1567 1595
A Lélek kenete a papot eltörölhetetlen lelki karakterrel jelöli meg, Krisztushoz
teszi hasonlóvá és képessé teszi arra, hogy Krisztusnak, a Főnek nevében
cselekedjen. Mint a püspöki rend munkatársa arra szenteltetett, hogy hirdesse az
evangéliumot, ünnepelje az istentiszteletet, elsősorban az Eucharisztiát,
melyből szolgálata erejét meríti, s hogy a hívők pásztora legyen.
329. Hogyan végzi a pap sajátos szolgálatát?
1568
Bár egyetemes küldetésre szentelték, küldetését a pap egy meghatározott
részegyházban végzi, szentségi testvériségben a többi papokkal, akik a
„presbitériumot alkotják”, és akik a püspökkel közösségben és tőle függően
viselik a részegyház felelősségét.
330. Mi a diakónusszentelés hatása?
1569-1571 1596
A diakónust, aki Krisztushoz, mindenki szolgájához hasonló, arra szentelik, hogy
az Egyházat szolgálja. Szolgálatát saját püspökének tekintélye alatt végzi az
Ige, az istentisztelet, a lelkipásztori irányítás és a szeretet szolgálatában.
331. Hogyan történik az Egyházi Rend szentségének kiszolgáltatása?
1572-1574 1597
Az Egyházi Rend szentségének mindhárom fokozatát a püspök a szentelendő fejére
tett kezével, kézrátétellel szolgáltatja ki, és elmondja az ünnepélyes
konszekráló imát. Ezzel az imával a püspök Istentől a Szentlélek
különleges kiáradását és ajándékait kéri a szentelendőre a szolgálathoz.
332. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?
1575-1576 1600
Az Egyházi Rend szentségének három fokozatát csak érvényesen szentelt püspökök,
mint apostolutódok szolgáltathatják ki.
333. Ki veheti föl ezt a szentséget?
1577-1578 1598
Érvényesen csak megkeresztelt férfi veheti föl: az Egyház önmagára vonatkozóan
elismeri, hogy magának az Úrnak ez a választása kötelezi őt. Senki nem
igényelheti az Egyházi Rend szentségének fölvételét, hanem mindenkit az egyházi
tekintélynek kell alkalmasnak találnia a szentelésre.
334. Kötelező-e a cölibátus az ordinálandók számára?
1579-1580 1599
A püspökséghez mindig követelmény a cölibátus. A papságra a latin egyházban
rendes körülmények között olyan cölebsz hívő férfiakat választanak, akik meg
akarják tartani a cölibátust „a mennyek országáért” (Mt 19,12); a keleti
egyházakban a papszentelés után nem megengedett a házasodás. Az állandó
diakonátust házas férfiak is fölvehetik.
335. Melyek az Egyházi Rend szentségének hatásai?
1581-1589
Ez a szentség a Szentlélek különleges kiáradását ajándékozza, mely a
fölszenteltet – a szentség fokozatának megfelelően – hasonlóvá teszi Krisztushoz
hármas, papi, prófétai és királyi tevékenységében. A szentelés eltörölhetetlen
lelki karaktert ad: ezért nem ismételhető és nem adható megszabott időre.
336. Kinek a tekintélyével végzik a papok a szolgálatukat?
1547-1553 1592
A fölszentelt papok szent szolgálatuk végzése közben nem a saját tekintélyükkel,
nem is a közösség parancsára vagy megbízásából beszélnek és tevékenykednek,
hanem Krisztusnak, a Főnek személyében és az Egyház nevében. Emiatt a szolgálati
papság lényegileg és nemcsak fokozatilag különbözik a hívők általános
papságától. A szolgálati papságot Krisztus az általános papság szolgálatára
rendelte.
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE
337. Mi Isten terve a férfival és a nővel?
1601-1605
Isten, aki a szeretet és aki az embert szeretetből teremtette, meghívta őt a
szeretetre. Amikor megteremtette a férfit és a nőt, a házasságban az életnek és
a szeretetnek olyan bensőséges közösségére hívta meg őket, „hogy többé már nem
ketten vannak, hanem csak egy test” (Mt 19,6). Megáldva őket Isten,
mondta nekik: „Legyetek termékenyek és sokasodjatok” (Ter 1,28).
338. Miért alapította Isten a házasságot?
1659-1660
A férfi és a nő házastársi egysége, melyet a Teremtő alapozott és határozott meg
sajátos törvényekkel, természete szerint a házastársak közösségére és javára,
valamint gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. A házastársi egység az
eredeti isteni terv szerint fölbonthatatlan, miként Jézus Krisztus megerősíti:
„amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mk 10,9).
339. Hogyan fenyegeti a bűn a házasságot?
1606-1608
Az első bűn miatt, mely a férfi és a nő Teremtőtől ajándékozott közösségének
megbomlását is kiváltotta, a házastársi egységet nagyon gyakran fenyegeti a
széthúzás és a hűtlenség. Mindazonáltal Isten a maga végtelen irgalmasságában
megadja a férfinak és a nőnek kegyelmét ahhoz, hogy életük egységét az eredeti
isteni terv szerint tudják megvalósítani.
340. Mit tanít az Ószövetség a házasságról?
1609-1611
Isten elsősorban a Törvény és a próféták pedagógiája által segítette a népét,
hogy fokozatosan tudatosodjon benne a házasság kizárólagossága és
fölbonthatatlansága. Istennek Izraellel kötött jegyesi szövetsége előkészíti és
előképként jelzi azt az új szövetséget, amelyet Isten Fia, Jézus Krisztus kötött
jegyesével, az Egyházzal.
341. Milyen újdonsággal ajándékozta meg Krisztus a házasságot?
1612-1617 1661
Jézus Krisztus nem csupán az Istentől szándékolt eredeti rendet állította
helyre, hanem a kegyelmet is ajándékozza, hogy a házasságot a szentség új
méltóságában lehessen megélni. E szentségi házasság Krisztusnak az Egyház iránti
jegyesi szerelmének a jele: „Ti férjek, szeressétek a feleségeteket, ahogyan
Krisztus szerette az Egyházat” (Ef 5,25).
342. Kötelező-e mindenki számára a házasság?
1618-1620
A házasság nem mindenki számára kötelező. Isten meghív férfiakat és nőket, hogy
kövessék Jézus Krisztust, a mennyek országáért vállalt szüzesség vagy cölibátus
útján, lemondva a házasság nagy értékéről, hogy az Úr dolgaival törődjenek, és
azt keressék, hogyan járhatnak az Ő kedvében. Ezáltal Krisztus szeretete
abszolút elsőbbségének és annak jelévé válnak, hogy várva várják az Ő dicsősége
eljövetelét.
343. Hogyan történik a szentségi házasság megkötése?
1621-1624
Mivel a házasság a házastársakat az Egyház életében nyilvánosan elfogadott
életállapotba helyezi, megkötése pap (vagy az Egyház által minősített tanú) és
más tanúk jelenlétében liturgikusan és nyilvánosan történik.
344. Mi a házassági beleegyezés?
1625-1632 1662-1663
A házassági beleegyezés akarati aktus, melyet egy férfi és egy nő fejez ki arra
vonatkozóan, hogy kölcsönösen és véglegesen egymásnak ajándékozzák magukat, hogy
a hűséges és termékeny szerelem szövetségében éljenek. Mivel a beleegyezés hozza
létre a házasságot, elengedhetetlen és mással nem helyettesíthető. Az érvényes
házasságkötéshez a beleegyezésnek az igaz házasságra kell vonatkoznia, emberi
cselekedetnek, azaz tudatosnak és szabadnak, erőszaktól és kényszertől mentesnek
kell lennie.
345. Mire van szükség, ha az egyik jegyes nem katolikus?
1633-1637
Hogy a vegyes házasság (katolikus és nem katolikus megkeresztelt fél között)
megengedett legyen, az egyházi tekintély engedélyére van szükség.
Valláskülönbség esetén (katolikus és kereszteletlen fél között) az érvényes
házassághoz fölmentésre van szükség. Mindkét esetben lényeges, hogy a felek ne
zárják ki a házasság céljainak és lényeges sajátosságainak elfogadását, s hogy a
katolikus fél vállalja a hit megőrzésének és a gyermekek megkeresztelésének és
katolikus nevelésének kötelezettségét, amit a másik félnek is ismernie kell.
346. Melyek a Házasság szentségének hatásai?
1638-1642
A Házasság szentsége a házastársak között örök és kizárólagos köteléket hoz
létre. Maga Isten pecsételi meg a házastársak beleegyezését. Ezért a
megkereszteltek megkötött és elhált házasságát soha nem lehet fölbontani.
Ezenfelül ez a szentség megadja a házastársaknak a szükséges kegyelmet ahhoz,
hogy az életszentséget a házaséletben és a gyermekek felelős elfogadásával és
nevelésével érjék el.
347. Milyen bűnök sértik súlyosan a Házasság szentségét?
1645-1648
A következők: a házasságtörés, a többnejűség, ugyanis ellentmond a férfi és a nő
azonos méltóságának, valamint a házastársi szerelem egységének és
kizárólagosságának; a termékenység elutasítása, mely megfosztja a házaséletet a
gyermekek ajándékától; és a válás, mely szemben áll a fölbonthatatlansággal.
348. Mikor engedi meg az Egyház a házastársak fizikai szétválását?
1629 1649
Az Egyház megengedi a fizikai szétválást – még akkor is, ha kívánatos a
kibékülésük –, ha a házastársak együttlakása súlyos okokból gyakorlatilag
lehetetlenné vált. Azonban e házastársak egyike sem szabad egy új életközösség
megkezdésére, amíg a másik él, kivéve, ha a házasságuk semmis volt, és ezt az
egyházi tekintély kinyilvánítja.
349. Milyen az Egyház magatartása az elvált házastársakkal kapcsolatban?
1650-1651 1665
Az Úrhoz hűségesen az Egyház nem ismerheti el házasságnak a polgárilag
újraházasodott elváltak egységét. „Aki elküldi feleségét és mást vesz el,
házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz
megy, házasságot tör” (Mk 10,11–12). Az Egyház különleges figyelemmel van
az elváltak iránt, és hívja őket a hívő imádságos életre, a szeretet tetteinek
gyakorlására és a gyermekek keresztény nevelésére. Az újraházasodott elváltak
azonban nem kaphatnak szentségi föloldozást, sem szentáldozáshoz nem
járulhatnak, sem bizonyos egyházi megbízatást nem kaphatnak, amíg ez az állapot
tart, mely objektíven ellenkezik Isten törvényével.
350. Miért nevezhető a keresztény család családegyháznak is?
1655-1658 1666
Mert a család megmutatja és megvalósítja az Egyháznak, mint Isten családjának
közösségi és családi természetét. Minden tagja a maga szerepe szerint gyakorolja
a keresztségi papságot, hozzájárulva ahhoz, hogy a család a kegyelem és az
imádság közössége legyen, az emberi és keresztény erények iskolája, s a
gyermekek felé a hit első hirdetésének a helye.
NEGYEDIK FEJEZET
EGYÉB LITURGIKUS SZERTARTÁSOK
A SZENTELMÉNYEK
351. Mik a szentelmények?
1667-1672
1677-1678
Az Egyház által alapított szent jelek, melyekkel az Egyház az élet bizonyos
körülményeit megszenteli. A szentelmények imádságból, a kereszt jeléből vagy más
jelekből állnak. Jelentős helyet foglalnak el köztük az áldások, melyekkel
dicsérjük Istent és imádkozunk ajándékaiért, az emberek megszenteléséért, és
bizonyos dolgokat Isten tiszteletére szentelünk.
352. Mi az ördögűzés?
1673
Ördögűzésről akkor beszélünk, amikor az Egyház a maga tekintélyével Jézus
nevében kéri, hogy egy személy vagy tárgy nyerjen oltalmat a gonosz befolyásával
szemben és kerüljön ki uralma alól. Rendes körülmények között a keresztelés
szertartásában történik. Ünnepélyes ördögűzést, amit grandis exorcismus-nak
nevezünk, csak a püspöktől fölhatalmazott pap végezhet.
353. A népi vallásosság mely formái kapcsolódnak az Egyház szentségi életéhez?
1674-1676 1679
A keresztény nép vallásos érzülete mindig megtalálta a jámborság különböző
kifejezési formáit, melyek kísérik az Egyház szentségi életét. Ilyenek az
ereklyék tisztelete, a búcsújárás, a zarándoklatok, a körmenetek, a Keresztút, a
Rózsafüzér. Az Egyház a hit fényében megvilágítja és ápolja a népi jámborság
hiteles formáit.
A KERESZTÉNY TEMETÉS
354. Milyen kapcsolat van a szentségek és a keresztény ember halála között?
1680-1683
A keresztény ember, aki Krisztusban hal meg, eléri földi élete végét és a
Keresztséggel megkezdett, a Bérmálással megerősített és az Eucharisztiával – a
mennyei lakoma elővételezésével – táplált új élet beteljesedését. A keresztény
ember halálának értelme Krisztus, a mi egyetlen reményünk halálának és
feltámadásának fényében tárul fel. A keresztény, aki Krisztus Jézussal hal meg,
elmegy, hogy „az Úrnál lakjon” (2Kor 5,8).
355. Mit fejez ki a temetés?
1684-1685
A temetés, melyet az egyes területek hagyományainak és körülményeinek
megfelelően különböző szertartásokkal végeznek, a keresztény halál húsvéti
jellegét fejezi ki a föltámadás reményében; továbbá az elhunyttal való
közösséget, különösen a lelke tisztulásáért mondott imádság révén.
356. Melyek a temetés főbb mozzanatai?
1686-1690
Általában a temetésnek négy mozzanata van: a közösség a bátorítás és a remény
szavaival veszi körül a holttestet; igeliturgia; az eucharisztikus áldozat; és a
„búcsúvétel”, mellyel az elhunyt lelkét Istenre, az örök élet forrására bízzuk,
s közben a testet a föltámadás reményében eltemetjük.
HARMADIK RÉSZ
ÉLET KRISZTUSBAN
ELSŐ SZAKASZ
AZ EMBER HIVATÁSA: ÉLET A SZENTLÉLEKBEN
357. Hogyan kapcsolódik a keresztény erkölcs a hithez és a szentségekhez?
1691-1698
Amit a hitvallásban megvallunk, azt közvetítik a szentségek. A szentségek révén
ugyanis a hívők megkapják Krisztus kegyelmét és a Szentlélek ajándékait, melyek
képessé teszik őket arra, hogy Isten fiainak új életét éljék, Krisztusban, akit
hittel fogadtak be.
„Ismerd fel, ó, keresztény ember, méltóságodat!” (Nagy Szent Leó)
ELSŐ FEJEZET
AZ EMBERI SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA
AZ EMBER ISTEN KÉPMÁSA
358. Miben gyökerezik az emberi méltóság?
1699-1715
Az emberi személy méltósága abban gyökerezik, hogy Isten képére és
hasonlatosságára van teremtve. A szellemi és halhatatlan lélekkel, értelemmel és
szabad akarattal felruházott emberi személy rendeltetése Isten, aki
testestül-lelkestül örök boldogságra hívta meg.
A BOLDOGSÁGRA SZÓLÓ MEGHÍVÁSUNK
359. Hogyan érheti el az ember a boldogságot?
1716
Az ember a boldogságát Krisztus kegyelmének erejével érheti el, ami az isteni
élet részesévé teszi őt. Krisztus az evangéliumban megmutatja övéinek az utat,
mely a vég nélküli boldogságra vezet: a Boldogságokat. De Krisztus kegyelme
működik mindenki másban is, aki a helyes lelkiismeretet követve keresi és
szereti az igazat és a jót, és kerüli a rosszat.
360. Miért fontosak számunkra a Boldogságok?
1716-1717 1725-1726
A Boldogságok Jézus tanításának középpontjában állnak, megismétlik és
tökéletessé teszik Isten ígéreteit, melyeket Ábrahámtól kezdve adott.
Megrajzolják magának Jézusnak az arcát is, meghatározzák az igazán keresztény
életet és föltárják az embernek cselekedetei végső célját: az örök boldogságot.
361. Milyen kapcsolatban vannak a Boldogságok az ember boldogság utáni vágyával?
1718-1719
Megfelelnek annak a velünk született boldogságvágynak, amelyet Isten ültetett az
emberi szívbe, hogy magához vonja, s amelyet egyedül Ő tud beteljesíteni.
362. Mi az örök boldogság?
1720-1724 1727-1729
Isten látása az örök életben, ahol teljesen „részesei leszünk az isteni
természetnek” (2Pt 1,4), Krisztus dicsőségének és a szentháromságos élet
örömének. Ez a boldogság felülmúlja az emberi képességeket, Isten ingyenes és
természetfölötti ajándéka éppúgy, mint a kegyelem, amely a boldogságra vezet. Az
ígért boldogság a földi javakkal kapcsolatban erkölcsi döntések elé állít minket
és arra késztet, hogy Istent mindennél jobban szeressük.
AZ EMBER SZABADSÁGA
363. Mi a szabadság?
1730-1733 1743-1744
Istentől az embernek adott hatalom arra, hogy cselekedjen vagy ne cselekedjen,
ezt vagy azt tegye, s ezáltal önként megfontolt cselekedeteket hajtson végre. A
szabadság jellemzi a sajátosan emberi cselekedeteket. Minél inkább teszi valaki
a jót, annál szabadabbá válik. A szabadság akkor éri el a maga tökéletességét,
amikor Istenre, a legfőbb Jóra és a mi Boldogságunkra irányul. A szabadság
azonban magában foglalja a jó és a rossz közötti választás lehetőségét is. A
rossz választása visszaélés a szabadsággal és a bűn rabszolgájává teszi az
embert.
364. Milyen kapcsolat van a szabadság és a felelősség között?
1734-1737 1745-1746
A szabadság felelőssé teszi az embert a cselekedeteiért oly mértékben, amennyire
szándékoltak a cselekedetek. Egy cselekedet beszámíthatóságát és az érte való
felelősséget csökkentheti, olykor meg is szüntetheti a tudatlanság, a
figyelmetlenség, az elszenvedett erőszak, a félelem, az indulatok és a
megszokás.
365. Miért van minden embernek joga a szabadság gyakorlásához?
1738 1747
A szabadság gyakorlásának joga minden ember sajátja, amennyiben
elválaszthatatlan az ember személyi méltóságától. Ezért e jogot mindig
tiszteletben kell tartani, főként erkölcsi és vallási téren, és polgárilag a
közjó és a helyes közrend határai között tisztelni és védeni kell.
366. Hogyan illeszkedik az emberi szabadság az üdvösség rendjébe?
1739-1742 1748
Szabadságunk az első bűn következtében meggyengült. E gyengeséget tovább
fokozzák a többi bűnök. De Krisztus „megszabadított minket, hogy szabadok
legyünk” (Gal 5,1). A Szentlélek a maga kegyelmével elvezet a lelki
szabadságra, hogy szabad munkatársaivá tegyen minket az Egyházban és a világban.
367. Melyek az emberi cselekedetek erkölcsiségének forrásai?
1749-1754 1757-1758
Az emberi cselekedet erkölcsisége három forrásból ered: a cselekedet
tárgyából, azaz a valós vagy látszólagos jóból; a cselekvő személy
szándékából, azaz a célból, amelynek elérésére cselekszik; és a cselekedet
körülményeiből, beleértve a következményeket is.
368. Mikor jó erkölcsileg egy cselekedet?
1755-1756 1759-1760
Egy cselekedet erkölcsileg akkor jó, ha tárgya, célja és körülményei egyidejűleg
jók. – A választott tárgy önmagában rosszá teheti a cselekedetet akkor is, ha a
szándék jó. Nem szabad rosszat tenni azért, mert jó származik belőle. – A rossz
cél megronthatja a cselekedetet akkor is, ha a tárgy önmagában jó. Ellenben a jó
cél nem tesz jóvá olyan cselekedetet, amelynek tárgya önmagában rossz,
amennyiben a cél nem szentesíti az eszközt. – A körülmények csökkenthetik vagy
növelhetik a cselekvő felelősségét, de nem változtathatják meg a cselekedet
erkölcsi minőségét, azaz soha nem tehetnek jóvá egy önmagában rossz
cselekedetet.
369. Vannak-e mindig tiltott cselekedetek?
1756 1761
Vannak cselekedetek, melyeket a tárgyuk miatt soha nem szabad választani (pl.
káromkodás, gyilkosság, házasságtörés). Megtételük az akarat rendetlenségét,
azaz erkölcsi rosszat okoz, melyet nem lehet igazolni azokra a javakra való
hivatkozással, amelyek esetleg származhatnak belőlük.
A SZENVEDÉLYEK ERKÖLCSISÉGE
370. Mik a szenvedélyek?
1762-1766 1771-1772
A szenvedélyek, érzelmek, indulatok, érzéki megmozdulások – az ember lelki
életének természetes összetevői –, melyek cselekvésre vagy tétlenségre
késztetnek egy jónak vagy rossznak felfogott tárggyal kapcsolatban. A fő
szenvedélyek a szeretet és a gyűlölet, a vágy és a félelem, az öröm és a
szomorúság, és a düh. A legfőbb szenvedély a szeretet, melyet a jó vonzása vált
ki. Nem tudunk mást szeretni, csak a jót, amely valóban az, vagy legalább annak
látszik.
371. Erkölcsileg jók-e vagy rosszak a szenvedélyek?
1767-1770 1773-1775
A szenvedélyek, mint érzéki megmozdulások önmagukban közömbösek, sem jók, sem
rosszak; jók, ha jó cselekedetre indítanak, rosszak, ha rossz cselekedetre
késztetnek. Lehetnek részei az erényeknek, de átfordulhatnak rossz szokásokká (víciumokká)
is.
AZ ERKÖLCSI LELKIISMERET
372. Mi az erkölcsi lelkiismeret?
1776-1780 1795-1797
Az erkölcsi lelkiismeret a személy bensőjében az értelem ítélete, mely a
megfelelő pillanatban a jó megtételére és a rossz elkerülésére kötelezi az
embert. Ennek következtében az emberi személy felfogja egy megteendő vagy már
elkövetett cselekedet erkölcsi minőségét és felelőssé válik érte. Ha az ember
odahallgat az erkölcsi lelkiismeretre, okosan meghallhatja a hozzá szóló Isten
szavát.
373. Mit foglal magában a személy méltósága az erkölcsi lelkiismerettel
kapcsolatban?
1780-1782
1798
Az emberi személy méltósága magában foglalja az erkölcsi lelkiismeret
helyességét, ti. azt, hogy összhangban van azzal, ami az isteni törvény és az
értelem szerint jó és igazságos. Ugyanezen személyi méltóság alapján az embert
nem szabad kényszeríteni arra, hogy lelkiismerete ellenére cselekedjen, és nem
szabad megakadályozni, hogy – a közjó határain belül – lelkiismeretének
megfelelően cselekedjék, főként vallási téren.
374. Hogyan kell formálni az erkölcsi lelkiismeretet, hogy helyes és igazmondó
legyen?
1783-1788 1799-1800
A helyes és igazmondó erkölcsi lelkiismeretet neveléssel, Isten Igéjének
elsajátításával és az Egyház tanításával lehet formálni. A Szentlélek ajándékai
ébresztik, és bölcs emberek tanácsai támogatják. Emellett sokat segít az
erkölcsi nevelésben az imádság és a lelkiismeret-vizsgálat.
375. Melyek azok a szabályok, amelyeket a lelkiismeretnek mindig követnie kell?
1789
A három legáltalánosabb: 1) soha nem szabad rosszat tenni jó eléréséért; 2) az
aranyszabály: „Mindazt, amit akarjátok, hogy tegyék nektek az emberek, ti
is tegyétek meg nekik” (Mt 7,12); 3) a szeretet mindig megköveteli a
felebarát és lelkiismerete tiszteletben tartását, de ez nem jelenti azt, hogy
jónak tartjuk azt, ami objektíve rossz.
376. Hozhat-e téves ítéleteket az erkölcsi lelkiismeret?
1790-1794 1801-1802
A személynek mindig engedelmeskednie kell lelkiismerete biztos ítéletének, de
téves ítéleteket is hozhat, olykor vétkesen is. Továbbá nem számítható be az
akaratlan tudatlansággal megtett rossz, akkor sem, ha objektíven rossz. Ezért
törekedni kell arra, hogy az erkölcsi lelkiismeretet megszabadítsuk
tévedéseitől.
AZ ERÉNYEK
377. Mi az erény?
1803 1833
Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére. „Az erényes élet célja az,
hogy hasonlóvá váljon Istenhez” (Nüsszai Szent Gergely). Vannak emberi és
teológiai erények.
378. Melyek az emberi erények?
1804 1810-1811 1834, 1839
Az emberi erények az értelem és az akarat erős és maradandó készségei, melyek
szabályozzák cselekedeteinket, rendben tartják szenvedélyeinket és
magatartásunkat az értelem és a hit szabályai alá rendelik. Erkölcsileg jó
cselekedetek gyakorlásával szerezzük meg és erősítjük őket. Az emberi erényeket
az isteni kegyelem tisztítja és fölemeli.
379. Melyek a főbb emberi erények?
1805 1834
A sarkalatosnak is nevezett erények, amelyek köré szerveződnek a többi
erények, és amelyek az erényes élet sarkpontjait képezik. Ezek: az okosság,
igazságosság, erősség, mértékletesség.
380. Mi az okosság?
1806 1835
Az okosság felkészíti az értelmet arra, hogy minden körülmények között
fölismerje az igazi jót és meg tudja választani a megvalósításához szükséges
eszközöket. Az okosság vezérli a többi erényeket, szabályt és mértéket mutatva
nekik.
381. Mi az igazságosság?
1807 1836
Az igazságosság állandó és szilárd akarat arra, hogy megadja másoknak azt,
amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosságot nevezzük a „vallásosság
erényének”.
382. Mi az erősség?
1808 1837
Az erősség adja a szilárdságot a nehézségek közepette és az állhatatosságot a jó
keresésében, s képessé tesz arra is, hogy igaz ügyért az ember az életét
áldozza.
383. Mi a mértékletesség?
1809 1838
A mértékletesség fékezi az élvezetvágyat, biztosítja az uralmat az ösztönök
felett, és lehetővé teszi a teremtett javak kiegyensúlyozott használatát.
384. Mik az isteni erények?
1812-1813 1840-1841
Azok az erények, amelyeknek eredete, motívuma és közvetlen tárgya maga Isten. A
megszentelő kegyelemmel áradnak az emberbe, képessé tesznek arra, hogy
kapcsolatban éljünk a Szentháromsággal, megalapozzák és lelkesítik a keresztény
ember erkölcsi tevékenységét, és elevenné teszik az emberi erényeket. A
Szentléleknek az emberi képességekben való jelenlétének és működésének zálogai.
385. Melyek az isteni erények?
1813
Az isteni erények a hit, a remény és a szeretet.
386. Mi a hit?
1814-1816 1842
A hit az az isteni erény, amellyel hiszünk Istenben és mindabban, amit ő
kinyilatkoztatott és az Egyház hinnünk elénk ad, mert Isten maga az igazság. A
hittel az ember szabadon ráhagyatkozik Istenre. Ezért, aki hisz, törekszik
megismerni és megtenni Isten akaratát, mert „a hit a szeretet által tevékeny”
(Gal 5,6).
387. Mi a remény?
1817-1821 1843
A remény az az isteni erény, amellyel Istentől kívánjuk és várjuk örök
boldogságunkat, bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetjük, s a Szentlélek kegyelme
segítségére támaszkodunk, hogy kiérdemeljük az örök boldogságot és megkapjuk a
végső állhatatosság kegyelmét.
388. Mi a szeretet?
1822-1829 1844
A szeretet az az isteni erény, amellyel Istent mindenekfölött szeretjük, a
felebarátot pedig Isten iránti szeretetből úgy szeretjük, mint önmagunkat. Jézus
új parancsot adott rá, a Törvény beteljesedését. A szeretet „a tökéletesség
köteléke” (Kol 3,14) és a többi erények alapja, mely lelkesít, indít és
elrendez: nélküle „semmi vagyok”, és bármi „mit sem használ nekem” (1Kor
13,1–3).
389. Mik a Szentlélek ajándékai?
1830-1831 1845
A Szentlélek ajándékai maradandó készségek, melyek az embert tanulékonnyá
teszik az isteni sugallatok követésére. A Szentléleknek 7 ajándéka van: a
bölcsesség, az értelem, a jó tanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és
az istenfélelem.
390. Mik a Szentlélek gyümölcsei?
1832
A Szentlélek gyümölcsei tökéletességek, melyek az örök dicsőség
zsengéjeként alakulnak ki bennünk. Az Egyház hagyománya 12 gyümölcsöt ismer:
„szeretet, öröm, béke, türelem, hosszantűrés, jóság, jóakarat, szelídség, hűség,
szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság” (Gal 5,22–23).
A BŰN
391. Mit kíván tőlünk Isten irgalmasságának elfogadása?
1846-1848 1870
Megkívánja, hogy beismerjük a bűneinket és bánkódjunk miattuk. Maga Isten az ő
Igéjével és Lelkével felfedi bűneinket, megajándékoz az igaz lelkiismerettel és
a megbocsátás reményével.
392. Mi a bűn?
1849-1851 1871-1872
A bűn „az örök törvénnyel ellenkező szó, cselekedet vagy vágy” (Szent Ágoston).
Az Ő szeretete elleni engedetlenséggel bántja Istent. Megsebzi az ember
természetét, és sérti az emberi szolidaritást. Krisztus szenvedésében
maradéktalanul föltárja a bűn súlyosságát, és irgalmasságával legyőzi.
393. Többféle bűn van-e?
1852-1853 1873
A bűnöknek igen nagy változatossága van. Különböznek egymástól tárgyuk szerint,
vagy az erények és a parancsolatok szerint, melyekkel ellenkeznek. Irányulhatnak
közvetlenül Istenre, a felebarátra vagy önmagunkra. Az elkövetés módja szerint
lehet vétkezni gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással.
394. Súlyosság tekintetében milyen különbség van a bűnök között?
1854
Van halálos bűn és van bocsánatos bűn.
395. Mikor követünk el halálos bűnt?
1855-1861 1874
Halálos bűnt akkor követünk el, amikor egyszerre van jelen a súlyos tárgy, a
teljes tudatosság és a szabad beleegyezés. Az ilyen bűn lerombolja bennünk a
szeretetet, megfoszt a megszentelő kegyelemtől, s ha meg nem bánjuk, az örök
kárhozatba juttat. Rendes körülmények között a Keresztség és a Bűnbánat vagy
Kiengesztelődés szentsége révén kapunk rá bocsánatot.
396. Mikor követünk el bocsánatos bűnt?
1862-1864 1875
A bocsánatos bűn lényegében különbözik a halálos bűntől. Akkor követjük el, ha a
bűn tárgya jelentéktelen, vagy súlyos ugyan, de a tudatosság vagy a szándék nem
teljes. Nem szakítja meg a kapcsolatot Istennel, de gyengíti a szeretetet; a
teremtmények iránti rendetlen vonzalomról tanúskodik; akadályozza a lélek
haladását az erények gyakorlásában és a jócselekedetek végzésében; ideigtartó
büntetést von maga után.
397. Hogyan szaporodik bennünk a bűn?
1865, 1876
A bűn bűnre vezet, és ismétlése bűnös készséget (víciumot) szül.
398. Mik a víciumok?
1866-1867
A víciumok az erények ellentétei, rossz szokások, amelyek elhomályosítják a
lelkiismeretet és készségessé tesznek a rosszra. A hét főbűn köré
csoportosíthatók, amelyek: gőg, fösvénység, irigység, harag, bujaság, torkosság,
restség.
399. Felelősek vagyunk-e mások bűneiért?
1868
Akkor vagyunk felelősek mások bűneiért, ha vétkesen együttműködünk velük az
elkövetésben.
400. Mik a bűn struktúrái?
1869
Az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek, melyeket
személyes bűnök hoztak létre.
MÁSODIK FEJEZET
AZ EMBERI KÖZÖSSÉG
A SZEMÉLY ÉS A TÁRSADALOM
401. Miben áll az ember társas dimenziója?
1877-1880 1890-1891
Az ember természetének és hivatásának a boldogságra szóló személyes meghívással
együtt lényeges összetevője társas dimenziója is. Ugyanis: minden embernek
ugyanaz a végső célja, maga Isten; hasonlóság van az isteni Személyek közössége
és aközött a testvériség között, amelyet az embereknek egymás között kell
megvalósítaniuk igazságban és szeretetben; a felebarát szeretete el nem
választható Isten szeretetétől.
402. Milyen kapcsolat van a személy és társadalom között?
1881-1882 1892-1893
Minden társadalmi intézmény alapelve, alanya és célja a személy, s ennek
is kell lennie. Bizonyos társulások, mint a család és a polgári társadalom
szükségesek hozzá. Hasznosak más társulási formák is egy-egy politikai
közösségen belül és nemzetközi szinten is, tiszteletben tartva a
szubszidiaritás elvét.
403. Mit jelent a szubszidiaritás elve?
1883-1885 1894
Azt jelenti, hogy egy magasabb szintű szervezet nem sajátíthatja ki magának a
nálánál alacsonyabb szintű szervezetre tartozó tevékenységet, megfosztva azt
illetékességétől; hanem szükség esetén inkább segítenie kell illetékessége
gyakorlásában.
404. Mi szükséges még az igazi emberi együttéléshez?
1886-1889 1895-1896
Tiszteletben kell tartani az igazságosságot és az értékek igazi hierarchiáját,
ugyanígy az anyagi és ösztönös dimenziókat alá kell rendelni a benső és szellemi
dimenzióknak. Különösen ott, ahol a bűn fölforgatja a társadalmi rendet, a szív
megtérésére és Isten kegyelmére kell támaszkodni, hogy megtörténjenek azok a
társadalmi változások, amelyek valóban mindenki és az egész személy javát
szolgálják. A szeretet, amely megköveteli az igazságosság gyakorlását és képessé
tesz rá, a legnagyobb társadalmi parancs.
RÉSZVÉTEL A TÁRSADALMI ÉLETBEN
405. Mire alapszik a tekintély a társadalomban?
1897-1902 1918-1920
Minden emberi közösségnek szüksége van a törvényes tekintélyre, mely biztosítja
a rendet és elősegíti a közjó megvalósulását. E tekintély alapja az emberi
természetben van, mert megfelel az Isten által megszabott rendnek.
406. Mikor gyakorolják törvényesen a tekintélyt?
1901 1903-1904 1921-1922
A tekintélyt akkor gyakorolják törvényesen, amikor a közjó érdekében
cselekszenek és elérése érdekében erkölcsös eszközöket használnak. Ezért a
politikai rendszereket a polgárok szabad választásának kell meghatároznia. A
megválasztott rendszernek tiszteletben kell tartania a „jogállam” elvét, melyben
a törvény uralkodik, nem az emberek önkényes akarata. Az igazságtalan törvények
és az erkölcsi renddel ellenkező szabályok nem kötelezőek a lelkiismeretre
nézve.
407. Mi a közjó?
1905-1906 1924
A közjó a társadalmi élet azon feltételeinek összessége, amelyek lehetővé teszik
csoportok és egyének saját tökéletességének megvalósítását.
408. Mit foglal magában a közjó?
1907-1909 1925
A közjó magában foglalja a személy alapvető jogainak tiszteletben tartását és
előmozdítását; a személyek és a társadalom szellemi és anyagi javainak
fejlődését; mindenki békéjét és biztonságát.
409. Hol valósul meg leginkább a közjó?
1910-1912 1927
A közjó legteljesebben azokban a politikai közösségekben valósul meg, amelyek
védik és előmozdítják az egyes polgárok és társulásaik javát, és nem feledkeznek
meg az emberiség családjának egyetemes javáról.
410. Hogyan vesz részt az ember a közjó megvalósításában?
1913-1917 1926
Minden ember a maga helye és szerepe betöltésével részt vesz a közjó
előmozdításában azzal, hogy tiszteletben tartja az igazságos törvényeket,
teljesíti kötelességeit, melyekért személyesen felelős, ilyen pl. a saját
családjáról való gondoskodás és munkájának becsületes végzése. Az
állampolgároknak ezen túlmenően, amennyire lehetséges, tevékenyen részt kell
venniük a közéletben.
A SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG
411. Hogyan biztosítja a társadalom a szociális igazságosságot?
1928-1933 1943-1944
A társadalom akkor biztosítja a szociális igazságosságot, ha tiszteletben tartja
a társadalom sajátos céljának, a személynek méltóságát és jogait. Továbbá a
társadalom akkor valósítja meg a szociális igazságosságot, amely szorosan
kötődik a közjóhoz és tekintély gyakorlásához, amikor biztosítja a kedvező
feltételeket a társulások és egyének jogos céljainak eléréséhez.
412. Mire alapszik az emberek közötti egyenlőség?
1934-1935 1945
Az összes ember ugyanazon méltóság és ugyanazon alapvető jogok birtokosa,
amennyiben az egy Isten képmására vannak teremtve, és egyformán értelmes lélek
birtokosai, ezért eredetük és természetük ugyanaz, s Krisztusban, az egyetlen
Üdvözítőben ugyanarra az isteni boldogságra hivatottak.
413. Hogyan kell értékelnünk az emberek közötti különbségeket?
1936-1938 1946-1947
Vannak gonosz gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek emberek millióit
sértik. E különbségek nyílt ellentétben állnak az evangéliummal, ellenkeznek az
igazságossággal, a személyi méltósággal és a békével. De vannak az emberek
között olyan különbségek is, amelyek Isten tervébe tartoznak. Isten ugyanis azt
akarja, hogy mindenki másoknál találja meg azt, amire szüksége van, s akiknek
rendkívüli „talentumai” vannak, a többiek javára kamatoztassák. Az ilyen
különbségek nagylelkűségre, jótékonyságra, a javak megosztására bátorítják, sőt
olykor kötelezik az embereket, s a kultúrákat egymás gazdagítására késztetik.
414. Hogyan mutatkozik meg az emberi szolidaritás?
1939-1942 1948
Az emberi és keresztény testvériségből fakadó szolidaritás elsősorban a javak
igazságos elosztásában, a munka egyenlő bérezésében és az igazságosabb
társadalmi rend iránti elkötelezettségben mutatkozik meg. A szolidaritás
erénye a hit lelki javainak megosztását valósítja meg, ami fontosabb az
anyagi javak megosztásánál.
HARMADIK FEJEZET
ISTEN ÜDVÖSSÉGE: A TÖRVÉNY ÉS A KEGYELEM
AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNY
415. Mi az erkölcsi törvény?
1950-1953 1975-1978
Az erkölcsi törvény az isteni Bölcsesség műve. Előírja az ember számára az
utakat, magatartási normákat, amelyek a megígért boldogságra vezetnek, és
tiltják azokat az utakat, amelyek eltávolítanak Istentől.
416. Mi a természetes erkölcsi törvény?
1954-1960 1978-1979
A természetes erkölcsi törvény, amelyet a Teremtő Isten minden ember szívébe
beleírt, részesedés Isten jóságában és bölcsességében; és azt az eredeti
erkölcsi érzéket jelenti, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy értelmével
ítéletet alkosson a jóról és rosszról. Ez a törvény egyetemes és
változtathatatlan, megalapozza a személy, a közösségek és a polgári törvény
alapvető jogait és kötelességeit.
417. Mindenki felfogja ezt a törvényt?
1960
A bűn következtében a természetes erkölcsi törvényt nem mindig és nem mindenki
azonos világossággal és közvetlenséggel fogja fel.
Emiatt Isten „a törvény kőtábláira írta azt, amit az emberek a szívükben nem
tudtak elolvasni”. (Szent Ágoston)
418. Milyen kapcsolat van a természetes erkölcsi törvény és az ószövetségi
törvény között?
1961-1962 1980
Az ószövetségi törvény a kinyilatkoztatott törvény első stádiuma. Sok olyan
igazságot mond ki, amelyek természetszerűen is hozzáférhetők az emberi értelem
számára, ezek megerősítést és nagyobb tekintélyt kaptak a szövetségekben. E
törvény erkölcsi előírásait a Tízparancsolat foglalja össze. Lerakják az ember
hivatásának alapjait, tiltják azt, ami ellenkezik Isten és a felebarát
szeretetével, és előírják, ami e két szeretet szempontjából lényeges.
419. Hogyan illeszkedik az ószövetségi törvény az üdvösség tervébe?
1963-1964 1982
Az ószövetségi törvény sok, az értelem számára is hozzáférhető igazsággal
ismertet meg, megmondja, mit kell és mit nem szabad tennünk, s mint egy bölcs
pedagógus, előkészít a megtérésre és az evangélium befogadására. Azonban, bár az
ószövetségi törvény szent, lelki és jó, még tökéletlen, mert önmagában nem adja
az erőt és a Lélek kegyelmét a megtartásához.
420. Mi az új vagy evangéliumi törvény?
1965-1972 1983-1985
Az új vagy evangéliumi törvény, amelyet Krisztus hirdetett és valósított meg, az
isteni, a természetes és kinyilatkoztatott törvény teljessége és beteljesedése.
Összefoglalása Isten és a felebarát szeretetének kettős parancsa, és az, hogy
úgy kell szeretnünk egymást, ahogyan Krisztus szeretett minket. Az új törvény
belső valóság: a Szentlélek kegyelme, mely lehetővé teszi az ilyen szeretetet. A
„szabadság törvénye” (Jak 1,25), mert elvezet a szeretettől késztetett
önkéntes cselekvésre.
„Az új Törvény alapvetően maga a Szentlélek kegyelme, mely a Krisztusban
hívőknek adatik.” (Aquinói Szent Tamás)
421. Hol található az új törvény?
1971-1974 1986
Az új törvény Krisztus egész életében és tanításában és az apostolok erkölcsi
katekézisében található meg: legfontosabb összefoglalása a hegyi beszéd.
KEGYELEM ÉS MEGIGAZULÁS
422. Mi a megigazulás?
1987-1995 2017-2020
A megigazulás Isten szeretetének legnagyobb műve. Isten irgalmas és ingyenes
tette, mellyel eltörli a bűneinket, igazzá és szentté tesz egész valónkban. Ez a
Szentlélek kegyelme által történik, amelyet Krisztus szenvedése érdemelt ki
számunkra és amelyet Keresztségben kapunk meg. A megigazulás indítja el az ember
szabad válaszát: a hitet Krisztusban és az együttműködést a Szentlélek
kegyelmével.
423. Mi a kegyelem, ami megigazulttá tesz?
1996-1998 2005-2021
A kegyelem Isten ingyenes ajándéka, melyet azért ad, hogy a maga Szentháromságos
életének részesévé és képessé tegyen bennünket arra, hogy az iránta való
szeretetből cselekedjünk. Habituális, megszentelő, átistenítő kegyelemnek
is nevezzük, mert megszentel és istenivé tesz bennünket. Természetfölötti, mert
kizárólagosan Isten ajándékozó kezdeményezésétől függ, és teljesen felülmúlja az
ember erőit és értelmi képességét. Emiatt nem tapasztalható számunkra.
424. Milyen más kegyelmek vannak még?
1999-2000 2003-2004 2023-2024
A megszentelő kegyelmen kívül van még: az aktuális kegyelem (körülményekhez
kötött ajándékok), a szentségi kegyelem (egy-egy szentség sajátos ajándékai), a
karizmák (az Egyház közjavának szolgálatára), ide tartoznak az állapotokhoz
tartozó kegyelmek, melyek az egyházi szolgálatokat és az életfeladatokat
kísérik.
425. Milyen kapcsolat van a kegyelem és az emberi szabadság között?
2001-2002
A kegyelem megelőzi, előkészíti és ébreszti az ember szabad válaszát. Megfelel
az emberi szabadság mély törekvéseinek, együttműködésre hívja, és elvezeti a
tökéletességére.
426. Mi az érdem?
2006-2010 2025-2026
Az érdem jogot biztosít egy jótett jutalmára. Isten előtt önmagától az ember
semmiféle érdemet nem szerezhet, hiszen mindent ingyenesen, ajándékba kapott
tőle. Isten azonban megadja a lehetőséget az embernek, hogy Krisztus – Isten
előtti érdemeink forrása – szeretetével egyesülve érdemeket szerezzen. A
jótettek érdemeit ezért mindenekelőtt Isten kegyelmének kell tulajdonítanunk, s
csak utána az ember szabad akaratának.
427. Milyen javakat tudunk kiérdemelni?
2010-2011 2027
A Szentlélek indítására önmagunknak is, másoknak is kiérdemelhetjük a
megszentelődésünkhöz és üdvözülésünkhöz hasznos kegyelmeket, és azokat a mulandó
javakat is, amelyek Isten terve szerint a javunkra válnak. Senki nem érdemelheti
ki az első kegyelmet, megigazulásunk és megtérésünk kezdetét.
428. Meghívottak vagyunk-e valamennyien a keresztény életszentségre?
2012-2016 2028-2029
Az összes hívő meghívást kap a keresztény életszentségre, mely a keresztény élet
teljessége és a szeretet tökéletessége. Az életszentség a Krisztussal és benne a
Szentháromsággal való bensőséges egyesülésben valósul meg. A keresztény
megszentelődés útja a kereszten át vezet és az igazak föltámadásakor teljesedik
be, amikor Isten lesz minden mindenben.
AZ EGYHÁZ: ANYA ÉS TANÍTÓ
429. Miként táplálja az Egyház a keresztény ember erkölcsi életét?
2030-2031 2047
Az Egyház az a közösség, amelyben a keresztény ember befogadja Isten Igéjét és
„Krisztus törvényének” (Gal 6,2) tanítását; fogadja a szentségek
kegyelmét; egyesül Krisztus eucharisztikus áldozatával úgy, hogy saját erkölcsi
élete lelki áldozattá lesz; követi a Boldogságos Szűz Mária és a szentek
példáját.
430. Miért avatkozik be az Egyház Tanítóhivatala az erkölcs területén?
2032-2040 2049-2051
Mert az Egyház Tanítóhivatalának kötelessége hirdetni a hitet, hogy az emberek
higgyenek és megtegyék, amit hisznek. E feladat kiterjed a természetes erkölcsi
törvény pontosabb megfogalmazásaira is, hiszen megtartásuk szükséges az
üdvösséghez.
431. Mi az Egyház parancsolatainak a rendeltetése?
2041 2048
Az Egyház öt parancsolatának célja, hogy biztosítsa a hívők számára az imádságos
lelkületben, a szentségi életben, az erkölcsi erőfeszítésekben s az Isten és a
felebarát szeretetében való fejlődés minimumát.
432. Melyek az Egyház parancsolatai?
2042-2043
A következők:
1) Vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyél részt a szentmisén és tartózkodj a
munkától és az olyan tevékenységektől, amelyek akadályozhatják e napok
megszentelését; 2) bűneidet évente legalább egyszer gyónd meg; 3) az Eucharisztiát legalább Húsvétkor vedd magadhoz; 4) az Egyház által meghatározott napokon tartózkodj a húseledeltől és tartsd meg
a böjtöt; 5) lehetőségeid szerint segítsd az Egyházat anyagi szükségleteiben.
433. Miért nélkülözhetetlen a keresztények erkölcsi élete az evangélium
hirdetésében?
2044-2046
Mert az Úr Jézushoz hasonló életükkel a keresztények a többi embert vonzani
tudják az igaz Istenben való hitre, építik az Egyházat, az evangélium
lelkületével itatják át a világot és siettetik Isten országának eljövetelét.
MÁSODIK SZAKASZ
A TÍZPARANCSOLAT
Kivonulás 20,2–17
Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
Ne legyenek idegen isteneid előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lenn a földön, vagy a vizekben, a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket, mert Én az Úr, a te Istened, féltékeny Isten vagyok. Azoknak vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon, de ezredízig irgalmasságot gyakorlok azokkal, akik szeretnek, és megtartják parancsaimat.
Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki a nevét hiába veszi.
Gondolj a szombatra és szenteld meg. Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat; a hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek szombatja; semmiféle munkát nem szabad végezned sem neked, sem fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálódnak, sem állatodnak, sem az idegennek, aki kapuidon belül tartózkodik. Az Úr ugyanis hat nap alatt teremtette
az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van, a hetedik nap azonban megpihent.
Ezért az Úr a szombatot megáldotta és megszentelte.
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis tanúságot felebarátod ellen.
Ne kívánd felebarátod házát. Ne kívánd feleségét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, sem más egyebet, ami az övé.
Második Törvénykönyv 5,6–21
Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
Ne legyenek idegen isteneid a színem előtt.
Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába…
Tartsd meg a szombatot, hogy megszenteld.
Tiszteld atyádat és anyádat.
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis tanúságot felebarátod ellen.
Ne kívánd felebarátod feleségét. Ne kívánd (…) semmijét, ami az övé.
Kateketikai formula
Én vagyok az Úr, a te Istened:
Ne legyenek más isteneid rajtam kívül.
Ne vedd hiába a te Uradnak, Istenednek nevét.
Megemlékezzél arról, hogy az ünnepnapokat megszenteld.
Tiszteld atyádat és anyádat.
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis tanúságot felebarátod ellen.
Ne kívánd más feleségét. Ne kívánd másoka javait.
434. „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mt 19,16)
2052-2054 2075-2076
Az ifjúnak, aki ezzel a kérdéssel fordult hozzá, Jézus ezt válaszolja: „Ha el
akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat”, majd hozzátette: „Jöjj
és kövess engem” (Mt 19,17.21). Jézus követése a parancsolatok
megtartását jelenti. Ő nem eltörli a Törvényt, hanem meghívja az embert, hogy
újra találja meg azt az isteni Mester személyében, aki önmaga tökéletesen
megvalósítja, kinyilatkoztatja teljes tartalmát és tanúsítja örökkévalóságát.
435. Hogyan értelmezi Jézus a törvényt?
2055
Jézus a törvényt teljességének, a szeretet kettős, mégis egy parancsának
fényénél értelmezi. „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes
lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második
hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson
alapszik az egész törvény és a próféták” (Mt 22,37–40).
436. Mit jelent a „Decalogus”, a Tízparancsolat?
2056-2057
A Decalogus azt jelenti: „tíz szó” (Kiv 34,28). E szavak foglalják össze
azt a törvényt, amelyet Isten Mózes közvetítésével a szövetség összefüggésében
adott Izrael népének. A Tízparancsolat, amikor közli az istenszeretet
parancsolatait (az első három) és a felebaráti szeretet parancsolatait (a többi
hét), kijelöli a választott népnek és mindenkinek a bűn rabszolgaságából
szabaddá vált élet útját.
437. Milyen kapcsolat van a Tízparancsolat és a Szövetség között?
2058-2063 2077
A Tízparancsolat a Szövetség fényében válik érthetővé, melyben Isten
kinyilatkoztatja magát és megismerteti akaratát. A parancsolatok megtartásával a
nép kifejezi, hogy Istenhez tartozik, és hálával válaszol szeretetének
kezdeményezésére.
438. Milyen jelentőséget tulajdonít az Egyház a Tízparancsolatnak?
2064-2068
Az Egyház a Szentíráshoz és Jézus példájához ragaszkodva alapvető fontosságot és
jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak. A keresztényeknek meg kell
tartaniuk a Tízparancsolatot.
439. Miért alkot szerves egységet a Tízparancsolat?
2069 2079
A tíz parancsolat szerves és megbonthatatlan egységet alkot, mert mindegyik utal
a többire és az egész Tízparancsolatra. Ezért egyetlen parancsolat megszegése a
teljes törvény megszegése.
440. Miért kötelez súlyosan a Tízparancsolat?
2072-2073 2081
Mert az ember Isten és felebarát iránti alapvető kötelességeit fogalmazza meg.
441. Meg lehet-e tartani a Tízparancsolatot?
2074 2082
Igen, mert Krisztus – aki nélkül semmit sem tehetünk – Lelkének és kegyelmének
ajándékozásával képessé tesz rá.
ELSŐ FEJEZET
„SZERESD A TE URADAT,
ISTENEDET TELJES SZÍVEDBŐL, TELJES LELKEDBŐL ÉS TELJES ELMÉDBŐL”
AZ ELSŐ PARANCSOLAT: ÉN VAGYOK A TE URAD, ISTENED. NE LEGYENEK IDEGEN ISTENEID ELŐTTEM!
442. Mit foglal magában Isten kijelentése: „Én vagyok a te Urad Istened?” (Kiv
20,2)
2083-2094 2133-2134
A hívő számára azt jelenti, hogy őriznie és gyakorolnia kell a három isteni
erényt, és kerülnie kell a velük ellenkező bűnöket. A hit meghajlik Isten
előtt, és elutasít mindent, ami ellenkezik a hittel, mint pl. a szándékos
kételkedést, a hitetlenséget, az eretnekséget, az aposztáziát és a szakadást. A
remény bizakodva várja Isten boldogító látását és az ő segítségét, kerüli
a kétségbeesést és a vakmerőséget. A szeretet Istent mindenekfölött
szereti, ezért elveti a közömbösséget, a hálátlanságot, a langyosságot, a lelki
restséget és a gőgből fakadó istengyűlöletet.
443. Mit jelent az Úr Jézus szava: „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki
szolgálj?” (Mt 4,10)
2095-2105 2135-2136
Ezt jelenti: imádni Istent, minden létező Urát; személyesen is, közösségben is
megadni az Őt megillető kultuszt; a dicséret, a hála, a kérés kifejezésével
imádkozni Hozzá; áldozatot ajánlani föl Neki, elsősorban a saját élet lelki
áldozatát, egyesítve Krisztus tökéletes áldozatával; megtartani a Neki tett
fogadalmakat és ígéreteket.
444. Hogyan gyakorolja a személy azt a sajátos jogát, hogy igazságban és
szabadságban tisztelheti Istent?
2104-2109 2137
Minden embernek joga és erkölcsi kötelessége keresni az igazságot, különösen
Istennel és az Egyházzal kapcsolatban, és a felismert igazsághoz ragaszkodni és
azt hűségesen őrizni, megadva Istennek a hiteles kultuszt. Ugyanakkor, az emberi
személy méltósága megköveteli, hogy vallási téren senkit ne kényszerítsenek a
lelkiismerete elleni cselekvésre, s ne is akadályozzák, hogy a közrend igazságos
korlátai között lelkiismerete szerint cselekedjen, akár magán, akár nyilvános
formákban, akár egyenként, akár közösségben.
445. Mit tilt Isten, amikor megparancsolja: „Ne legyenek idegen isteneid
előttem?” (Kiv 20,2)
2110-2128 2138-2140
Ez a parancsolat tiltja:
– a politeizmust (sokistenhitet) és a bálványimádást, mely egy
teremtményt, a hatalmat, a pénzt, végül az ördögöt isteníti;
– a babonát, mely az igaz Istent megillető kultusz eltévelyedése, s a
jövendölés, a mágia, a boszorkányság és a spiritizmus különböző formáiban
mutatkozik meg;
– a vallástalanságot, melynek megnyilvánulásai: az istenkísértés szóval
és tettel; a szentségtörés, mely szent személyeket, tárgyakat gyaláz, különösen
is az Eucharisztiát; a simónia, mellyel lelki értéket akarnak venni vagy eladni;
– az ateizmust, mely elutasítja Isten létét, gyakran magáévá téve egy
hamis emberi önrendelkezés-fogalmat;
– az agnoszticizmust, mely szerint semmit nem lehet tudni Istenről, és
amely magában foglalja a közömbösséget és a gyakorlati ateizmust.
446. Isten e parancsa: „Ne csinálj magadnak faragott képet!” (Kiv 20,3),
tiltja-e a képek tiszteletét?
2129-2132 2141
Az Ószövetségben ez a parancsolat tiltotta az abszolút transzcendens Isten
ábrázolását. Isten Fiának megtestesüléséből kiindulva azonban (amint ezt a II.
Niceai Zsinat 787-ben: megfogalmazta) a szentképek keresztény tisztelete jogos,
mert Isten emberré lett Fiának misztériumára alapszik, akiben a transzcendens
Isten láthatóvá tette magát. A képeket nem imádjuk, hanem tiszteljük azt, akit
ábrázolnak: Krisztust, a Szűzanyát, az angyalokat és a szenteket.
A MÁSODIK PARANCSOLAT: ISTEN NEVÉT HIÁBA NE VEDD!
447. Hogyan tisztelhetjük Isten Nevének szentségét?
2142-2149 2160-2162
Isten Nevét úgy tiszteljük, hogy segítségül hívjuk, áldjuk, dicsérjük,
dicsőítjük. Kerülni kell tehát az Isten Nevére való hivatkozást rossz tett
igazolására, és minden méltatlan emlegetését, amilyen a káromlás, mely
természete szerint súlyos bűn, az átkozódást és a hűtlenséget az
Isten Nevében tett ígéretekben.
448. Miért tilos a hamis eskü?
2150-2151 2163-2164
Mert úgy idézi meg Istent, aki maga az igazság, mint a hazugság tanúját.
„Csak akkor esküdjél akár a Teremtőre, akár teremtményre, ha igazat mondasz, ha
szükséges és tisztelettel teszed.” (Loyolai Szent Ignác)
449. Mi az esküszegés?
2152-2155
Az esküszegés azt jelenti, hogy valamit, amit nem akarunk megtenni, esküvel
ígérünk, vagy nem tartjuk meg eskünket. Súlyos bűn Isten ellen, aki mindig
hűséges ígéreteihez.
A HARMADIK PARANCSOLAT:
MEGEMLÉKEZZÉL ARRÓL, HOGY AZ ÜNNEPNAPOKAT MEGSZENTELD!
450. Isten miért „áldotta meg a szombati napot és nyilvánította szentté”? (Kiv
20,11)
2168-2172 2189
Mert a szombati napon emlékezünk Isten megpihenésére a teremtés hetedik
napján, Izrael szabadulására az egyiptomi rabszolgaságból és a szövetségre,
amelyet Isten kötött a népével.
451. Milyen magatartást tanúsított Jézus a szombattal kapcsolatban?
2173
Jézus elismerte a szombat szentségét, és isteni tekintélyével hiteles
magyarázatát adta: „A szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért”
(Mk 2,27).
452. A keresztények miért cserélték a szombatot vasárnapra?
2174-2176 2190-2191
Mert a vasárnap Krisztus föltámadásának napja. Mint „a hét első napja” (Mk
16,2), az első teremtésre utal; mint a szombatot követő „nyolcadik” nap a
Krisztus föltámadásával megkezdődött új teremtést jelzi. Ezért lett a
keresztények számára az első a napok és az ünnepek között: az Úr napja,
amelyen Ő a Húsvétjával beteljesíti a zsidó szombat lelki igazságát és hirdeti
az ember örök nyugalmát Istenben.
453. Hogyan szenteljük meg a vasárnapot?
2177-21852192-2193
A keresztények a vasárnapot és a többi parancsolt ünnepet úgy szentelik meg,
hogy részt vesznek az Úr Eucharisztiájában, és tartózkodnak az olyan
tevékenységektől, amelyek akadályoznák Isten tiszteletét, illetve megzavarnák az
Úr napjának sajátos örömét, valamint a test és a lélek szükséges pihenését.
Megengedettek a család szükségleteivel kapcsolatos tevékenységek és a fontos
társadalmi szolgálatok, csak ne alakítsanak ki a vasárnap megszentelését, a
családi életet és az egészséget károsító szokásokat.
454. Miért fontos a vasárnapnak, mint ünnepnapnak a polgári elismerése?
2186-2188 2194-2195
Azért, hogy mindenki megkapja a valós lehetőséget a szükséges pihenésre és
szabadidőre, melyek lehetővé teszik a vallásos, családi, kulturális és társas
élet ápolását; hogy legyen idő elmélkedésre, reflexióra, csöndre és tanulásra;
hogy legyen alkalom jócselekedetekre, különösen a betegek és öregek javára.
MÁSODIK FEJEZET
„SZERESD FELEBARÁTODAT, MINT ÖNMAGADAT!”
A NEGYEDIK PARANCSOLAT: TISZTELD ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT!
455. Mit parancsol a negyedik parancsolat?
2196-2200 2247-2248
Azt parancsolja, hogy tiszteljük és becsüljük szüleinket és mindazokat, akiket
Isten a javunkra a saját tekintélyével fölruházott.
456. Milyen a család természete Isten terve szerint?
2201-2205 2249
Egy férfi és egy nő, akik házasságban egyesülnek, alkotnak egy családot
gyermekeikkel együtt. A család intézményét Isten alkotta, és ő határozta meg
alaptörvényeit. A házasság és a család a házastársak javára, gyermekek nemzésére
és nevelésére van rendelve. Egy-egy család tagjai között elsődleges személyes
kapcsolatok és felelősségek léteznek. Krisztusban a család családi Egyházzá
lesz, mert a hit, a remény és a szeretet közössége.
457. Milyen helyet foglal el a család a társadalomban?
2207-2208
A család az emberi társadalom alapsejtje és megelőzi a közhatalom bármiféle
elismerését. A családi elvek és értékek jelentik a társadalom életének alapját.
A családi élet bevezet a társadalom életébe.
458. Milyen kötelességei vannak a társadalomnak a családdal szemben?
2209-2213 2250
A társadalomnak kötelessége támogatni és megerősíteni a házasságot és a
családot, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét is. A közhatalom
viselőinek tisztelniük, oltalmazniuk és támogatniuk kell a házasság és a család
igaz természetét, a közerkölcsöt, a szülők jogait és a család boldogulását.
459. Melyek a gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben?
2214-2220 2251
A szülők iránt a gyermekek kötelesek tiszteletet (gyermeki jámborságot),
megbecsülést, tanulékonyságot és engedelmességet tanúsítani, ezzel járulva hozzá
– jó kapcsolatokat tartva a testvérekkel is – az egész családi élet
harmóniájának és szentségének növekedéséhez. Valahányszor a szülők
szükséghelyzetbe kerülnek betegség, megözvegyülés vagy öregség miatt, a felnőtt
gyermekek kötelessége erkölcsi és anyagi segítséget nyújtani nekik.
460. Melyek a szülők kötelességei a gyermekekkel szemben?
2221-2231
Az isteni atyaság részeseiként a szülők gyermekeik első nevelői és első
hithirdetői. Kötelességük úgy szeretni és tisztelni gyermekeiket, mint
személyeket és Isten gyermekeit, s amennyire lehet, gondoskodniuk
kell testi és lelki szükségleteikről; megfelelő iskolát kell választaniuk
számukra, okos tanácsaikkal segíteniük kell őket a foglalkozás és az életállapot
megválasztásban. Különleges küldetésük a gyermekek keresztény hitben való
nevelése.
461. Hogyan nevelik a szülők gyermekeiket a keresztény hitre?
2252-2253
Elsősorban példával, imádsággal, családi katekézissel és az egyházi életben való
részvétellel.
462. Mindenek fölött álló értéket jelentenek-e a családi kötelékek?
2232-2233
A családi kötelékek minden jelentőségük ellenére sem jelentenek abszolút
értéket, mert a keresztény ember elsődleges hivatása, hogy szeretve kövesse
Krisztust: „Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám,
aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt 10,37).
A szülőknek örömmel kell támogatniuk gyermekeik Krisztus-követését bármilyen
életállapotban, az Istennek szentelt életben, illetve a papi szolgálatban is.
463. Hogyan kell gyakorolni a hatalmat a polgári társadalom különböző
területein?
2234-2237
2254
Mindig szolgálatként kell gyakorolni, tiszteletben tartva az ember alapvető
jogait, az értékek jogos hierarchiáját, a törvényeket, az osztó igazságosságot
és a szubszidiaritás elvét. Mindenkinek, aki hatalmat gyakorol, inkább a
közösség, mint a saját javát kell keresnie, s döntéseiben az Istenről, az
emberről és a világról megismert igazságokhoz kell igazodnia.
464. Melyek a polgárok kötelességei a polgári hatóságokkal szemben?
2238-2241
2255
Akik hatalom alatt állnak, azoknak feletteseiket Isten képviselőinek kell
tekinteniük, tiszteletteljes együttműködést nyújtva nekik a köz- és társadalmi
élet jó működése érdekében. Ez magában foglalja a haza szeretetét és
szolgálatát, a szavazati jogot és kötelességet, a közteherviselést, az ország
védelmét és az építő kritika jogát.
465. Az állampolgárnak mikor nem kell engedelmeskednie a polgári hatóságnak?
2242-2243
2256
Az állampolgár lelkiismeretben nem köteles engedelmeskedni, ha a polgári hatalom
törvényei ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel: „Inkább kell
engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5,29).
AZ ÖTÖDIK PARANCSOLAT:
NE ÖLJ!
466. Miért kell tisztelni az emberi életet?
2258-2262
2318-2320
Mert szent (sacrum = érinthetetlen). Az élet kezdetétől fogva
Isten teremtő tevékenységének tárgya, és örökre különleges kapcsolatban marad
Teremtőjével, egyetlen végső céljával. Senki sem ölhet meg közvetlenül ártatlan
embert, mert az emberölés súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a
Teremtő szentségével. „Az ártatlant és igazat ne öld meg” (Kiv 23,7).
467. Miért nem vét e törvény ellen a személy és társadalom törvényes védelme?
2263-2265
Mert a törvényes védelemmel az élethez való jogot és az élet védelmét választjuk
mind önmagunk, mind mások esetében és nem a gyilkosságot. A törvényes védelem
azok számára, akik felelősek mások életéért, súlyos kötelesség is lehet. Azonban
nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékű erőt alkalmazni.
468. Mire való a büntetés?
2266
A törvényes közhatalom által kirótt büntetésnek az a célja, hogy a bűn által
megbontott rendet helyreállítsa, megvédje a közrendet és a személyek
biztonságát, és segítse a vétkest a javulásban.
469. Milyen büntetéseket lehet kiszabni?
2267
A kirótt büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett bűnténnyel. Ma a
lehetőségek következtében, melyekkel az állam rendelkezik a bűntények
visszaszorítására a vétkesek ártalmatlanná tételével, a halálbüntetés
feltétlenül szükséges esetei „már nagyon ritkák, ha még egyáltalán alkalmazzák”
(Evangelium vitae). Amikor az életet megkímélő eszközök elegendőek, a
tekintélynek ezekhez kell folyamodnia, mert jobban megfelelnek a közjó konkrét
feltételeinek, az emberi személy méltóságának, és nem fosztják meg végleg a
vétkest a javulás lehetőségétől.
470. Mit tilt az ötödik parancsolat?
2268-2283
2321-2326
Az ötödik parancsolat, mint az erkölcsi törvénnyel súlyosan ellenkezőket, tiltja
a következőket:
– a közvetlen és szándékos emberölést és az közreműködést benne;
– a közvetlen, célként vagy eszközként akart abortuszt.
Elkövetőjét és a vele együttműködőket az Egyház kiközösítéssel bünteti, mert az
embert fogantatásától kezdve föltétlenül tisztelni és óvni kell a maga
épségében;
– a közvetlen eutanáziát, mely abban áll, hogy egy cselekvéssel vagy egy
szükséges cselekvés elmulasztásával véget vetnek fogyatékos, beteg vagy halál
közelében lévő személy életének;
– az öngyilkosságot és a benne való szándékos együttműködést, ugyanis
súlyosan sérti Isten, önmaga és a felebarát jogos szeretetét; felelősségét
súlyosbíthatja az általa okozott botrány, illetve csökkenthetik a különféle
pszichés zavarok vagy súlyos félelmek.
471. Milyen orvosi beavatkozások megengedettek, amikor már közeli a halál?
2278-2279
A gyógyítást, melyre rendes körülmények között a betegnek szüksége van,
törvényesen nem szabad megszakítani. Ellenben törvényes a fájdalomcsillapítók
használata, melyek nem a halálra irányulnak és a lemondás „a túlbuzgó
gyógyításról”, azaz az aránytalan és pozitív kimenetel reménye nélküli orvosi
eljárások alkalmazásáról.
472. Miért kell védenie a társadalomnak minden magzatot?
2273-2274
A polgári társadalomnak és törvényhozásának alapvető alkotóeleme, hogy minden
emberi egyednek elidegeníthetetlen joga van az élethez a fogantatásától kezdve.
Amikor az állam nem mindenki – különösen a leggyöngébbek, köztük a magzatok –
jogainak szolgálatába állítja erőit, magának a jogállamnak az alapjai kerülnek
veszélybe.
473. Hogyan lehet elkerülni a botrányt?
2284-2287
A botrányt, ami mások bűnre vezetését jelenti, a személy lelkének és testének
tiszteletével lehet elkerülni. Ha valaki szándékosan visz másokat súlyos bűnbe,
önmaga ezzel súlyos bűnt követ el.
474. Milyen kötelességeink vannak a testünkkel szemben?
2288-2291
Értelmesen gondoskodnunk kell önmagunk és mások testi egészségéről, de
kerülni kell a testkultuszt és minden túlzást. Emellett tiltott a
kábítószerek használata, melyek súlyosan károsítják az egészséget és az emberi
életet, valamint az étellel, alkohollal, dohánnyal és gyógyszerekkel való
visszaélés.
475. Erkölcsileg mikor megengedettek a személyekkel vagy csoportokkal végzett
tudományos, orvosi és pszichológiai kísérletek?
2292-2295
Erkölcsileg akkor megengedettek, ha a személy és a társadalom integrális javának
szolgálatára vannak, és nem kockáztatják a benne résztvevők, megfelelően
informált és beleegyezésüket adó személyek életét, illetve testi és lelki
épségét.
476. Megengedett-e szervek átültetése, illetve a szervek halál előtti és utáni
odaajándékozása?
2296
A szervátültetés erkölcsileg akkor elfogadható, ha a donor beleegyezik és nem
jár szélsőséges kockázatokkal számára. A szervek halál utáni elajándékozásának
nemes gesztusához teljesen meg kell bizonyosodni a donor valóságos haláláról.
477. Mely cselekmények ellenkeznek a személy testi épségének tiszteletével?
2297-2298
A következők: az emberrablás, a jogtalan fogvatartás, a terrorizmus, a kínzás,
az erőszak és a közvetlen sterilizáció. Az amputáció és a csonkítás erkölcsileg
csak akkor megengedett, ha az illető személy gyógyításához feltétlenül
szükséges.
478. Milyen gondoskodást igényelnek a haldoklók?
2299
A haldoklóknak joguk van ahhoz, hogy méltósággal éljék át földi életük utolsó
perceit, mindenekelőtt az imádság és a szentségek támogatásával, melyek
fölkészítenek az élő Istennel való találkozásra.
479. Hogyan kell bánni a halott testével?
2300-2301
Az elhunytak testével tisztelettel és szeretettel kell bánni. Hamvasztásuk
megengedett, ha a végrehajtásával nem a test föltámadásába vetett hitet
kérdőjelezik meg.
480. A béke tekintetében mit vár el az Úr mindenkitől?
2302-2303
Az Úr, aki azt hirdeti, hogy „boldogok a békességszerzők” (Mt 5,9),
megkívánja a szív békéjét, s ezzel szemben kárhoztatja az erkölcstelen haragot,
amely az elszenvedett bántás miatti bosszú vágya, és a gyűlöletet, mely rosszat
akar a másiknak. Ha e magatartások szándékosak és jelentős tárgyuk van, súlyos
bűnök a szeretet ellen.
481. Mit jelent a béke a világban?
2304-2305
A világban a béke, mely szükséges az emberi élet tiszteletéhez és
kibontakozásához, nem egyszerűen a háború hiánya vagy a szembenálló erők
egyensúlya, hanem „a rend nyugalma” (Szent Ágoston), „az igazságosság gyümölcse”
(Iz 32,17) és a szeretet hatása. A földi béke Krisztus békéjének képe és
gyümölcse.
482. Mit követel a világ békéje?
2304 2307-2308
Megköveteli a méltányos elosztást és a személyek javainak védelmét, a szabad
kommunikációt az emberek között, a személyek és a népek méltóságának
tiszteletét, az igazságosság és a testvériség fáradhatatlan gyakorlását.
483. Erkölcsileg mikor megengedett a katonai erő alkalmazása?
2307-2310
A katonai erő alkalmazása erkölcsileg a következő feltételek egyidejű jelenléte
esetén igazolt: tartós és súlyos kár elszenvedése; minden békés megoldási
lehetőség hatástalansága; a siker megalapozott lehetősége; nagyobb rosszak
megelőzése, figyelembe véve a mai pusztító eszközök erejét.
484. Háború veszélye esetén kire tartozik e feltételek mérlegelése?
2309
A kormányok okos ítéletére tartozik, melyeket az a jog is megillet, hogy az
állampolgárokat a nemzet védelmére kötelezzék, tiszteletben tartva a személy
lelkiismereti tiltakozásának jogát, hogy az emberi közösség szolgálatának más
formáját válassza.
485. Háború esetén mire kötelez az erkölcsi törvény?
2312-2314 2328
Az erkölcsi törvény mindig érvényben marad, háború esetén is. Megköveteli, hogy
emberségesen bánjanak a nemharcolókkal, a sebesült katonákkal és a foglyokkal. A
nemzetek jogával ellentétes szándékos cselekmények és az arra kötelező parancsok
olyan bűntények, melyek alól a vak engedelmesség nem ment föl. El kell ítélni a
tömegpusztítást, a népirtást, az etnikai kisebbség kiirtását, melyek a
legsúlyosabb bűnök közé tartoznak: erkölcsi kötelesség szembeszállni azzal, aki
valakinek ilyen parancsot ad.
486. Mit kell tenni a háború elkerülése érdekében?
2315-2317 2327-2330
Minden értelmesen lehetséges dolgot meg kell tenni a háború elkerülése érdekében
az általa okozott károk és jogtalanságok miatt. El kell kerülni a fegyverek
törvényes hatalom által kellően nem szabályozott kereskedelmét és fölhalmozását;
főként a gazdasági és társadalmi igazságtalanságokat; az etnikai és vallási
diszkriminációkat; az irigységet, a bizalmatlanságot, a gőgöt és a bosszúállás
szellemét. Mindezek és egyéb rendetlenségek kiküszöbölése segít a béke
építésében és a háború elkerülésében.
A HATODIK PARANCSOLAT: NE TÖRJ HÁZASSÁGOT!
487. Mi a feladata a személynek nemiségével kapcsolatban?
2331-2336 2392-2393
Isten teremtette az embert férfinak és nőnek, egyforma személyi méltósággal, és
beléjük írta a szerelem és a közösség hivatását. Mindenkinek egyenként feladata
elfogadni a saját nemi identitását, megismerve sajátosságait, komplementaritását
és jelentőségét az egész személy számára.
488. Mi a tisztaság (castitas)?
2337-2338
A tisztaság a szexualitás pozitív beépítése a személyiségbe. A szexualitás akkor
válik igazán emberivé, amikor a kellő módon épül be a személy és személy
kapcsolatába. A tisztaság erkölcsi erény, Isten ajándéka, kegyelem, a Lélek
egyik gyümölcse.
489. Mit foglal magába a tisztaság erénye?
2339-2341
Magában foglalja az önuralom megszerzését, mint az ember önmaga
odaajándékozására irányuló szabadságának kifejezését. E célból a fejlődés
szakaszainak megfelelő, integrális és folyamatos nevelésre van szükség.
490. Mely eszközök segítenek tisztán élni?
2340-2347
Számos eszköz áll rendelkezésünkre: Isten kegyelme, a szentségek segítsége, az
imádság, az önismeret, a különböző helyzeteknek megfelelő aszkézis gyakorlása,
az erkölcsi erények gyakorlása, különösen a mértékletességé, mely a
szenvedélyeket az értelem irányítása alá rendezi.
491. Miként hivatott mindenki a tisztaságra?
2348-2350 2394
Krisztust, a tisztaság mintaképét követve valamennyien arra vagyunk hivatottak,
hogy saját állapotunknak megfelelően tisztán éljünk: egyesek a szüzességben vagy
a fölszentelt cölibátusban élnek, hogy kiemelkedő módon, könnyebben adhassák oda
magukat Istennek, osztatlan szívvel; mások a házasságban élik a házastársi
tisztaságot; a nem házasok az önmegtartóztatásban gyakorolják a tisztaságot.
492. Melyek a tisztaság elleni főbb bűnök?
2351-2359 2396
Súlyos bűnök a tisztaság ellen, mindegyik saját tárgya természetének
megfelelően: a házasságtörés, a maszturbáció, a paráznaság, a pornográfia, a
prostitúció, az erőszak, a homoszexuális cselekedetek. Ezek a bűnök mind a
bujaság víciumának megnyilvánulásai. Amennyiben kiskorúakkal követik el, e
cselekmények még súlyosabb merényletek testi és erkölcsi épségük ellen.
493. Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket
akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?”
2336
Jóllehet a Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy „Ne törj
házasságot” (Kiv 20,14), az Egyház hagyománya átfogóan követi az Ó- és
Újszövetség erkölcsi tanítását, és a hatodik parancsolatot az összes tisztaság
elleni bűnök összefoglalásaként tekinti.
494. Milyen feladatai vannak a polgári hatóságoknak a tisztasággal kapcsolatban?
2354
A polgári hatóságoknak, amennyiben kötelesek előmozdítani az emberi személy
méltóságának tiszteletét, hozzá kell járulniuk a tisztaságot támogató környezet
megteremtéséhez úgy is, hogy megfelelő törvényekkel akadályozzák a tisztaságot
sértő fentebb felsorolt bűnöket, hogy megvédjék elsősorban a kiskorúakat és a
gyengébbeket.
495. Melyek a házastársi szeretet értékei, melyekre a szexualitás rendeltetett?
2360-2361 2397-2398
A házastársi szerelem javai, melyeket a megkereszteltek esetében a Házasság
szentsége megszentel, a következők: egység, hűség, fölbonthatatlanság és
nyitottság a termékenységre.
496. Mit jelent a házastársi aktus?
2362-2367
A házastársi aktusnak kettős jelentése van: egyesítő (a házastársak kölcsönös
ajándékozása) és életadó (nyitottság az élet továbbadására). Senki sem
szakíthatja szét, ezek egyikét vagy másikát kizárva, azt az elválaszthatatlan
összetartozást, melyet Isten akart a házastársi aktus két jelentése között.
497. Mikor erkölcsös a születésszabályozás?
2368-2369 2399
A születésszabályozás, mely a felelős atyaság és anyaság egyik szempontja,
objektíven akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a házastársak külső kényszer
nélkül, nem önzésből, hanem komoly megfontolással és az erkölcsiség objektív
kritériumaival megegyező módszerekkel, azaz periodikus megtartóztatással és a
terméketlen periódusok fölhasználásával gyakorolják.
498. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei?
2370-2372
Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint például a közvetlen sterilizáció
vagy a fogamzásgátlás –, amelyet vagy a házastársi aktusra készülve, annak
folyamán, vagy annak természetes következményei kibontakozása közben célként
vagy eszközként azért végeznek, hogy megakadályozzák az élet továbbadását.
499. Miért erkölcstelen az inszemináció és a mesterséges megtermékenyítés?
2373-2377
Azért erkölcstelenek, mert az élet továbbadását elszakítják attól az aktustól,
mellyel a házastársak kölcsönösen önmagukat ajándékozzák, és így az emberi
személy eredetét és rendeltetését a technika uralma alá helyezik. Továbbá az
inszemináció és a heterológ megtermékenyítés azzal, hogy olyan technikát
alkalmaznak, amely egy harmadik személyt von be a házastársak közé, sértik a
gyermek jogát ahhoz, hogy egy általa ismert apától és anyától szülessék, akiket
házasság köt egymásho,z és kizárólagos joguk van ahhoz, hogy csak egymás által
váljanak szülővé.
500. Miként kell tekinteni a gyermekre?
2378
A gyermek Isten ajándéka, a házasság legnagyobb ajándéka. Nem létezik az
a jog, hogy gyermeke legyen valakinek („a gyermek bármi áron kell”). Ellenben
létezik a gyermek joga arra, hogy szülei házastársi aktusának legyen a
gyümölcse, és az a jog is, hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék.
501. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak?
2379
Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután kimerítették a
törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják nagylelkűségüket gyámság és
örökbefogadás vállalásával vagy a felebaráti szeretet komoly gyakorlásával.
Ezáltal lelki termékenységet valósítanak meg.
502. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát?
2380-2391 2400
A következők: a házasságtörés, a válás, a többnejűség, a vérfertőzés, a szabad
kapcsolatok (együttélés, konkubinátus), a házasságot megelőző vagy azon kívüli
nemi aktus.
A HETEDIK PARANCSOLAT: NE LOPJ!
503. Mit tartalmaz a hetedik parancsolat?
2401-2402
A hetedik parancsolat tartalmazza a javak egyetemes rendeltetését, elosztását és
magántulajdonát; a személyek és javaik, valamint az egész teremtés épségének a
tiszteletét. Az Egyház e parancsolatra építi szociális tanítását is, mely
magában foglalja a gazdasági tevékenység, a társadalmi és politikai élet
szabályait, a munkához való jogot és a munkára való kötelezettséget, a nemzetek
közötti igazságosságot és szolidaritást, és a szegények szeretetét.
504. Milyen feltételek mellett van az embernek joga a magántulajdonhoz?
2403
A magántulajdonhoz való jog föltételezi, hogy azt jogosan szerezték vagy kapták.
Elsőbbsége van a javak egyetemes rendeltetésének, amennyiben az összes emberek
alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.
505. Mi a magántulajdon rendeltetése?
2404-2406
A magántulajdon célja az, hogy biztosítsa az egyes személyek szabadságát és
méltóságát, azáltal, hogy segíti mindazok alapvető szükségleteinek kielégítését,
akikért felelősek vagyunk, és másokét, akik szükséghelyzetben vannak.
506. Mit parancsol a hetedik parancsolat?
2407 2450-2451
A hetedik parancsolat előírja mások javainak tiszteletét, az igazságosság, a
szeretet, a mértéktartás és a szolidaritás gyakorlása által. Részleteiben
megköveteli az adott ígéretek és a megkötött szerződések megtartását; az
elkövetett jogtalanságok orvoslását és az okozott kár megtérítését; a
teremtés épségének tiszteletben tartását az univerzumban található ásványi,
növényi és állati erőforrások okos és mértéktartó használatával, különös
tekintettel a kihalással fenyegetett fajokra.
507. Hogyan kell viselkednie az embernek az állatokkal szemben?
2416-2418 2457
Az embernek az állatokkal, mint Isten teremtményeivel jóakarattal kell bánnia,
elkerülve mind a túlzott szeretetet, mind meggondolatlan felhasználásukat,
elsősorban az értelmes határokon túli és az állatoknak hasztalanul fájdalmat
okozó tudományos kísérletekben.
508. Mit tilt a hetedik parancsolat?
2408-2413 2453-2455
A hetedik parancsolat elsősorban a lopást tiltja, mely mások javainak elvétele a
tulajdonos ésszerű akarata ellenére. Ez valósul meg az igazságtalan bérek
fizetésekor, a javak értékével való spekulációban, mellyel mások kárára húznak
hasznot, s a megegyezések és szerződések meg nem tartásában is. Tiltja továbbá a
pénzügyi vagy kereskedelmi csalásokat, a szándékos károkozást a magán- vagy
köztulajdonban. Tiltja az uzsorát, a korrupciót, a közjavak magáncélra történő
használatát, a vétkesen rosszul végzett munkát, a tékozlást.
509. Mit tartalmaz az Egyház szociális tanítása?
2419-2423
Az Egyház szociális tanítása – mint az emberi személy méltósága és szociális
dimenziója evangéliumi igazságának szerves fejleménye – a reflexióhoz szükséges
alapelveket tartalmaz, az ítéletalkotáshoz kritériumokat fogalmaz meg, s
cselekvési szabályokat és irányulásokat javasol.
510. Mikor avatkozik be az Egyház szociális kérdésekbe?
2420 2458
Az Egyház, azáltal, hogy erkölcsi ítéletet mond, akkor avatkozik be gazdasági és
szociális kérdésekbe, amikor az emberi személy alapvető jogai, a közjó és a
lelkek üdvössége azt megköveteli.
511. Hogyan kell élni a társadalmi és gazdasági életet?
2459
Saját módszereivel az erkölcsi rend keretein belül, a teljes ember és az egész
emberi közösség szolgálatában, tiszteletben tartva a szociális igazságosságot.
Szerzőjének, központjának és céljának az embert kell tekinteni.
512. Mi ellenkezik az Egyház szociális tanításával?
2424-2425
Az Egyház szociális tanításával ellenkeznek azok a gazdasági és társadalmi
rendszerek, melyek föláldozzák a személyek alapvető jogait, vagy a profitot
tekintik kizárólagos törvényüknek és végső céljuknak. Ezért az Egyház elutasítja
a modern időkben a „kommunizmushoz” vagy a „szocializmus” ateista és
totalitárius formáihoz kapcsolódó ideológiákat. Továbbá elutasítja a
„kapitalizmus” gyakorlatában az individualizmust és a piac törvényének az emberi
munkával szembeni abszolút elsőbbségét.
513. Mi a munka jelentősége az ember számára?
2426-2428 2460-2461
A munka az ember számára kötelesség és jog, mely által együttműködik a teremtő
Istennel. Hivatásszerűen és szakértelemmel dolgozva ugyanis a személy
megvalósítja a természetébe írt képességeket, fölemeli a Teremtő ajándékait és a
kapott talentumokat, fenntartja önmagát és családtagjait, szolgálja az emberi
közösséget. Emellett Isten kegyelmével a munka a megszentelés és a Krisztussal
való együttműködés eszköze lehet a többiek üdvösségére.
514. Milyen munkához van joga minden embernek?
2429 2433-2434
Mindenki számára biztosítani kell a biztos és tisztességes munka lehetőségét
igazságtalan diszkriminációk nélkül, tiszteletben tartva a gazdasági
kezdeményezés szabadságát és a méltányos fizetést.
515. Milyen felelőssége van az államnak a munkával kapcsolatban?
2431
Az állam feladata, hogy gondoskodjék a tulajdon és az egyéni szabadság
feltételeinek biztosításáról, továbbá a stabil fizetőeszközről és a hatékony
közszolgálatról; hogy felügyelje és irányítsa az emberi jogok gyakorlását a
gazdasági szektorban. A körülményeknek megfelelően a társadalomnak segítenie
kell a polgárokat abban, hogy munkát találjanak.
516. Mi a feladata a vállalatvezetőknek?
2432
A vállalatvezetők felelősek tevékenységeik gazdasági és ökológiai eredményeiért.
Tekintettel kell lenniük a személyek javára, s nem csak a profit növelésére,
ámbár a profitra szükség van a beruházások, a vállalat jövője, a
foglalkoztatottság és a gazdasági élet normális menete szempontjából.
517. Milyen kötelességei vannak a munkásoknak?
2435
Munkájukat lelkiismeretesen, szakértelemmel és odaadással kell végezniük, s az
esetleg fölmerülő nézeteltéréseket dialógussal kell megoldaniuk. Az
erőszakmentes sztrájkhoz folyamodás erkölcsileg akkor megengedett, amikor
szükséges eszköznek tűnik egy arányos előny eléréséhez, figyelembe véve a
közjót.
518. Hogyan kell megvalósítani a nemzetek közötti igazságosságot és
szolidaritást?
2437-2441
Nemzetközi szinten az összes nemzeteknek és intézményeknek a szolidaritás és a
szubszidiaritás szellemében kell tevékenykedniük a nyomor, az erőforrások és a
gazdasági eszközök egyenlőtlensége, a gazdasági és szociális igazságtalanságok,
a személyek kizsákmányolása, a szegény országok adóssághalmozása, a kevésbé
fejlett országok fejlődését akadályozó gonosz mechanizmusok megszüntetése vagy
legalább csökkentése érdekében.
519. A keresztények hogyan vesznek részt a politikai és társadalmi életben?
2442
A világi hívők közvetlenül kapcsolódnak be a politikai és társadalmi életbe,
amikor keresztény lélekkel hatják át a mulandó dolgokat és mindenkivel
együttműködnek, mint az evangélium hiteles tanúi és a béke és az igazságosság
munkásai.
520. Mi indít a szegények szeretetére?
2443-2449 2462-2463
A szegények iránti szeretetre a boldogságok evangéliuma és Jézus példája indít,
aki oly nagy figyelemmel volt a szegények iránt. Jézus mondta: „Bizony mondom
nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”
(Mt 25,40). A szegények iránti szeretet abban valósul meg, hogy törődünk
anyagi szegénységükkel és elkötelezetten harcolunk a kulturális, erkölcsi és
vallási szegénység számos formája ellen is. Az irgalmasság testi és lelki
cselekedetei s a századok során alapított sok jótékonysági intézmény tanúja
annak a szegények iránti kiemelt szeretetnek, mely jellemző Jézus tanítványaira.
A NYOLCADIK PARANCSOLAT: NE SZÓLJ HAMIS TANÚSÁGOT!
521. Mire van kötelezve az ember az igazsággal kapcsolatban?
2464-2470 2504
Minden személy arra hivatott, hogy cselekvésében és beszédében őszinte és
igazmondó legyen. Mindenkinek kötelessége keresni az igazságot és hozzá
ragaszkodni, úgy, hogy egész életét az igazság követelményei szerint rendezi.
Jézus Krisztusban teljesen megmutatkozott Isten igazsága: Ő az Igazság.
Aki Őt követi, az igazság Lelkében él és elkerüli a kétszínűséget, a színlelést
és a képmutatást.
522. Hogyan lehet tanúságot tenni az igazságról?
2471-2474 2505-2506
A kereszténynek nyilvános és magánélete minden területén tanúságot kell tennie
az evangéliumi igazságról, szükség esetén tulajdon élete föláldozása árán is. A
vértanúság a hit igazsága mellett tett legnagyobb tanúságtétel.
523. Mit tilt a nyolcadik parancsolat?
2475-2487 2507-2509
A nyolcadik parancsolat tiltja:
– a hamis tanúságot, esküszegést, hazugságot, melyek súlyossága az
elferdített igazság súlyától, a körülményektől, a hazudó szándékától és az
okozott kártól függ;
– a vakmerő ítéletet, a megszólást, a hitelrontást és a
rágalmat, melyek sértik vagy lerontják a becsületet és a jó hírnevet,
melyhez minden személynek joga van;
– a csábítást, a hízelgést és az elnézést, főként ha súlyos
bűnök elkövetését vagy tiltott előnyök elérését célozza.
Az igazság ellen elkövetett bűnöket jóvá kell tenni, ha másoknak kárt okoztak.
524. Mit követel a nyolcadik parancsolat?
2488-2492 2510-2511
A nyolcadik parancsolat megköveteli az igazságnak a szeretet tapintatával kísért
tiszteletét: a kommunikációban és az információban, melyeknek
tekintettel kell lenniük a személyes és közjóra, a magánélet védelmére és a
botrány veszedelmére; a hivatali titkok megtartásában, melyeket mindig
meg kell tartani, kivéve a súlyos és arányos rendkívüli eseteket. Ugyanígy
megkívánja a mások által titokként rábízottak megőrzését.
525. Hogyan kell használni a tömegtájékoztató eszközöket?
2493-2499 2512
A tömegtájékoztató eszközök által adott információnak a közjót kell szolgálnia,
és tartalma szerint igaznak, s az igazságosság és szeretet figyelembevételével
teljesnek is kell lennie. Kifejezésmódjának megfelelőnek és tisztességesnek kell
lennie, kényesen ügyelve az erkölcsi törvényekre, a törvényes jogokra és a
személy méltóságára.
526. Milyen kapcsolat van az igazság, a szépség és a szakrális művészet között?
2500-2503 2513
Az igazság önmagától szép. Magában hordozza a lelki szépség ragyogását. Az
igazságnak a szavakon túl is sok kifejezési formája van, különösen a művészi
alkotások, melyek az Istentől kapott talentum és az emberi erőfeszítés
gyümölcsei. A szent művészetnek, hogy igaz és szép legyen, meg kell
mutatnia, és dicsőítenie kell Istennek Krisztusban megjelent misztériumát, és el
kell vezetnie Istennek, a Teremtőnek és Üdvözítőnek, az Igazság és a Szeretet
végtelen Szépségének imádására és szeretetére.
A KILENCEDIK PARANCSOLAT: MÁS FELESÉGÉT NE KÍVÁND!
527. Mit követel a kilencedik parancsolat?
2514-2516 2528-2530
A kilencedik parancsolat megköveteli a bűnös testi kívánságok legyőzését
gondolatokban és vágyakban. Az ilyen kívánságok elleni küzdelem a szív
megtisztulása és a mértékletesség erényének gyakorlása által történik.
528. Mit tilt a kilencedik parancsolat?
2517-2519 2531-2532
A kilencedik parancsolat tiltja a hatodik parancsolat által tiltott
cselekedetekre irányuló gondolatok és vágyak ápolását.
529. Hogyan lehet elérni a szív tisztaságát?
2520
A megkeresztelt ember a szív tisztaságára Isten kegyelmével és a rendetlen
vágyak ellen harcolva a tisztaság erénye és ajándéka, a szándék tisztasága, a
külső és belső látás tisztasága, az érzelmek és a képzelet megfegyelmezése és az
imádság által juthat el.
530. Miket követel még a tisztaság (puritas)?
2521-2527 2533
A tisztaság igényli a szemérmességet, mely őrizve a személy intimitását,
kifejezi a tisztaság finomságát, szabályozza a tekintetet és a gesztusokat a
személyek és közösségük méltóságának megfelelően. Megszabadít a széles körben
elterjedt erotizmustól, és távol tart mindattól, ami a beteges kíváncsiságot
táplálja. Megkívánja a társadalmi környezet megtisztítását is állandó
küzdelemmel az erkölcsi lazaság ellen, mely az emberi szabadság téves felfogásán
alapul.
A TIZEDIK PARANCSOLAT: MÁSOK JAVAIT NE KÍVÁND!
531. Mit követel és mit tilt a tizedik parancsolat?
2534-2540 2551-2554
Ez a parancsolat kiegészíti az előzőt és a tisztelet belső magatartását követeli
mások tulajdonával szemben. Tiltja a fösvénységet, mások javainak
rendetlen megkívánását és az irigységet, mely a mások javai miatti
szomorúságban és az annak eltulajdonítására irányuló rendetlen vágyban
jelentkezik.
532. Mit kíván Jézus a szív szegénységével?
2544-2547 2556
Jézus azt kívánja a tanítványaitól, hogy Őt mindennél és mindenkinél többre
becsüljék. A gazdagságtól való elszakadás – az evangéliumi szegénység
szellemében – és a ráhagyatkozás az isteni Gondviselésre, mely megszabadít a
holnapért való aggódástól, előkészítenek arra a boldogságra, mely a lelki
szegényeké, „mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3).
533. Mi az ember legnagyobb vágya?
2548-2550 2557
Az ember legnagyobb vágya az, hogy láthassa Istent. Ez egész létének a kiáltása:
„Látni akarom Istent!” Az ember igazi és teljes boldogsága Annak látásában és
boldogságában valósul meg, aki őt szeretetre teremtette és a maga végtelen
szeretetében magához vonja.
„Aki látja Istent, elérte mindazt a jót, ami egyáltalán elgondolható.” (Nüsszai Szent Gergely)
NEGYEDIK RÉSZ
A KERESZTÉNY IMÁDSÁG
ELSŐ SZAKASZ AZ IMÁDSÁG A KERESZTÉNY ÉLETBEN
534. Mi az imádság?
2558-2565 2590
Az imádság a lélek fölemelése Istenhez, vagy azoknak a javaknak a kérése
Istentől, melyek megegyeznek az Ő akaratával. Az imádság mindig Isten ajándéka,
aki elébe siet az embernek. A keresztény imádság Isten gyermekeinek személyes és
eleven kapcsolata végtelenül jó Atyjukkal, az Ő Fiával, Jézus Krisztussal, és a
Szentlélekkel, aki a szívükben lakik.
ELSŐ FEJEZET
AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA
535. Miért van az egyetemes meghívás az imádságra?
2566-2567
Mert Isten először a teremtés révén mindent a semmiből hív létre, és az elbukás
után is képes az ember megismerni Teremtőjét, mert őrzi a vágyat Az után, aki
létbe szólította. Az összes vallások, és különlegesen az egész üdvtörténet
tanúskodik az embernek ezen Isten utáni vágyáról, de Isten az első, aki
szüntelenül vonz minden személyt az imádság titokzatos találkozására.
AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN
536. Miben modellje Ábrahám az imádságnak?
2570-2573 2592
Ábrahám az imádság egyik modellje, mert Isten jelenlétében jár, hallgatja Őt és
engedelmeskedik neki. Imádsága a hit küzdelme, mert a próbatétel nehéz óráiban
is hisz Isten hűségében. Továbbá miután saját sátrában fogadhatta az Úr
látogatását, aki elmondta neki a tervét, Ábrahám merész bizalommal veszi a
bátorságot, hogy közbenjárjon a bűnösökért.
537. Hogyan imádkozott Mózes?
2574-2577 2593
Mózes imádsága a szemlélődő imádság mintája: Isten, aki Mózest az égő
csipkebokorból szólítja, gyakran és hosszasan beszélgetett vele, „szemtől
szembe, ahogyan az ember a barátjával” (Kiv 33,11). Ebből az Istennel
való bensőséges kapcsolatból meríti Mózes az erőt, hogy kitartóan közbenjárjon a
nép érdekében: imádsága így előképe az egyetlen közvetítő, Jézus Krisztus
közbenjárásának.
538. Milyen kapcsolatban volt az Ószövetség idején a templom és a király az
imádsággal?
2578-2580 2594
Isten jelenlétének – a szövetség szekrénye, majd a templom – árnyékában
bontakozik ki Isten népének imádsága pásztorai vezetése alatt. Közéjük tartozik
Dávid, „az Isten szíve szerinti király”, a pásztor, aki imádkozik a népéért.
Imádsága modell a nép imádsága számára, mert ragaszkodás az isteni ígérethez és
szeretettel teljes bizalom abban, aki az egyedüli Király és Úr.
539. Milyen szerepe volt az imádságnak a próféták küldetésében?
2581-2584
A próféták világosságot és erőt merítenek az imádságból, hogy a hitre és a
szívbeli megtérésre buzdítsák a népet. Bensőséges kapcsolatba kerülnek Istennel,
és közbenjárnak a testvéreikért, akiknek hirdetik mindazt, amit láttak és
hallottak az Úrtól. Illés a próféták atyja, tudniillik azoké, akik keresik Isten
arcát. A Kármel hegyén ő érte el a nép visszatérését a hithez Isten
beavatkozására, melyet ő így kért: „Válaszolj, Uram, válaszolj nekem!” (1Kir
18,37).
540. Mi a zsoltárok jelentősége az imádságban?
2579 2585-2589 2596-2597
Az Ószövetségben a zsoltárok az imádság csúcspontja: Isten szava az ember
imádságává válik. Ez a Szentlélektől sugalmazott imádság elválaszthatatlanul
személyes és közösségi, Isten csodatetteit énekli a teremtésben és az
üdvtörténetben. Krisztus imádkozta a zsoltárokat, és tökéletessé tette őket.
Ezért a zsoltárok az Egyház imájának lényeges és állandó részei maradnak, melyek
alkalmasak minden idők bármilyen állapotban élő emberei számára.
AZ IMÁDSÁG TELJES KINYILATKOZTATÁSA ÉS GYAKORLÁSA JÉZUSBAN
541. Kitől tanult Jézus imádkozni?
2599 2620
Jézus a maga emberi szíve szerint Anyjától és a zsidó hagyománytól tanult
imádkozni. De az Ő imádsága egy rejtettebb forrásból fakad, hiszen Ő Isten örök
Fia, aki a maga szent emberségében a tökéletes fiúi imádsággal fordul Atyjához.
542. Mikor imádkozott Jézus?
2600-2604 2620
Az evangélium sokszor mutatja az imádkozó Jézust. Látjuk visszavonulni a
magányba, éjszaka is. Saját küldetésének és apostolai küldésének döntő órái
előtt imádkozik. Valójában egész élete imádság, mert a szeretet folyamatos
közösségében van az Atyával.
543. Hogyan imádkozott Jézus a szenvedésében?
2605-2606 2620
Jézus halálküzdelmében a Getszemáni-kertben mondott imádsága és utolsó szavai a
kereszten föltárják fiúi imádságának mélységét: Jézus végrehajtja az Atya
szeretetének tervét, és magára veszi az emberiség minden szorongását és az
üdvtörténet összes kéréseit és közbenjárását. Bemutatja mindezt az Atyának, aki
elfogadja és meghallgatja ezeket, amikor minden reményt felülmúlva föltámasztja
Őt a halottak közül.
544. Hogyan tanít Jézus minket imádkozni?
2608-2614 2621
Jézus nem csak a Miatyánk imádságával tanít bennünket imádkozni, hanem
akkor is, amikor imádkozik. Így az imádság tartalmán túl megmutatja az igazi
imádsághoz szükséges fölkészültséget: a szív tisztaságát, mely Isten Országát
keresi és megbocsát az ellenségeknek; a bátor és gyermeki bizalmat, mely
meghaladja mindazt, amit mi érzünk és megértünk; a virrasztást, mely a
tanítványt megőrzi a kísértéstől.
545. Miért hatékony a mi imádságunk?
2615-2616
A mi imádságunk azért hatékony, mert a hitben egyesül Jézus imádságával. Őbenne
a keresztény imádság az Atyával való szeretetközösséggé válik. Ily módon
terjeszthetjük kéréseinket Isten elé és találhatunk meghallgatásra: „Kérjetek és
kaptok, hogy a ti örömötök teljes legyen” (Jn 16,24).
546. Hogyan imádkozott a Szűzanya?
2617-2618 2622, 2674 2679
Mária imádságát a hite, és egész lényének nagylelkű fölajánlása jellemzi. Jézus
Anyja az Új Éva is, az „élők Anyja”: imádkozik Jézushoz, az ő Fiához az emberek
szükségleteiért.
547. Találunk imádságot a Szűzanyától az evangéliumban?
2619
Máriának a galileai Kánában mondott közbenjáró szavain túl az evangélium ránk
hagyta a Magnificatot (Lk 1,46–55), mely Isten Anyjának és az
Egyháznak az éneke. A szegények szívéből fölszálló örvendező hálaadás azért,
hogy a reményük az isteni ígéretek beteljesedésével megvalósult.
AZ IMÁDSÁG AZ EGYHÁZ IDEJÉBEN
548. Hogyan imádkozott az első, jeruzsálemi keresztény közösség?
2623-2624
Az Apostolok Cselekedeteinek elején olvassuk, hogy az első jeruzsálemi
közösségben – melyet a Szentlélek tanított az imádságos életre – a hívők
„állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a
kenyértörésben és az imádságban” (ApCsel 2,42).
549. Hogyan tevékenykedik a Szentlélek az Egyház imádságában?
2623, 2625
A Szentlélek, a keresztény imádság belső Mestere neveli az Egyházat az imádságos
életre, s egyre mélyebbre vezeti a szemlélődésben és a Krisztus
kifürkészhetetlen misztériumával való egységben. Az apostoli és kánoni Írásokban
található imaformák irányadók maradnak a keresztény imádság számára.
550. Melyek a keresztény imádság lényeges formái?
2643-2644
Az áldás és imádás, a kérő és közbenjáró ima, a hálaadás és a dicséret. Az
Eucharisztia mindezeket az imaformákat tartalmazza és kifejezi.
551. Mi az áldás?
2626-2627 2645
Az áldás az ember válasza Isten ajándékaira: áldjuk a Mindenhatót, aki bennünket
megelőzve megáld és elhalmoz ajándékaival.
552. Hogyan lehet meghatározni az imádást?
2628
Az imádás az ember leborulása, aki teremtménynek ismeri el önmagát háromszor
szent Teremtője előtt.
553. Melyek a kérő imádság fajtái?
2629-2633 2646
Lehet bocsánatkérés vagy összes lelki és anyagi szükségleteink alázatos és
bizalomteljes kérése. De az első, amit kérnünk kell, az Ország eljövetele.
554. Miben áll a közbenjárás?
2634-26362647
A közbenjárás kérés más érdekében. Hasonlóvá tesz minket Jézus imádságához és
egyesít vele, aki az Atyánál közbenjár minden emberért, különösen a bűnösökért.
A közbenjárásnak ki kell terjednie az ellenségekre is.
555. Mikor adunk hálát Istennek?
2637-2638 2648
Az Egyház szüntelenül hálát ad Istennek, mindenekelőtt az Eucharisztiát
ünnepelve, melyben Krisztus a maga Atya iránti hálaadásában részesíti az
Egyházat. A keresztény számára minden esemény hálaadás tárgyává lesz.
556. Mi a dicsérő imádság?
2639-2643 2649
A dicséret az az imaforma, mely a legközvetlenebbül ismeri el, hogy Isten az
Isten. Teljesen önzetlen: önmagáért énekli Istent, és azért dicsőíti Őt, mert
van.
MÁSODIK FEJEZET
AZ IMÁDSÁG HAGYOMÁNYA
557. Mi a hagyomány jelentősége az imádság tekintetében?
2650-2651
Az Egyházban az élő Hagyomány által a Szentlélek tanítja imádkozni Isten fiait.
Az imádság ugyanis nem szorítkozik egy belső indítás spontán kifejeződésére,
hanem magában foglalja a tapasztalt lelki valóságok szemlélését, tanulmányozását
és megértését is.
AZ IMÁDSÁG FORRÁSAINÁL
558. Melyek a keresztény imádság forrásai?
2652-2662
A következők: Isten Igéje, mely megadja nekünk Krisztus „fönséges
ismeretét” (Fil 3,8); az Egyház liturgiája, mely hirdeti,
aktualizálja és közli az üdvösség misztériumát; az isteni erények; a mindennapi
helyzetek, mert azokban találkozhatunk Istennel.
„Téged szeretlek, Uram, és az egyetlen kegyelem, amit tőled kérek, az, hogy
Téged örökké szerethesselek. Istenem, bár a nyelvem nem képes minden pillanatban
mondani, hogy Téged szeretlek, akarom, hogy a szívem ezt ismételje neked,
valahányszor lélegzetet veszek.” (Vianney Szent János)
AZ IMÁDSÁG ÚTJA
559. Az Egyházban vannak-e különféle útjai az imádságnak?
2663
Az Egyházban az imádságnak különféle, a történeti, társadalmi és kulturális
helyzetekhez kötődő útjai vannak. A Tanítóhivatalra tartozik, hogy megítélje az
apostoli hit hagyományához való hűségüket, a lelkipásztorok és katekéták
feladata pedig, hogy elmagyarázzák ezen utak értelmét, melyek mind Jézus
Krisztus felé irányulnak.
560. Mi a mi imádságunk útja?
2664 2680-2681
A mi imádságunk útja Krisztus, mert Ő az út, mely Istenhez, a mi Atyánkhoz
vezet, de csak akkor juttat el hozzá, ha legalább bennfoglaltan Jézus nevében
imádkozunk. Az Ő embersége ugyanis az egyetlen út, melyen a Szentlélek megtanít
minket imádkozni a mi Atyánkhoz. Ezért zárulnak a liturgikus imádságok ezzel a
formulával: „A mi Urunk Jézus Krisztus által.”
561. Mi a Szentlélek szerepe az imádságban?
2670-2672 2680-2681
Mivel a Szentlélek a keresztény imádság benső Mestere, és „mi nem tudjuk, hogyan
kell imádkoznunk” (Róm 8,26), az Egyház buzdít, hogy minden alkalommal
kérjük és hívjuk Őt: „Jöjj, Szentlélek Úristen!”
562. Mennyiben máriás a keresztény imádság?
2673-2679 2682
A Szentlélek tevékenységével való páratlan együttműködése miatt az Egyház
szívesen imádkozik Máriához és Máriával, a tökéletes Orantéval, ’Imádkozóval’,
hogy vele együtt magasztalja és hívja segítségül az Urat. Mária ugyanis
„megmutatja nekünk az utat”, aki az ő Fia, az egyetlen közvetítő.
563. Hogyan imádkozik az Egyház Máriához?
2676-2678 2682
Mindenekelőtt az Üdvözlégy-gyel, azzal az imádsággal, mellyel az Egyház a
Szűz közbenjárását kéri. Egyéb máriás imádságok a rózsafüzér, az
Akatisztosz-himnusz, a Parakliszisz és a különböző keresztény
hagyományok himnuszai és énekei.
IMÁDSÁGRA VEZETŐK
564. Hogyan vezetőink a szentek az imádságban?
2683-2684 2692-2693
A szentek modelljeink az imádságban, és közbenjárásukat is kérjük a
Szentháromságnál önmagunkért és az egész világért. Közbenjárásuk a legmagasabb
rendű szolgálat, melyet Isten tervének tesznek. A szentek közösségében az Egyház
történelme során a lelkiség különféle típusai bontakoztak ki, melyek az
imádság gyakorlását és megélését tanítják.
565. Ki tud nevelni az imádságra?
2685-2690 2694-2695
A keresztény család az imádságra nevelés első tűzhelye. Nagyon ajánlott a
mindennapos családi imádság, mert ez az Egyház imaéletének első tanúságtétele. A
katekézis, az imacsoport és „lelkivezetés” iskola és segítség az imádsághoz.
566. Melyek az imádságnak kedvező helyek?
2691 2696
Imádkozni mindenütt lehet, de megfelelő hely kiválasztása jó hatással van az
imádságra. A templom a liturgikus imádság és a szentségimádás sajátos helye. Más
helyek is segítenek imádkozni, mint például egy „imasarok” otthon, egy kolostor,
egy búcsújáró hely.
HARMADIK FEJEZET
AZ IMAÉLET
567. Melyek az imádságnak leginkább kedvező időpontok?
2697-2698 2720
Az imádságnak minden időpont megfelel, az Egyház mégis meghatározott ritmust
javasol az állandó imádsághoz: reggeli és esti, étkezés előtti és utáni imádság;
az imaórák liturgiája, a vasárnapi szentmise, a rózsafüzér, a liturgikus év
ünnepei.
„Istenre többször kell gondolnunk, mint ahányszor lélegzetet veszünk.” (Nazianzi Szent Gergely)
568. Melyek az imádságos élet kifejezési formái?
2697-2699
A keresztény hagyomány az imádság három formáját őrizte meg: a szóbeli imát, az
elmélkedést és a szemlélődő imádságot. Közös vonásuk a szív összeszedettsége.
AZ IMÁDSÁG MÓDJAI
569. Mi jellemzi a szóbeli imádságot?
2700-2704 2722
A szóbeli imádság összekapcsolja a testet a szív benső imádságával. A
legbensőségesebb ima sem mondhat le a szóbeli imádságról, de a szóbeli imának
mindig személyes hitből kell fakadnia. A Miatyánkkal Jézus a szóbeli
imádság tökéletes formájára tanított meg bennünket.
570. Mi az elmélkedés?
2705-2708 2723
Az elmélkedés imádságos reflexió, mely elsősorban Isten szentírási igéjéből
indul el. Tevékenységre indítja az értelmet, a képzeletet, az érzelmeket, a
vágyóképességet, hogy elmélyítse hitünket, megtérítse a szívünket és erősítse
akaratunkat Krisztus követésében. Előkészíti a szeretetben való egyesülést az
Úrral.
571. Mi a szemlélődő ima?
2709-2719 2724 2739-2741
A szemlélődő imádság Isten egyszerű szemlélése csendben és szeretetben. Isten
ajándéka, a tiszta hit órája, amelyben az imádkozó keresi Krisztust, rábízza
magát Isten szerető akaratára, és a Szentlélek tevékenysége alá rendeli magát.
Avilai Szent Teréz bensőséges barátságként határozza meg, amelyben „gyakran
vagyunk együtt Istennel, tudván, hogy szeret bennünket”.
AZ IMÁDSÁG KÜZDELME
572. Miért küzdelem az imádság?
2725
Az imádság a kegyelem ajándéka, de mindig határozott választ tételez fel a
részünkről, mert aki imádkozik, harcol önmagával, a környezetével, s
mindenekelőtt a Kísértővel, aki mindent megtesz azért, hogy elvonjon az
imádságtól. Az imádság küzdelme elválaszthatatlan a lelki életben való
haladástól. Az ember úgy imádkozik, ahogyan él, mert úgy él, ahogyan imádkozik.
573. Vannak-e kifogások az imádsággal szemben?
2726-2728 2752-2753
Sok egyéb téves felfogás mellett sokan gondolják, hogy nincs idejük az
imádságra, vagy hogy haszontalan imádkozni. Az imádkozó ember is elveszítheti
kedvét a nehézségek és a látszólagos eredménytelenség láttán. Ezen nehézségek
legyőzéséhez alázatosságra, bizalomra és állhatatosságra van szükség.
574. Melyek az imádság nehézségei?
2729-2733 2754-2755
Imádságunk megszokott nehézsége a szórakozottság, amely elvonja a
figyelmünket Istenről, és megmutathatja, hogy mi érintett mélyebben bennünket. A
szívünknek alázatosan vissza kell térnie az Úrhoz. Az imádságot gyakran támadja
a szárazság, aminek úgy lehet fölébe kerekedni, hogy hittel ragaszkodunk
az Úrhoz akkor is, ha semmi vigasztalást nem érzünk. A lustaság a lelki
restség egyik formája, amely az éberség ellankadásából és a szív őrzésének
elhanyagolásából fakad.
575. Hogyan erősíthetjük gyermeki bizalmunkat?
2734-2741 2756
A gyermeki bizalom próbája elé kerülünk, amikor azt gondoljuk, hogy imádságunk
nem talál meghallgatásra. Ilyenkor fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon Isten
Atya-e számunkra, kinek teljesíteni akarjuk akaratát, vagy eszköz a saját
akaratunk teljesítésére? Ha imádságunk egyesül Jézus imádságával, tudjuk, hogy
sokkal többet ad ennél vagy annál az ajándéknál: a Szentlelket kapjuk tőle, aki
átformálja a szívünket.
576. Lehet-e állandóan imádkozni?
2742-2745 2757
Mindig lehet imádkozni, mert a keresztény ember ideje a feltámadott Krisztus
ideje, aki „velünk marad minden nap” (Mt 28,20). Ezért a keresztény élet
és az imádság elválaszthatatlanok egymástól.
„Lehetséges a piacon vagy a magányos séta alkalmával is a gyakori és buzgó
imádság. Lehetséges az üzletekben is, miközben vásároltok vagy eladtok, vagy
miközben főztök.” (Aranyszájú Szent János)
577. Mi Jézus Órájának imádsága?
2604 2746-2751 2758
Jézusnak az Utolsó Vacsorán elmondott főpapi imájának a másik neve. Jézus, az
Újszövetség főpapja mondta el az Atyának akkor, amikor eljött megváltó
áldozatának Órája, az Óra, hogy Atyjához menjen.
MÁSODIK SZAKASZ
AZ ÚR IMÁDSÁGA MIATYÁNK
Miatyánk
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg a gonosztól.
Pater Noster
Pater Noster, qui es in caelis: sanctificetur Nomen Tuum; adveniat regnum Tuum, fiat voluntas tua, sicut in caelo et in terra. Panem nostrum quotidianum da nobis hodie; et dimitte nobis debita nostra, sicut et nos dimittimus debitoribus nostris; et ne nos inducas in tentationem; sed libera nos a Malo.
578. Honnan ered a Miatyánk?
2759-2760 2773
A Miatyánkra, erre a páratlan keresztény imádságra Jézus tanított meg minket
azon a napon, amikor egyik tanítványa látta, hogy imádkozik, és kérte: „Taníts
meg minket imádkozni!” (Lk 11,1). Az Egyház liturgikus hagyománya mindig
a Szent Máténál olvasható szövegét imádkozta (6,9–13).
„AZ EGÉSZ EVANGÉLIUM ÖSSZEFOGLALÁSA”
579. Hol van a helye a Miatyánknak a Szentírásban?
2761-2764 2774
A Miatyánk „az egész Evangélium szintézise” (Tertullianus), a
„legtökéletesebb imádság” (Aquinói Szent Tamás). A hegyi beszéd (Mt 5–7)
közepén áll, s imádságos formában összefoglalja az Evangélium lényeges
tartalmát.
580. Miért nevezzük így: „az Úr imája”?
2765-2766 2775
A Miatyánkot „Oratio Dominica”-nak, ’az Úr imájának’ nevezzük, mert maga
az Úr Jézus tanított rá minket.
581. Milyen helyet foglal el a Miatyánk az Egyház imádságai között?
2767-2772 2776
Kiemelkedő módon az Egyház imádsága, melyet a Keresztséggel kapcsolatban „adnak
át”, az Isten fiai új életére való újjászületés kifejezésére. Teljes tartalmát
az Eucharisztia fejezi ki, mert kérései, melyek a már megvalósult üdvösség
misztériumára alapulnak, az Úr második eljövetelekor találnak teljes
meghallgatásra. A Miatyánk az Imaórák liturgiájának is integrális része.
„MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY”
582. Miért „merhetünk teljes bizalommal közeledni” az Atyához?
2777-2778 2797
Mert Jézus, a mi Megváltónk vezet bennünket az Atya színe elé, és Lelke tesz
bennünket az Ő fiaivá. Ezért teljes és gyermeki bizalommal, örömteli
biztonsággal és alázatos bátorsággal imádkozhatjuk a Miatyánkot, azzal a
bizonyossággal, hogy az Atya szeret és meghallgat bennünket.
583. Miként szólíthatjuk Istent Atyának?
2779-2785 2789 2798-2800
Megszólíthatjuk az Atyát, mert Isten emberré lett Fia kinyilatkoztatta nekünk és
az Ő Lelke megismerteti Őt velünk. Az Atya megszólítása mindig új ámulattal
eltöltve bevezet az Ő misztériumába, és fölébreszti bennünk a vágyat, hogy
gyermekeiként viselkedjünk. Az Úr imádságának mondásával tehát tudatosodik
bennünk, hogy Isten fiai vagyunk.
584. Miért szólítjuk „Mi” Atyánknak?
2786-2790 2801
Ez a „mi” birtokviszony teljesen új kapcsolatot fejez ki Istennel. Amikor az
Atyához imádkozunk, imádjuk és dicsőítjük Őt a Fiúval és a Szentlélekkel együtt.
Krisztusban az „ő” népe vagyunk, Ő pedig a „mi” Istenünk mostantól fogva
mindörökké. Valójában tehát azért szólítjuk Mi Atyánk-nak, mert Krisztus
Egyháza olyan testvérek sokaságának közössége, akiknek „egy a szíve és a lelke”
(ApCsel 4,32).
585. Milyen közösségi és missziós lelkülettel imádkozzuk a Miatyánkot?
2791-2793 2801
Mivel a Miatyánk imádkozása az összes megkereszteltek közkincse, valamennyien
érzik a sürgetést, hogy részesei legyenek Jézusnak a tanítványai egységéért
mondott imádságának. Imádkozni a Miatyánkot annyit jelent, hogy minden emberrel
együtt és az egész emberiségért imádkozunk, hogy mindenki ismerje meg az egy és
igaz Istent, és egységben forrjanak össze.
586. Mit jelent a „ki vagy a mennyekben” kifejezés?
2794-2796 2802
Ez a bibliai kifejezés nem helyet jelent, hanem létmódot: Isten mindenek fölött
és mindenen túl létezik. Isten fölségét és szentségét jelenti, de az igazak
szívében való jelenlétét is. A menny vagy más szóval az atyai ház a mi igazi
hazánk, amely felé a reményben tartunk mindaddig, amíg itt a földön élünk. Már
ott élünk „Krisztussal együtt elrejtve Istenben” (Kol 3,3).
A HÉT KÉRÉS
587. Milyen az Úr imádságának szerkezete?
2803-2806 2857
Hét, az Atyaistenhez intézett kérésből áll. Az első három inkább Istenre
vonatkozik, feléje, az Ő dicsősége felé fordítanak minket: a szeretetnek ugyanis
az a tulajdonsága, hogy elsősorban arra gondol, akit szeret. E kérések
elmondják, hogy elsősorban miket kérünk tőle: Nevének megszentelését, Országának
eljövetelét, akaratának megvalósulását. A 4–7. kérés az irgalmasság Atyja elé
tárja nyomorúságainkat és várakozásainkat. Eledelt, bocsánatot, a kísértésben
való kitartást és a Gonosztól való szabadulást kérjük tőle.
588. Mit jelent a „szenteltessék meg a te Neved”?
2807-2812 2858
Megszentelni Isten Nevét elsősorban olyan dicséretet jelent, amely Szentnek
ismeri el Istent. Isten ugyanis az ő szent nevét kinyilatkoztatta Mózesnek, és
azt akarta, hogy az ő népe neki szenteltessék, mint szent nemzet, melynek
körében Ő lakik.
589. Hogyan szenteltetik meg Isten Neve mibennünk és a világban?
2813-2815
Megszentelni Isten Nevét, aki bennünket „a megszentelődésre” hív (1Tessz 4,7),
azt a vágyat jelenti, hogy a keresztségi megszentelés elevenítse egész
életünket. Továbbá azt kérjük egész életünkkel és imádságainkkal, hogy Isten
Nevét minden ember megismerje és áldja.
590. Mit jelent ez a kérés: „Jöjjön el a te Országod?”
2816-2821 2859
Az Egyház Isten országának Krisztus dicsőséges eljövetele által megvalósuló
végső eljövetelét kéri. De az Egyház azért is imádkozik, hogy Isten Országa
növekedjen az emberek megszentelődése által a Szentlélekben és elkötelezettségük
következtében az igazságosság és béke szolgálatával a Boldogságok szerint. Ez a
kérés a Lélek és a Menyasszony kiáltása: „Jöjj el, Urunk, Jézus!” (Jel 22,20).
591. Miért kérjük: „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön
is?”
2822-2827 2860
Az Atya azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön” (1Tim 2,3). Jézus
ezért jött, hogy tökéletesen megvalósítsa az Atya üdvözítő akaratát. Azt kérjük
az Atya Istentől, hogy egyesítse akaratunkat Fia akaratával a Boldogságos Szűz
Mária és a szentek példája szerint. Azt kérjük, hogy jóságos terve teljesen
valósuljon meg a földön éppúgy, mint a mennyben történik. Az imádság által
„ismerjük föl Isten akaratát” (Róm 12,2) és nyerjük el az
állhatatosságot, hogy teljesíthessük azt (Zsid 10,36).
592. Mit jelent ez a kérés: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma?”
2828-2834 2861
Amikor gyermeki bizalommal ráhagyatkozva kérjük Istentől a mindenki számára
szükséges napi táplálékot, elismerjük, hogy Isten, a mi Atyánk mennyivel jobb
mindenkinél. A kegyelmet is kérjük, hogy cselekvésünk révén az igazságosság és a
javak megosztása lehetővé tegye, hogy egyesek bősége fedezze mások szükségletét.
593. Mi ennek a kérésnek a sajátosan keresztény tartalma?
2835-2837 2861
Mivel „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából
származik” (Mt 4,4), ez a kérés ugyanúgy vonatkozik az Isten Igéje
és az Eucharisztiában kapott Krisztus Teste, mint a Szentlélek utáni
éhségre. Feltétlen bizalommal kérjük a mai napra, Isten mai napján, s
elsősorban az Eucharisztiában kapjuk meg, mely elővételezi az eljövendő Ország
lakomáját.
594. Miért mondjuk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az
ellenünk vétkezőknek?”
2838-2839 2862
Amikor az Atyaistentől azt kérjük, hogy bocsásson meg nekünk, bűnösnek valljuk
magunkat Őelőtte. Ugyanakkor megvalljuk az Ő irgalmasságát, mert Fiában és a
szentségek által „megkapjuk a megváltást, a bűnök bocsánatát” (Kol 1,14).
Kérésünk azonban csak akkor talál meghallgatásra, ha előbb a magunk részéről mi
is megbocsátottunk.
595. Miképpen lehetséges a megbocsátás?
2840-2845 2862
Az irgalmasság csak akkor hatol a szívünkbe, ha mi is meg tudunk bocsátani, még
ellenségeinknek is. Most, még ha úgy tűnne is, hogy az ember képtelen megfelelni
e követelménynek, az a szív, mely fölajánlja magát a Szentléleknek, tud, miként
Krisztus, a szeretet végleteiig szeretni, a kapott sebet együttérzéssé, a
bántást közbenjárássá átformálni. A megbocsátás részesedés az isteni
irgalmasságban, és e keresztény imádság egyik csúcspontja.
596. Mit jelent a kérés: „Ne vígy minket a kísértésbe?”
2846-2849 2863
Azt kérjük az Atyaistentől, hogy ne hagyjon minket egyedül és a kísértés
hatalmában. Azt kérjük a Szentlélektől, hogy különbséget tudjunk tenni egyrészt
a bennünket a jóban gyarapító próbatétel és a bűnbe és a halálba vivő
kísértés között, s másrészt a megkísértettség és a kísértésbe való
beleegyezés között. Ez a kérés Jézussal egyesít minket, aki a maga
imádságával győzte le a kísértést. Kérjük a virrasztás és a végső állhatatosság
kegyelmét.
597. Miért ezzel fejezzük be: „de szabadíts meg a gonosztól”?
2850-2854 2864
A gonosz a Sátán személyét jelenti, aki szembeszegül Istennel és „félrevezeti az
egész földkerekséget” (Jel 12,9). Az ördögöt Krisztus már legyőzte. Mi
azonban azért imádkozunk, hogy az emberiség családja szabaduljon meg a Sátántól
és műveitől. Kérjük a béke drága ajándékát és Krisztus eljövetele állhatatos
várásának kegyelmét is, aki végleg meg fog szabadítani minket a gonosztól.
598. Mit jelent a befejező Amen?
2855-2856 2865
„Az imádság végén azt mondod: »Amen!«, ezzel az Amen-nal, mely azt jelenti: »Úgy
legyen!«, megpecsételed mindazt, amit ez az Istentől kapott imádság tartalmaz.” (Jeruzsálemi Szent Cirill)
FÜGGELÉK
A) ALAPVETŐ IMÁDSÁGOK
B) A KATOLIKUS TANÍTÁS ALAPVETŐ FORMULÁI
A) ALAPVETŐ IMÁDSÁGOK
A keresztvetés
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
Dicsőség az Atyának
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Amen.
Üdvözlégy, Mária
Üdvöz légy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Amen.
Isten Angyala
Isten Angyala, őrangyalom, mivel rád bízott engem az isteni jóság, világosíts meg és őrizz, vezess és kormányozz engem. Amen.
Örök nyugodalmat
Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik. Nyugodjanak békességben. Amen.
Az Úrangyala
Az Úr angyala köszönté
a Boldogságos Szűz Máriát.
És ő méhébe fogadá
Szentlélektől Szent Fiát.
Üdvöz légy, Mária… Íme, az Úr szolgálóleánya,
legyen nekem
a te igéd szerint.
Üdvöz légy, Mária…
És az Ige testté lőn
és miköztünk lakozék.
Üdvöz légy, Mária…
Imádkozzál érettünk Istennek
Szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk
Krisztus ígéreteire.
Könyörögjük.
Kérünk, téged,
Úristen, öntsd lelkünkbe szent
kegyelmedet,
hogy akik az angyali üzenet által
szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak
megtestesülését
megismertük,
az Ő kínszenvedése
és keresztje által
a föltámadás dicsőségébe vitessünk.
Ugyanazon a mi Urunk,
Jézus Krisztus által.
Amen.
Dicsőség az Atyának…
Mennynek Királyné asszonya
Mennynek Királyné asszonya,
Örülj szép Szűz, alleluja.
Mert kit méhedben hordozni
méltó voltál,
alleluja.
Amint megmondotta vala,
föltámadott,
alleluja.
Imádd Istent, hogy lemossa
bűneinket, alleluja.
Örülj és örvendezz Szűz Mária
alleluja.
Mert valóban föltámadott az Úr,
alleluja.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki Fiadnak, a mi
Urunk Jézus Krisztusnak
föltámadása által a világot
megörvendeztetted,
add, kérünk,
hogy az Ő szent Anyja,
Szűz Mária által az örök élet
örömeit elnyerhessük Krisztus,
a mi Urunk által.
Amen.
Mennyországnak királynéja
Mennyországnak királynéja,
irgalmasságnak szent Anyja.
Élet, édesség, reménység,
Üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében
kik kesergünk nagy ínségben
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Azért, Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet,
oltalmazzad híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után Szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat. Magnificat
Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong
üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta
alázatos szolgálóleányát:
Íme, ezentúl boldognak hirdetnek
az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt
velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre
megmarad irgalma azokon,
akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta,
hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres
kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt,
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan
megígért,
Ábrahámnak és utódainak
mindörökké.
Dicsőség az Atyának
és a Fiúnak,
és a Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben
most és mindenkor
és mindörökkön-örökké.
Amen.
Oltalmad alá futunk
Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője; könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején; hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó, dicsőséges és áldott Szűz.
Benedictus
Áldott az Úr, atyáink Istene,
mert meglátogatta
és megváltotta az ő népét.
Erős szabadítót támasztott
minékünk szolgájának,
Dávidnak családjából.
Amint szólott
a szentek szájával,
ősidők óta
a próféták ajka által,
megszabadít
az ellenség kezéből,
mindazoktól,
akik gyűlölettel
néznek minket;
atyáinkkal irgalmat gyakorol,
hogy szent szövetségére
emlékezzék,
az esküre,
amelyet Ábrahám atyánknak
esküdött,
hogy nekünk váltja be,
amit ígért;
hogy félelem nélkül
és megszabadulva
az ellenség kezéből,
neki szolgálatot teljesítsünk:
szentségben és igazságban
járjunk előtte napról napra,
amíg élünk.
Téged pedig,
gyermek,
a fölséges Isten
prófétájának fognak mondani,
mert az Úr előtt jársz,
egyengetni az ő útját;
az üdvösség ismeretére tanítod
nemzetét,
hogy bocsánatot nyerjen
minden bűnük
Istenünk irgalmas szívétől,
amellyel meglátogat minket
felkelő Napunk a magasságból,
hogy fényt hozzon azoknak,
akik sötétségben
és halálos homályban ülnek,
lépteinket pedig
a béke útjára vezérelje.
Dicsőség az Atyának,
a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben,
most és mindörökké. Amen.
Te Deum
Téged, Isten, dicsérünk
téged Úrnak ismerünk.
Téged, örök Atyaisten,
mind egész föld áld és tisztel,
téged minden szép angyalok,
kerubok és szeráfkarok,
egek és minden hatalmak
szüntelenül
magasztalnak:
Szent vagy, szent vagy,
erősséges Szent Isten vagy.
Nagyságoddal telve ég s föld,
dicsőséged mindent betölt.
Téged dicsér, egek Ura,
apostolok boldog kara,
dicséretes nagy próféták
súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek
magasztalnak Tégedet.
Vall tégedet világszerte
szent Egyházad ezerszerte,
ó, Atyánk téged,
s mérhetetlen nagy fölséged,
s azt, ki hozzánk tőled jött le,
Atya igaz Egyszülöttje;
és áldjuk veled
vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten egyszülöttje,
király vagy te mindörökre.
Mentésünkre
közénk szálltál,
szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
mennyországod
megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket,
Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő
mindeneket ítélendő.
Téged azért, Uram, kérünk,
mi Megváltónk,
maradj vélünk.
Szentjeidhez végy föl égbe
az örökös dicsőségbe.
Szabadítsd meg,
Uram, néped,
Áldd meg a te örökséged,
Te kormányozd, te vigasztald,
mindörökké fölmagasztald.
Minden nap dicsérünk Téged,
szent nevedet
áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket,
és bocsásd meg vétkeinket.
Irgalmazz, Uram, irgalmazz,
híveidhez légy irgalmas.
Kegyes szemed legyen rajtunk,
Tebenned van bizoldalmunk.
Te vagy, Uram,
én reményem,
ne hagyj soha szégyent érnem.
Teremtő Lélek
Teremtő Lélek, jöjj közénk, látogasd híveid szívét,
töltsd malaszttal a kebleket,
melyeknek alkotója vagy.
Te, kit Védőnek mondanak,
s mellénk a magas ég adott,
tűz, élő forrás, szeretet,
te, lelkek lelki olaja.
Ajándékoddal hétszeres,
te, ujj az Isten jobb kezén,
te, ki az Atya megígért
szavával áldod torkaink.
Érzékeinkbe gyújts te fényt,
szívünkbe öntsd szerelmedet,
s mi bennünk testi gyöngeség
örök erőddel izmosítsd.
Ellenségünket űzzed el,
s a békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint vezér!
S kerüljünk mindent, ami árt.
Általad tudjuk az Atyát,
s ismerjük, adjad, a Fiút,
Tebenned higgyük szellemét,
mind a kettőnek, Végtelen.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű Egyfia,
aki veled uralkodik,
ó, Lélek, minden századig.
Amen.
Jöjj, Szentlélek Istenünk
Jöjj, Szentlélek Istenünk,
add a mennyből érzenünk
fényességed sugarát.
Jöjj, szegények atyja, te,
bőkezűség Istene,
lelkünk fényed hassa át.
Édességes vigaszunk,
drága Vendég, szomjazunk,
édes lélekújulás.
Fáradottnak könnyülés,
tikkadónak enyhülés,
sírónak vigasztalás.
Boldogságos tiszta fény,
szállj meg szívünk rejtekén,
híveidnek napja légy.
Ihleted ha fényt nem ad,
emberszívben ellohad
minden érő, minden ép.
Mosd meg, ami szennyezett,
aszúságra hints vizet,
orvosold a sebhelyet.
Simogasd a darabost,
fölmelengesd a fagyost,
útra vidd, ki tévelyeg.
Add, vegyék el híveid,
kik hitük beléd vetik,
hétszeres kegyelmedet.
Jámbornak jutalmazást,
engedj boldog kimúlást,
mindörökké mennyeket.
Amen.
Krisztus lelke
Krisztus lelke,
szentelj meg engem!
Krisztus teste,
üdvözíts engem!
Krisztus vére,
ihless meg engem!
Krisztus oldalából kifolyó víz,
moss tisztára engem!
Krisztus kínszenvedése,
erősíts meg engem!
Ó, jóságos Jézus,
hallgass meg engem!
Szent sebeidbe
rejts el engem!
Ne engedd,
hogy elszakadjak tőled!
A gonosz ellenségtől
oltalmazz engem!
Halálom óráján
hívj magadhoz engem!
Add,
hogy eljussak hozzád,
és szentjeiddel dicsérjelek téged,
mindörökkön-örökké.
Amen.
Emlékezzél
Emlékezzél,
legkegyesebb Szűzanya, Mária!
Sohasem hallotta még senki,
hogy te gyámoltalanul magára
hagytad azt, aki oltalmad alá
folyamodott, segítségedért
esdekelt,vagy szószólásodat
kérte. Én is hasonló bizalomtól
lelkesítve sietek hozzád, szüzek
szent Szüze! Hozzád jövök,
Anyám, és mint szegény bűnös
sóhajtozva lábadhoz borulok. Ne
vesd meg szavaimat, örök Igének
szent Anyja, hanem hallgasd
meg kegyelmesen.
Amen.
Rózsafüzér
Örvendetes titkok
(hétfőn és szombaton)
… akit te, Szent Szűz, a Szentlélektől fogantál
… akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál
… akit te, Szent Szűz, a világra szültél
… akit te, Szent Szűz, a templomban bemutattál
… akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál
Világosság titkai
(csütörtökön)
… aki a Jordán vizében megkeresztelkedett
… aki Kánában megmutatta isteni erejét
… aki meghirdette Isten országát
… aki a Tábor hegyén isteni dicsőségét megmutatta
… aki az Eucharisztiában nekünk adta magát
Fájdalmas titkok
(kedden és pénteken)
… aki értünk vérrel verítékezett
… akit értünk megostoroztak
… akit értünk tövissel koronáztak
… aki értünk a keresztet hordozta
… akit értünk keresztre feszítettek
Dicsőséges titkok
(szerdán és vasárnap)
… aki a halálból föltámadott
… aki a mennybe fölment
… aki nekünk a Szentlelket elküldte
… aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett
… aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.
Könyörgés a rózsafüzér végén
Imádkozzál értünk, Istennek
Szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk
Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk.
Istenünk, a te egyszülött Fiad
életével, halálával
és föltámadásával megszerezte
nekünk az örök élet jutalmát,
add meg, kérünk, hogy miután
a rózsafüzérrel e misztériumokról
megemlékeztünk, kövessük,
amit tartalmaznak, és elnyerjük,
amit ígérnek.
Krisztus, a mi Urunk által.
Amen.
A tömjénezés imája
(kopt hagyomány) Ó, béke Fejedelme, add nekünk a te békédet és bocsásd meg bűneinket. Távolítsd
el az Egyház ellenségeit, és őrizd meg Egyházadat, hogy baj ne érje. A mi
Istenünk, az Emmánuel közöttünk van az Atya és a Szentlélek dicsőségében. Áldjon
meg minket és tisztítsa meg szívünket és gyógyítsa meg a lélek és a test
betegségeit. Imádunk téged, Krisztus, jóságos Atyáddal és a Szentlélekkel, mert
eljöttél és üdvözítettél minket.
Búcsúzó imádság az oltártól a liturgia végén
(szír-maronita hagyomány) Állj békében, ó, Isten Oltára! Az áldozat, melyben rólad részesültem, legyen
adósságaim elengedésére és bűneim bocsánatára, és segítsen úgy állni Krisztus
ítélőszéke előtt, hogy el ne ítéltessem és meg ne szégyenüljek. Nem tudom,
visszatérhetek-e újra és fölajánlhatok-e rajtad egy újabb áldozatot. Oltalmazz
engem, Uram, és őrizd meg Szent Egyházadat, mint az üdvösség és igazság útját.
Amen.
Halottakért való imádság
(bizánci hagyomány) Minden léleknek és testnek Istene, ki legyőzted a halált, megsemmisítetted az
ördögöt, és életet ajándékoztál a te világodnak; te magad, ó, Urunk, add meg a
te elhunyt N. szolgád lelkének a nyugodalmat a világosság helyén, a zöldellő
réten, az enyhület helyén, amelytől távol van a szenvedés, a fájdalom és a
jajgatás. Te, kegyes és jóságos Isten, bocsásd meg minden szóval, cselekedettel
vagy gondolattal elkövetett bűnét; hiszen nincs élő ember, aki ne vétkeznék;
mert egyedül Te vagy bűn nélkül való és a te igazságod örökkévaló és a te szavad
igazság. Mert te vagy elhunyt N. szolgád föltámadása, élete és nyugalma,
Krisztus Istenünk. Téged dicsőítünk Atyáddal s szentséges, jóságos és elevenítő
Lelkeddel most és mindenkor, és mindörökkön-örökké. Nyugodjanak békében. Amen.
A hit felindítása
Uram, Istenem, erős hittel hiszem és vallom mindazt, amit a katolikus
Anyaszentegyház elém ad, mert, Istenem, te nyilatkoztattad ki mindezeket, aki az
örök igazság és örök bölcsesség vagy, aki nem tévesztesz meg és soha nem
tévedhetsz. Ebben a hitben akarok élni és meghalni. Amen.
A remény felindítása
Uram, Istenem, remélem, hogy kegyelmedből elnyerem összes bűneim bocsánatát és
halálom után az örök boldogságot, mert te ígérted meg, aki végtelenül hatalmas,
hűséges, jóságos és irgalmas vagy. Ebben a reményben akarok élni és meghalni.
Amen.
A szeretet felindítása
Uram, Istenem, szeretlek téged mindenekfölött, és a felebarátomat temiattad,
mert te vagy a minden szeretetre méltó, legfőbb, végtelen és tökéletes jóság.
Ebben a szeretetben akarok élni és meghalni. Amen.
A bánat felindítása
Istenem, teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal nemcsak jogos
büntetésedet érdemeltem ki, hanem főként azért, mert téged, a végtelen jó és
minden szeretetre méltó Istenemet megbántottalak. Ezért erősen megígérem, hogy
kegyelmed segítségével többé nem vétkezem és a közeli bűnre vezető alkalmakat
elkerülöm. Amen.
Signum Crucis In nómine Patris et Fílii et Spíritus Sancti. Amen.
Gloria Patri Glória Patri et Fílio et Spirítui Sancto. Sicut erat in princípio, et nunc et semper et in sáecula saeculórum. Amen.
Ave, Maria Ave, Maria, grátia plena, Dóminus tecum. Benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui, Iesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostrae. Amen.
Angele Dei Ángele Dei, qui custos es mei, me, tibi commíssum pietáte supérna, illúmina, custódi, rege et gubérna. Amen.
Requiem Aeternam Réquiem aetérnam dona eis, Dómine, et lux perpétua lúceat eis. Requiéscant in pace. Amen.
Angelus Domini
Ángelus Dómini
nuntiávit Maríae.
Et concépit
de Spíritu Sancto.
Ave, María…
Ecce ancílla Dómini.
Fiat mihi secúndum
verbum tuum.
Ave, María…
Et Verbum caro factum est.
Et habitávit in nobis.
Ave, María…
Ora pro nobis,
sancta Dei génetrix.
Ut digni efficiámur
promissiónibus Christi.
Orémus.
Grátiam tuam,
quáesumus, Dómine,
méntibus nostris infúnde;
ut qui, Ángelo nuntiánte,
Christi Fílii tui incarnatiónem
cognóvimus,
per passiónem
eius et crucem,
ad resurrectiónis
glóriam perducámur.
Per eúndem
Christum Dóminum nostrum.
Amen. Glória Patri…
Regina Caeli
Regína caeli laetáre,
allelúia.
Quia quem meruísti
portáre,
allelúia.
Resurréxit,
sicut dixit,
allelúia.
Ora pro nobis Deum,
allelúia.
Gaude et laetáre, Virgo María,
allelúia.
Quia surréxit Dóminus vere,
allelúia.
Oremus.
Deus, qui per resurrectiónem
Fílii tui Dómini nostri
Iesu Christi mundum
laetificáre dignátus es,
praesta, quáesumus,
ut per eius Genetrícem Vírginem
Maríam perpétuae capiámus
gáudia vitae.
Per Christum Dóminum nostrum.
Amen.
Salve, Regina Salve, Regína,
Mater misericórdiae,
vita, dulcédo et spes nostra, salve.
Ad te clamámus
éxsules fílii Evae.
Ad te suspirámus geméntes
et flentes in hac lacrimárum valle.
Eia ergo, advocáta nostra,
illos tuos misericórdes óculos ad
nos convérte.
Et Iesum benedíctum fructum
ventris tui, nobis, post hoc
exsílium, osténde. O clemens,
o pia, o dulcis Virgo María!
Magnificat
Magníficat ánima mea
Dóminum,
et exsultávit spíritus meus
in Deo salvatóre meo,
quia respéxit humilitátem
ancíllae suae.
Ecce enim ex hoc beátam
me dicent omnes
generatiónes,
quia fecit mihi magna,
qui potens est,
et sanctum nomen eius,
et misericórdia eius
in progénies et progénies
timéntibus eum.
Fecit poténtiam in bráchio suo,
dispérsit supérbos mente
cordis sui;
depósuit poténtes de sede
et exaltávit húmiles.
Esuriéntes implévit bonis
et dívites dimísit inánes.
Suscépit Ísrael púerum suum,
recordátus misericórdiae,
sicut locútus est ad
patres nostros,
Ábraham et sémini eius in
saecula.
Glória Patri
et Fílio
et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio,
et nunc et semper,
et in sáecula saeculórum.
Amen.
Sub tuum praesidium Sub tuum praesídium confúgimus, sancta Dei Génetrix; nostras deprecatiónes ne despícias in necessitátibus; sed a perículis cunctis líbera nos semper, Virgo gloriósa et benedícta.
Benedictus Benedíctus Dóminus,
Deus Ísrael,
quia visitávit
et fecit redemptiónem plebi suae,
et eréxit cornu
salútis nobis
in domo David
púeri sui,
sicut locútus est per os
sanctórum,
qui a sáeculo sunt,
prophetárum eius,
salútem ex inimícis
nostris
et de manu ómnium,
qui odérunt nos;
ad faciéndam misericórdiam
cum pátribus nostris
et memorári
testaménti sui sancti, iusiurándum,
quod iurávit ad
Ábraham patrem nostrum,
datúrum se nobis,
ut sine timóre,
de manu inimicórum
liberáti,
serviámus illi
in sanctitáte et iustítia
coram ipso ómnibus diébus
nostris.
Et tu, puer,
prophéta Altíssimi
vocáberis:
praeíbis enim ante fáciem
Dómini paráre vias eius,
ad dandam scientiam salutis
plebi eius
in remissiónem peccatórum
eórum, per víscera misericórdiae
Dei nostri,
in quibus visitábit
nos óriens ex alto,
illumináre his,
qui in ténebris et
in umbra mortis sedent,
ad dirigendos pedes nostros
in viam pacis.
Glória Patri et Fílio
et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio,
et nunc et semper, et in sáecula
saeculórum. Amen.
Te Deum Te Deum laudámus:
te Dóminum confitémur.
Te aetérnum Patrem
omnis terra venerátur,
tibi omne ángeli,
tibi caeli et univérsae potestátes:
tibi chérubim et séraphim
incessábili voce
proclámant:
Sanctus, Sanctus, Sanctus,
Dóminus Deus Sábaoth.
Pleni sunt caeli et terra
maiestátis glóriae tuae.
Te gloriósus
apostolórum chorus
te prophetárum
laudábilis númerus,
te mártyrum candidátus
laudat exércitus.
Te per orbem terrárum
sancta confitétur Ecclésia,
Patrem imménsae
maiestátis;
venerándum tuum verum
et únicum Fílium;
Sanctum quoque
Paráclitum Spíritum.
Tu rex glóriae, Christe.
Tu Patris sempitérnus es Fílius.
Tu, ad liberándum
susceptúrus hóminem,
non horruísti Vírginis úterum.
Tu, devícto mortis acúleo,
aperuísti credéntibus
regna caelórum.
Tu ad déxteram Dei sedes,
in glória Patris.
Iudex créderis esse
ventúrus.
Te ergo quáesumus,
tuis fámulis súbveni,
quos pretióso sánguine redemísti.
Áetérna fac cum sanctis tuis
in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum,
Dómine,
et bénedic hereditáti tuae.
Et rege eos, et extólle illos
usque in aetérnum.
Per síngulos dies benedícimus te;
et laudámus nomen tuum in
sáeculum, et in sáeculum sáeculi.
Dignáre, Dómine, die isto
sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine,
miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine,
super nos, quemádmodum
sperávimus in te. In te, Dómine,
sperávi: non confúndar
in aetérnum.
Veni, Creator Spiritus Veni, creátor Spíritus,
mentes tuórum vísita,
imple supérna grátia,
quae tu creásti péctora.
Qui díceris Paráclitus,
altíssimi donum Dei,
fons vivus, ignis, cáritas,
et spiritális únctio.
Tu septifórmis múnere,
dígitus patérnae déxterae,
tu rite promíssum Patris,
sermóne ditans gúttura.
Accénde lumen sénsibus,
infúnde amórem córdibus,
infírma nostri córporis
virtúte firmans pérpeti.
Hostem repéllas lóngius
pacémque dones prótinus;
ductóre sic te práevio
vitémus omne nóxium.
Per Te sciámus da Patrem
noscámus atque Fílium,
teque utriúsque Spíritum
credámus omni témpore.
Deo Patri sit glória,
et Fílio, qui a mórtuis
surréxit, ac Paráclito,
in saeculórum sáecula.
Amen.
Veni, Sancte Spiritus Veni, Sancte Spíritus,
et emítte cáelitus
lucis tuae rádium.
Veni, pater páuperum,
veni, dator múnerum,
veni, lumen córdium.
Consolátor óptime,
dulcis hospes ánimae,
Dulce refrigérium.
In labóre réquies,
in aestu tempéries,
in fletu solácium.
O lux beatíssima,
Reple cordis íntima
tuórum fidélium.
Sine tuo númine,
nihil est in hómine
nihil est innóxium.
Lava quod est sórdidum,
riga quod est áridum,
sana quod est sáucium.
Flecte quod est rígidum,
fove quod est frígidum,
rege quod est dévium.
Da tuis fidélibus,
in te confidéntibus,
sacrum septenárium.
Da virtútis méritum,
da salútis éxitum,
da perénne gáudium. Amen.
Anima Christi Ánima Christi,
sanctífica me.
Corpus Christi,
salva me.
Sanguis Christi,
inébria me.
Aqua láteris Christi,
lava me.
Pássio Christi,
confórta me.
O bone Iesu,
exáudi me.
Intra tua vúlnera
abscónde me.
Ne permíttas me
separári a te.
Ab hoste malígno
defénde me.
In hora mortis
meae voca me.
Et iube
me veníre ad te,
ut cum Sanctis tuis laudem te
in sáecula saeculórum.
Amen.
Memoráre Memoráre,
o piíssima Virgo Maria,
non esse audítum a sáeculo,
quemquam ad tua curréntem
praesídia, tua implorántem
auxília, tua peténtem suffrágia,
esse derelíctum.
Ego tali animátus confidéntia,
ad te, Virgo Vírginum,
Mater, curro, ad te vénio,
coram te gemens peccátor
assísto. Noli, Mater Verbi,
verba mea despícere;
sed áudi propítia et exáudi.
Amen.
Rosarium
Mystéria gaudiósa (in feria secunda et sabbato)
Annuntiátio.
Visitátio.
Natívitas.
Praesentátio.
Invéntio in Templo.
Mystéria luminósa (in feria quinta)
Baptísma apud Iordánem.
Autorevelátio apud Cananénse matrimónium.
Regni Dei proclamátio coniúncta cum invitaménto ad conversiónem.
Transfigurátio.
Eucharístiae institútio.
Mystéria dolorósa (in feria tertia et feria sexta)
Agonía in Hortu.
Flagellátio.
Coronátio Spinis.
Baiulátio Crucis.
Crucifixio et Mors.
Mystéria gloriósa (in feria quarta et Dominica)
Resurréctio.
Ascénsio.
Descénsus Spíritus Sancti.
Assúmptio.
Coronátio in Caelo.
Oratio ad finem Rosarii dicenda
Ora pro nobis, sancta Dei génetrix. Ut digni efficiámur promissiónibus Christi.
Orémus. Deus, cuius Unigénitus per vitam, mortem et resurrectiónem suam nobis salútis aetérnae práemia comparávit, concéde, quáesumus: ut haec mystéria sacratíssimo beátae Maríae Vírginis Rosário recoléntes, et imitémur quod cóntinent, et quod promíttunt assequámur. Per Christum Dóminum nostrum. Amen.
Actus fidei
Dómine Deus, firma fide credo et confíteor ómnia et síngula quae sancta Ecclésia
Cathólica propónit, quia tu, Deus, ea ómnia revelásti, qui es aetérna véritas et
sapiéntia quae nec fállere nec falli potest. In hac fide vívere et mori státuo.
Amen.
Actus spei
Dómine Deus, spero per grátiam tuam remissiónem ómnium peccatórum, et post hanc
vitam aetérnam felicitátem me esse consecutúrum: quia tu promisísti, qui es
infiníte potens, fidélis, benígnus, et miséricors. In hac spe vívere et mori
státuo. Amen.
Actus caritatis
Dómine Deus, amo te super ómnia et próximum meum propter te, quia tu es summum,
infinítum, et perfectíssimum bonum, omni dilectióne dignum. In hac caritáte
vívere et mori státuo. Amen.
Actus contritionis
Deus meus, ex toto corde páenitet me ómnium meórum peccatórum, éaque detéstor,
quia peccándo, non solum poenas a te iuste statútas proméritus sum, sed
praesértim quia offéndi te, summum bonum, ac dignum qui super ómnia diligáris.
Ídeo fírmiter propóno, adiuvánte grátia tua, de cétero me non peccatúrum
peccandíque occasiónes próximas fugitúrum. Amen.
B) A KATOLIKUS TANÍTÁS FORMULÁI
A szeretet kettős parancsa
1. Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és
egész elmédből. 2. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.
Az aranyszabály (Mt 7,12)
Mindent, amit csak akartok, hogy az emberek megtegyék nektek, ti is tegyétek
nekik.
A boldogságok (Mt 5,3–12) Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazudozva
minden rosszat rátok fognak énmiattam.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok!
Így üldözték előttetek a prófétákat is.
A három isteni erény
1. Hit 2. Remény 3. Szeretet
A négy sarkalatos erény
1. Okosság 2. Igazságosság 3. Erősség 4. Mértékletesség
A Szentlélek hét ajándéka
1. Bölcsesség 2. Értelem 3. Tanács 4. Erősség 5. Tudomány 6. Jámborság 7. Istenfélelem
A Szentlélek tizenkét gyümölcse
1. Szeretet 2. Öröm 3. Béke 4. Türelem 5. Hosszantűrés 6. Jóság 7. Jóakarat 8. Szelídség 9. Hűség 10. Szerénység 11. Önmegtartóztatás 12. Tisztaság
Az Egyház öt parancsa
1. Vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyél részt a szentmisén és
tartózkodj a munkától és az olyan tevékenységektől, amelyek akadályozhatják e
napok megszentelését. 2. Bűneidet évente legalább egyszer gyónd meg. 3. Az Eucharisztiát legalább Húsvétkor vedd magadhoz. 4. Az Egyház által meghatározott napokon tartózkodj a húseledeltől és
tartsd meg a böjtöt. 5. Lehetőségeid szerint segítsd az Egyházat anyagi szükségleteiben.
Az irgalmasság hét testi cselekedete
1. Enni adni az éhezőknek. 2. Inni adni a szomjazóknak. 3. Felöltöztetni a ruhátlanokat. 4. Befogadni a vándorokat. 5. Meglátogatni a betegeket. 6. Meglátogatni a foglyokat. 7. Eltemetni a halottakat.
Az irgalmasság hét lelki cselekedete
1. Tanácsot adni a bizonytalankodóknak. 2. Tanítani a tudatlanokat. 3. Figyelmeztetni a bűnösöket. 4. Vigasztalni a szomorúakat. 5. Megbocsátani a bántásokat. 6. Türelmesen elviselni a kellemetlen személyeket. 7. Imádkozni Istenhez az élőkért és a holtakért.
A hét főbűn
1. Kevélység 2. Fösvénység 3. Bujaság 4. Harag 5. Torkosság 6. Irigység 7. Restség
A négy végső dolog
1. A halál 2. Az ítélet 3. A pokol 4. A paradicsom
A Szentírás könyveinek rövidítése
Ószövetség könyvei
Abd Abdiás könyve
Ag Aggeus könyve
Ám Ámosz könyve
Bár Báruk könyve
Bír Bírák könyve
Bölcs Bölcsesség könyve
Dán Dániel könyve
Én Énekek éneke
Eszt Eszter könyve
Ezd Ezdrás könyve
Ez Ezekiel könyve
Hab Habakuk könyve
Iz Izajás könyve
Jer Jeremiás könyve
Jób Jób könyve
Jo Joel könyve
Jón Jónás könyve
Józs Józsue könyve
Jud Judit könyve
1Kir Királyok I. könyve
2Kir Királyok II. könyve
Kiv Kivonulás könyve
1Krón Krónikák I. könyve
2Krón Krónikák II. könyve
Lev Leviták könyve
1Mak Makkabeusok I. könyve
2Mak Makkabeusok II. könyve
Mal Malakiás könyve
MTörv Második Törvénykönyv
Mik Mikeás könyve
Náh Náhum könyve
Neh Nehemiás könyve
Oz Ozeás könyve
Péld Példabeszédek könyve
Préd Prédikátor könyve
Rut Rut könyve
1Sám Sámuel I. könyve
2Sám Sámuel II. könyve
Sir Sirák fia könyve
Siral Siralmak könyve
Szám Számok könyve
Szof Szofoniás könyve
Ter Teremtés könyve
Tób Tóbiás könyve
Zak Zakariás könyve
Zsolt Zsoltárok könyve
Újszövetség könyvei
Ap Csel Apostolok Cselekedetei Ef Efezusiaknak írt levél Filem Filemonnak írt levél Fil Filippieknek írt levél Gal Galatáknak írt levél Jak Jakab levele Jn János evangéliuma 1Jn János I. levele 2Jn János II. levele 3Jn János III. levele Jel Jelenések könyve Júd Júdás levele Kol Kolosszeieknek írt levél 1Kor Korintusiaknak írt I. levél 2Kor Korintusiaknak írt II. levél Lk Lukács evangéliuma Mk Márk evangéliuma Mt Máté evangéliuma 1Pt Péter I. levele 2Pt Péter II. levele Róm Rómaiaknak írt levél 1Tessz Tesszalonikaiaknak írt I. levél 2Tessz Tesszalonikaiaknak írt II. levél 1Tim Timóteusnak írt I. levél 2Tim Timóteusnak írt II. levél Tit Titusznak írt levél
|